Külföld

Megállapodás nélkül ért véget ért a költségvetésről szóló uniós csúcstalálkozó

Nem született megállapodást az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján - közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Megállapodás nélkül ért véget ért a költségvetésről szóló uniós csúcstalálkozó
Ursula von der Leyen és Charles Michel az EU-csúcson Brüsszelben
Fotó: AFP/Kenzo TRIBOUILLARD

Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés „az asztalon van.” Azok között még mindig jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára, vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokra vonatkozóan.

Tájékoztatása szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés mielőbbi elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme. Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő - mondta az uniós bizottság elnöke.

Emanuel Macron francia elnök távozásakor azt mondta, Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja. Kijelentette, nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban. Az agrártámogatások teszik lehetővé, hogy „Európában étel kerüljön az asztalra”, továbbá létfontosságúak a zöld átmenet megvalósításához - tette hozzá.

„A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban” - mondta.

Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, s már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni.

Kiemelte, hogy a javaslatban szereplő záradék, amely az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság állapotához kötné, pontosításra szorul. „A jogállamiság feltételeinek teljesítését nem lehet számokkal ellensúlyozni” - hangsúlyozta.

Sebastian Kurz osztrák kancellár távozásakor azt mondta, „semmi szokatlan nincs abban, hogy az első próbálkozás nem hozott eredményt”. Korábban akár három ülés is szükséges volt a kompromisszumhoz - emlékeztetett.

A vita során az EU-országok álláspontjai közötti különbségek nagyon nagyok voltak, ezért nem meglepő, hogy több időbe telik a megállapodás elérése - emlékeztetett. Mindazonáltal „jónak és helyes irányba tartónak” nevezte a megbeszéléseket. Kiemelte továbbá, hogy a nettó befizető országok folytatni fogják az egyeztetést, és megpróbálnak áttörést elérni a következő csúcstalálkozón.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa hajlandó többet fizetni az uniós költségvetésbe, amennyiben a következő költségvetési tervezet figyelembe veszi a Brexit által okozott deficitet. Hozzátette, hogy a péntek este ismertetett javaslat megtörhette volna a tagállamok „megjegesedett” álláspontját, de a nettó kedvezményezett országok elutasították.

Giuseppe Conte olasz kormányfő bejelentette, hogy országa Romániával és Portugáliával együtt azt a mandátumot kapta a korábban Kohézió barátai néven említett országcsoport ambiciózusabb Európa barátai névre átkeresztelt országok körétől, hogy olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely az uniós célok megvalósítását megfelelő mennyiségű forrással segíti. Hozzátette: Nagy-Britannia uniós távozását követően „már nincs értelme” a közös agrárpolitikát (KAP) érintően korábban bevezetett kompenzációs mechanizmus fenntartásának.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök távozásakor arról beszélt, véleménye szerint az új költségvetési tervezet semmire sem volt elég. Azt hangsúlyozta, az úgynevezett „takarékos négyekre” - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, túlzott figyelem hárult a tárgyalások folyamán, erősebben képviselték érdekeit az ellentábornál.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, sikerült elutasítani azt az elképzelést, hogy a következő költségvetés hiányzó összegeit a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelméből származó nemzeti bevételek egy részével pótolják ki. Mint elmondta, tervet mutatott be a saját források rendszerének megváltoztatására, ugyanis szavai szerint vannak olyan mechanizmusok, amelyek a terheket nem az országokra, hanem a vállalkozásokra háríthatják. Hozzátette: a csúcstalálkozón komoly vita bontakozott ki, ugyanis a kohéziós alapok mértékének megmaradásáért küzdő országok egységes álláspontjával „nehéz szembeszállni”.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom