Külföld
Soros diktál a strasbourgi bíróságon
„Van-e esélye Magyarországnak igazságot kapni, ha a támadás attól a kéztől jön, amelyikből egyes európai bírák esznek?” – veti fel a kérdést egy napokban közölt tanulmány
Egyre nagyobb befolyással bír a George Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítványok (OSF) által támogatott nem kormányzati szervezeti (NGO-) hálózat a nemzetközi intézményekre – állapította meg a European Centre for Law and Justice civil szervezet, amelynek tanulmányát a napokban a neves francia konzervatív hetilap, a Valeurs Actuelles is szemlézte.
Grégor Puppinck, a szervezet vezetője tanulmányában megállapította, hogy 2009 és 2019 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) száz állandó bírája közül legalább huszonketten dolgoztak korábban a strasbourgi bíróság előtt folyó eljárásokban aktív NGO-knál. A Valeurs Actuelles terjedelmes cikke őket „Soros-bíráknak” nevezi, és köztük említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Soros-féle Közép-európai Egyetem (CEU) egyik alapítóját. Sajó is tagja volt annak a kamarának, amely 2009-ben elmarasztalta Olaszországot az iskolákban kötelezően elhelyezett keresztek miatt – emlékeztetett szemléjében az MTI.
2009 és 2019 között 185 olyan esetet találtak, amikor a vizsgált szervezetek – többek között az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch vagy éppen közvetlenül maga az OSF – közül legalább egy hivatalosan is részt vett bírói eljárásban. A vizsgált szervezetekből egyébként az OSF hatot is finanszíroz, köztük a magyar kormányt rendszeresen támadó Human Rights Watchot is. Nyolcvannyolc olyat esetet regisztráltak, amikor az érintett bírák olyan ügyekben dönthettek, amelyekben a hozzájuk köthető szervezet is érintett volt.
Az EJEB-nek az Európa Tanács tagállamaival megegyező számú, azaz 47 bírája van, ha egy hely megüresedik, az adott tagállam három jelöltet állít, akik közül aztán az ET Parlamenti Közgyűlése egyet kiválaszt, vagy mind a hármat elutasítja, és új neveket kér. Az új szabályok szerint a civil szervezetek már a jelölés folyamatába is beleszólhatnak, a közgyűlésben pedig lobbizhatnak is a jelöltjükért. A tanulmány rámutatott arra is, hogy az EJEB-be választott bírók gyakran alapjogokkal foglalkozó ügyvédek, nem is feltétlenül bírók. Huszonkét, NGO-khoz köthető bíróból 14-en sosem dolgoztak korábban bíróként. Egy ilyen esetről 2018-ban az Origo is írt, akkor Albánia három jelöltjéből ketten is dolgoztak már a helyi Soros-alapítványnál. A megválasztott Darian Pavlinak is ilyen háttere van, ráadásul ő sem dolgozott korábban bíróként.
A személyes kapcsolatok fontosságát igazolja az a 2018-as per is, amelyben a Pussy Riot orosz feminista csoport védőjét a strasbourgi bíróságon később bírává nevezték ki, és a bíróság a feministák javára döntött Oroszországgal szemben, amelynek az ügyvédi költségeket is meg kellett térítenie.
Soros tevékenységét általánosságban véve is vizsgálja a tanulmány. A szerző „a militáns és érdekelt” milliárdos portréját rajzolja meg, aki filantrópként legtöbbször azokba az országokba fektet be, ahol esélye van a befektetés megtérülésére, és megnevezi azokat az államokat, amelyekből az OSF által támogatott bírák kerültek az EJEB-be: Bosznia-Hercegovina, Albánia, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lettország és Románia.
A tanulmányban Puppinck aggodalmát fejezi ki az EJEB függetlenségével kapcsolatban, és felveti, „érdemes-e játszani, ha hamisak a kártyák”.
Felidézte azt az esetet is, amikor 2018-ban a Magyar Helsinki Bizottság és az OSF a civil szervezetek átláthatóságáról szóló Stop Soros törvénycsomag miatt fordult a strasbourgi bírósághoz. „Van-e esélye Magyarországnak igazságot kapni, ha a támadás attól a kéztől jön, amelyikből egyes európai bírák esznek?” – tette fel a kérdést a szerző.
