Weberék újra a magyar kormányt támadják

Öt európai parlamenti frakció vezetője levélben sürgetett előrelépést a Magyarország és Lengyelország ellen indult uniós jogállamisági eljárásokban – írta tegnap reggel a brüsszeli ügyekkel foglalkozó EUobserver. A levelet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, valamint a soros uniós elnöki tisztséget betöltő Horvátország uniós ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak küldte Iratxe Garcia szocialista (S&D), Manfred Weber néppárti (EPP), Dacian Ciolos liberális (Renew) és Ska Keller zöldpárti frakcióvezető, valamint a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció társelnökei, Martin Schirdewan és Manon Aubry. Az EP-ben még két frakció van egyébként, a reformkonzervatív ECR – ahová a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság is tartozik –, valamint a bevándorlásellenes Identitás és Demokrácia, amelynek egyik vezető ereje az olasz Liga – mindkét csoport merőben eltérő állásponton van a jogállamisági vitában, mint az előbbi öt.

A levélben mély aggodalmukat fejezik ki, amiért nem történik komolyabb előrelépés az eljárásokban. Ami a magyar ügyet illeti, a románok és az osztrákok nem erőltették az eljárást, majd a decemberben leköszönt finn elnökség kétszer is napirendre tűzte a témát az Általános Ügyek Tanácsában (ÁÜT). A horvátok egyelőre még nem. A tagállamok mindenesetre – írta a portál – a meghallgatásokkal párhuzamosan nem léptek tovább az eljárás következő szakaszába, nem állapították meg, hogy egyértelműen sérült volna a jogállamiság hazánkban.

Az EUobserver rámutatott, hogy az uniós ügyekkel foglalkozó minisztereket tömörítő ÁÜT tegnapi ülésén sem került napirendre Magyarország vagy Lengyelország, de úgy tudják, a márciusi ülésen már várhatóan igen. A horvát elnökség egyik tisztségviselőjére hivatkozva azt írták, Zágráb szorosan figyelemmel követi a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket az érintett országokban, csakúgy, mint az Euró­pai Parlament vonatkozó állásfoglalá­sait. Az EP azt is sérelmezi, hogy nem vonják be jobban az eljárásba, csak informális egyeztetéseket folytatnak velük. Ezen várhatóan a horvát elnökség sem kíván változtatni.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő lapunknak elmondta, a Fidesz–KDNP delegációja és a magyar kormány is egyetért azzal, hogy az eljárásokat fel kell pörgetni, mert ezt az indokolatlan politikai boszorkányüldözést minél hamarabb le kell zárni. „Nyitottak vagyunk minden vitára, de a kettős mércét elutasítjuk: ha vizsgálják a jogállamiságot, akkor azt tegyék minden tagállamban, azonos mércével” – magyarázta. Hidvéghi teljesen indokolatlannak, az EU működéséről szóló szerződéssel ellentétesnek nevezte a levélírók azon követelését, hogy vonják be az EP-t a tagállamok közt zajló eljárásba. Hangsúlyozta, a parlament szerepe a Sargentini-jelentés elfogadásával lezárult. „Ez nem más, mint a bevándorláspárti aktivisták politikai akciója, a céljuk, hogy fenntartsák a nyomást Magyarországon a bevándorláspolitikája miatt” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a levelet az Európai Néppárt frakcióvezetője is aláírta, Hidvéghi úgy fogalmazott: ez az elmúlt hónapok rossz weberi politikájának a folytatása, a bajor politikus ugyanis folyamatosan a baloldal kegyeit keresi, hozzá alkalmazkodik, meggyengítve ezzel az EPP-t. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a néppárti vezetőkhöz intézett, úgynevezett Orbán-memorandumban a magyar kormányfő bírálta Donald Tusk EPP-elnököt, amiért behozta a lengyel belpolitikát a pártcsaládba, Tusk ugyanis a Lengyelországban ellenzékbe szorult Polgári Platform politikusa, a parlamenti választásokat viszont tavaly másodszor is fölényesen megnyerte a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság, a Fidesz szövetségese. Erre vonatkozó felvetésünkre Hidvéghi azt mondta, ez a probléma valóban befolyásolja a Néppártot, nem használ a pártcsaládnak, és a frakcióban is belső ellentéteket teremt.