Külföld
Szivárványkoalíciót jósol a szakértő
Széles körű, ám instabil összefogást hozhatnak a szlovákiai választások, viszont nagy pofon lesz a felvidéki magyarságnak, ha egyik pártjuk sem jut be a pozsonyi törvényhozásba
A számok nyelvén beszélve: 4,4 millió választópolgár, köztük 380 ezer felvidéki magyar járulhat urnák elé szombaton reggel héttől este tízig Szlovákiában, hogy listás, arányos választással eldöntse a százötven pozsonyi szék sorsát. Összesen huszonnégy párt vagy mozgalom indul, ezek közül kilenc tűnik úgy, hogy megugorja az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Nem elhanyagolható szempont egyébként, hogy a három százalék alatt teljesítő pártok elesnek rengeteg állami támogatástól, így érthető, hogy a küszöbtől egyre reménytelenebbül távolodó felvidéki pártok is rendületlenül tovább kampányoltak a szerdán beállt kampánycsendig. A részvételi arányt 60 százalék körülire jósolják, érdemi részeredmények vasárnap hajnalra várhatók, hivatalosak már csak napközben (a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok mandátumbecsléssel grafikonunkon láthatók).
Garai Nikolett, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója mindenesetre lapunknak elmondta, az arányos választási rendszer miatt jellemzően egyébként is koalíciós kormányok szoktak alakulni, bár a jelenlegi, Peter Pellegrini-féle Smer-SD–SNS–Most–Híd-kormány is az, most a szakértő szerint ennél is szélesebb koalícióra lesz szükség, ami létrehozhat például egy ellenzéki összefogásból létrejövő, instabil kormányt, amelyet a Smer-SD kísérelhet meg szétbombázni.
Az első három helyen viszonylag nagy a verseny, most éppen a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO) és a Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) küzdelme zajlik az első helyért 20 százalék alatt mért számokkal, emellett még a nacionalista radikális Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárt jön szóba.
Garai nem tartott kizártnak egy Smer-győzelmet, s ilyenformán egy szocdem–nacionalista összefogást sem. A szakértő ugyanakkor úgy vélte, valószínűleg a magyarokat képviselő egyik párt sem jut majd be, azaz az MKÖ (Magyar Közösségi Összefogás) és a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt is kiszorul a parlamentből, főleg hogy a felvidéki magyarok egy része szlovák pártokra szavaz, amelyek próbálnak nyitni a magyarok felé, legeklatánsabb példa erre talán a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia, amely az Együtt-Polgári Demokrácia párttal indul közös listán.
Felvetésünkre, miszerint a magyar választók aránya az idősebbek nagyobb száma miatt magasabb, mint a szlovákiai átlag, mégis rendszerint alacsonyabb a részvétel, Garai azt mondta, hogy egyrészt a magyarok csökkenő aránya, valamint az MKP és a Most–Híd konfliktusai egyszerűen csökkentették a kisebbségi politizálás súlyát, miközben az általános kérdésekben a magyar választók ugyanazokkal a gazdasági és politikai problémákkal szembesülnek, mint a szlovákok, így nagyobb az átjárásuk is a szlovák pártok felé. Hozzátette: remélhetőleg az, hogy harminc év óta példátlan módon megszűnne a magyar érdekképviselet Pozsonyban, akkora pofon lenne, amely esetleg a megegyezés irányába terelhetné a két formációt, ha viszont a belviszályok elveszik az időt a magyar közösség képviseletétől, az alapjaiban kérdőjelezi meg a két párt létjogosultságát.
Nyelvi jogokért küzdő aktivista: A Most–Híd zsarolja a választókat
Kevés ide a civil kurázsi
Az elmúlt évek kétarcúságát jól mutatják a Most–Híd nyelvi jogok terén elért eredményei – véli Kovács Balázs. A Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért (KDSZ) mozgalom aktivistája lapunknak elmondta: a hidasok azzal kampányolnak, hogy küzdenek a magyar nyelv regionális elismeréséért, azonban, dacára annak, hogy az elmúlt években kormánypártként nem nyúltak a jogi szabályozáshoz, egyedül az állomásokon látható vasúti táblák kétnyelvűségét sikerült elintézniük, azt is jogi garanciák nélküli, bármikor visszavonható miniszteri rendelettel. Ugyanakkor, a Most–Híd azzal zsarolja a választókat, hogy ez az eredmény is elvész, ha kiesik a parlamentből.