Röviden
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője: A Soros-hálózat térnyerésének célja a strasbourgi bíróságon, hogy egy újabb intézmény befolyásolásával terjessze Európában a „nyitott társadalom” eszmerendszerét. Az ügy nem csupán az érintett bírói intézmény, de valamennyi Európa Tanácshoz köthető szervezet, így a Velencei Bizottság hitelességét is aláássa. Az a nemzetközi szervezet ugyanis, amely ilyen módon védtelen a külső pénzügyi és szervezeti befolyással szemben, a maga egészében diszkreditálódik egy ilyen típusú hitelességi válság következtében. Az EJEB és a Soros-szervezetek összefonódásának rejtélyeivel kapcsolatos információk számos összefüggésre kívánnak rámutatni. Az azonos neműek házassága Ausztriában és Olaszországban, az abortuszhoz való jog kiteljesítése Lengyelországban, a genderideológia adaptálása a franciáknál vagy éppen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés eltörlése, egyúttal a büntetőjogi rendszer felhígítása hazánkban csupán néhány példa, amely az Európa Tanács bíróságának döntéseihez köthető.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója: A nyílt társadalom eszméje nem pusztán egy érzékenyítő világnézet, hanem egy roppant hálózat is, amely átszövi a legkritikusabb infrastruktúrákat, mint amilyen a nemzetközi bíráskodás. A „hatalomátvétel” az, hogy a választott, állami döntéshozók helyett felelősséggel senki iránt nem rendelkező, elszámoltathatatlan bírák hozhassanak politikai ügyekben döntéseket, ők alkotják a megfellebbezhetetlen nemzetközi jogászi elitet, a jurisztokráciát, más szóval „bírókráciát”. A „független” jogalkalmazók és a „jogvédő civilek” a szakmaiság álcája alatt szorosan együttműködnek, hogy aláássák az államok szuverenitását, végső soron magát a demokráciát – ráadásul mindezt a „liberalizmus” nevében. Az Alapjogokért Központ már két éve felvetette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága joghatóságának felmondásától sem szabad elzárkózni, még akkor sem, ha ez az Emberi jogok európai egyezményéből történő kilépéssel járna együtt. Magyarországon az alapjogvédelem megfelelő szintje a formális EJEE-tagság nélkül is biztosított.
Globális egyetemi hálózat épül
Az alapoknál kezdi befolyásának kiterjesztését George Soros: a milliárdos még január végén, a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt arról hogy globális oktatási hálózatot hoz létre Open Society University Network néven.
A platformot a Közép-európai Egyetemmel (CEU) és az amerikai Bard College-dzsel közösen indítják el, Soros egymilliárd dollárt szán rá. Úgy fogalmazott, az új egyetemi hálózat az autoriter kormányzatok és a klímaváltozás ellen is fog küzdeni. „A hosszú távú stratégiánk szerint a legnagyobb reményünk a minőségi oktatásban van, különösen abban a fajta edukációban, amely az önálló, kritikus gondolkodást és az akadémiai szabadságot támogatja” – fogalmazott. Az új oktatási platform céljaival kapcsolatban beszédes, hogy elsők között üdvözölte Kenneth Roth, a Soros által bőkezűen támogatott Human Rights Watch igazgatója, aki egy Twitter-üzenetben úgy fogalmazott: az illiberális kormányzás tökéletes ellenszere, ha létrehozzák a Sorosok újabb és újabb generációját. Davosi beszédében egyébként a milliárdos élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt, ami nem meglepő annak fényében, hogy a republikánus politikus 2016-os megválasztása óta Soros megsokszorozta amerikai lobbiköltségeit. A The Washington Free Beacon január végén például arról írt, hogy a Soroshoz köthető Open Society Policy Center (OSPC) 2019-ben minden korábbinál többet, 48 millió dollárt költött lobbizásra az Egyesült Államokban. A milliárdos látványosan egyre többet költ, aligha függetlenül az idei elnökválasztástól. (ŐM)
