Külföld

Görögország megtelt, üzeni az athéni kormány

Szakértő: Akkor lesz valódi trendforduló, ha gyorsabban elbírálják a menedékkérelmeket

Nő a feszültség Görögországban a migránsok áradata miatt. A menekültkérelmek elbírálásának felgyorsítása és hazaküldések számának radikális növelése jelenthet megoldást.

Görögország megtelt, üzeni az athéni kormány
Nem akarnak új zárt menekülttáborokat szigetükre a leszboszi lakosok
Fotó: AFP/Aris Messinis

Tovább tüntettek csütörtökön is az égei-tengeri szigeteken élők a zárt kitoloncolási központok létrehozása ellen. A helyieket felháborítja, hogy a konzervatív görög kormány bezárja a Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kósz szigetein működő, többszörösen túlzsúfolt menekültügyi központokat. A tüntetők attól tartanak, hogy a zárt központok számukra is börtönt jelentenek majd, állandósulhat a 2015-ben kezdődött migrációs válsághelyzet, a szigetek pedig aránytalanul nagy terhet vállalnak. A görög kormány állítja, mindent megtesz, hogy felgyorsítsa a kitoloncolásokat, Kiriá­kosz Micotákisz miniszterelnök szerdán egyenesen arra szólította azokat a migránsokat, akik előre tudják, hogy úgysem kaphatnak majd menekültstátuszt: ne jöjjenek Görögországba. Micotákisz tegnapra Athénba hívta egyeztetni az érintett régiók vezetőit.

A tavaly kormányra került, jobbközép Új Demokrácia és Micotákisz „fontos kommunikációs fordulatot hajtott végre, amikor az előző, baloldali kabinettel ellentétben nem menekültválságról, hanem bevándorlási válságról kezdett beszélni, hivatkozva arra, hogy az érkezők között ma már kisebbségben vannak a szírek” – hangsúlyozta lapunknak Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója, aki az athéni kormány intézkedéseit is ismertette. Először is az idei év végéig tízezer embert kívánnak visszaküldeni Törökországba, ami már csak azért is jelentős vállalás, mert tavaly csak 189-et sikerült. Másodszor: a szigetekről az idén húszezer menedékkérőt telepítenének át a félszigetre. Harmadszor: nyárig bezárnak három nyitott tábort, a helyükön pedig zárt központokat építenek. Negyedszer, „tengeri kerítést” építenének, egy 2,7 kilométer hosszú és fél méter magas, a vízben lebegő szerkezetet, amely képes megállítani a gumicsónakokat.

Vargha rámutatott: „ezek bár nagyon fontos lépések, valódi trendforduló csak akkor következhet be, ha a menekültkérelmek elbírálása felgyorsul és jóváhagyás esetén a félszigetre való átszállításra, elutasításkor pedig a kitoloncolásra időben sor kerülne”. A kutató szerint radikálisan emelni kellene a hazaküldések számát. Az olasz belügyminisztertől átvett „Salvini-módszer”, azaz „a kikötők lezárása, melynek valószínűsége több okból is igen csekély, szintén említhető megoldásként, de egyrészt ehhez kiegyensúlyozottabb kapcsolatok lennének szükségesek Törökországgal, hogy az visszafogadja a csónakokat, másrészt félő, hogy a nyomás a közép- és nyugat-mediterrán útvonalon meredeken megnőne” – magyarázta.

Kapcsolódó írásaink

Erdogan több segítséget vár

ĀBrüsszel nem teljesíti a migrációs megállapodásban vállalt kötelezettségét a török elnök szerint, Merkel méltatta Ankarát a menekültek támogatásáért