Hozzátette: még a fennen lobogtatott vasúti kétnyelvűség se jött volna létre a civilek nélkül, ugyanakkor például másfél éve a KDSZ – amely éveken át gerillamódszerekkel helyezett ki kétnyelvű útjelző táblákat egy sor település elé – hasonlóképpen járt el egy pozsonyi útjelző esetében. Ez Peter Pellegrini kormányfőnek olyannyira nem tetszett, hogy saját közösségi oldalán posztolt ki róla fotót, mondván, ilyen provokációkat nem fog tűrni – amikor ez megtörtént, a kétnyelvűség mellett elkötelezett Most–Híd-politikusok hallgattak. A párt inkább próbálta szőnyeg alá söpörni, a nemzetiségi békéért adott árként beállítani a dolgot – mondta Kovács Balázs, aki hozzátette: amikor bármilyen magyarellenes túlkapás történt, a hidasok ugyanígy némák maradtak.
Mint az aktivista fogalmazott, bár öt évvel ezelőtti interjúban pártfüggetlen civilként definiálták magukat, a jelen helyzetben láthatták, hogy a civilség nem elégséges az ügy előmozdításához. Ezzel együtt a Magyar Közösség Pártja (MKP) és így a párt részvételével létrejött Magyar Közösségi Összefogás is fiatalításba fogott, a kereslet és a kínálat így találkozott, ahogy Kovács fogalmazott, az aktivisták közül többen kutyakötelességüknek érezték, hogy kilépjenek a civil keretekből, és politikusként küzdjenek tovább a magyarság nyelvi jogaiért.
(VZ)
Agresszív nyomulás a kisebbségi voksokért
Magyar kártya újrakeverve
„Az egy helyben tipródás már nem elegendő. Keressünk együtt ötleteket, megoldásokat a körülöttünk lévő problémákra. Szlovákia többre képes” – hirdeti tökéletes magyar nyelven a Progresszív Szlovákia párt honlapja. Emlékezetes, a párt (amely most az Együtt–Polgári Demokrácia párttal indul közös listán) korábban is tett gesztusokat a magyarok felé, különösen Zuzana Čaputová – akkor még csak elnökjelölt – kampánya során, sőt azt követően is: a magyarok zöme rá adta a voksát a második fordulóban, amit – többek között magyarul is – megköszönt, sőt a gombaszögi ifjúsági táborba is ellátogatott, ahonnan kétnyelvű, méltató Facebook-posztot tett közzé.
Innen már csak egy lépés volt, hogy augusztusban magyar platformot is alapítson a párt a felvidéki magyar közösség megszólítása céljából, Michal Truban pártelnök pedig közölte, a kölcsönös tisztelet és a gazdaságfejlesztés lenne a céljuk a déli régióban. Emlékezetes, a magyar platform létrehozását komoly médiafigyelem kísérte, valamint magyarországi részről a Momentum párt lelkes támogatását fejezte ki a Progresszív Szlovákia magyar platformja irányába, azzal érvelve, hogy a magyar képviselet jobban biztosítható egy nagy, biztos befutó párt részeként, semmint az etnikai politizálás keretein belül.
Ugyanakkor a gyakorlatban a helyzet az, hogy a párt az előzetes mandátumbecslések alapján mindössze 19 székre számíthat, ezzel szemben magyar jelölttel először a 32. helyen találkozni.
Felvidéki informátoraink szerint általánosságban érezhető ugyanakkor az a tendencia is, hogy a magyarellenesség valamelyest alábbhagyott az országban, még Marian Kotleba fasisztoid irányba hajló radikális nacionalista pártja sem a magyarokat nevezte meg főellenségként, sőt a Csallóközben a felvidéki magyar választókhoz levelet is írt, „Magyar testvéreim” megszólítással hagyott az autók szélvédőjén szórólaplevelet a tömbmagyar felvidéki területen.
(VZ)
