Külföld
Charles Michel rövidre zárná a jogállamisági vitát
Az új költségvetési javaslat többet szán határvédelemre, az uniós forrásokat pedig csak a tagállamok minősített többségének támogatásával lehetne megvonni
Kompromisszumra törekszik a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó javaslataiban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A belga liberális politikus javaslatcsomagjának egyes elemei a napokban szivárogtak ki, napirendre pedig a csütörtöki rendkívüli uniós csúcson kerülnek majd. A költségvetés teljes összege az EU soros elnökségéről decemberben leköszönt Finnország javaslatához képest mintegy nyolcmilliárd euróval magasabb, 1094,8 milliárd eurót tenne ki – ez a tagállamok bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
A javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, többet költene azonban innovációra, kutatásra, digitalizációra, a belső biztonság növelésére és oktatásra. Kijelenti azt is, hogy a büdzsé legalább egynegyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani.
Michel felpuhítaná jogállamisági kritériumrendszert. Továbbra is a jogállamisági feltételek betartásához kötné az uniós források kifizetését, azonban az Európai Bizottság által javasolt „arányos és megfelelő” intézkedéseket a tanácsnak minősített többséggel kell megszavaznia, mielőtt a támogatások megvonása vagy felfüggesztése életbe léphet. Az eredeti javaslatban még nem a megvonások támogatása mögé kellett volna felállnia a minősített többségnek – azaz a 27-ből 15, legalább a lakosság 65 százalékát képviselő tagállamnak –, hanem a javaslat elutasítása mögé, azaz jóval könnyebben jöhettek volna a szankciók. A Politico szerint több nyugati tagállam is követelte a források megvonását a jogállamiság sérülése esetén, Michel kompromisszumos javaslata ezért többeket fel is háborított. A brüsszeli lapnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták óriási csalódásnak és hibának nevezték a tervet.
A kiszivárgott részletekből az is kiderül, hogy az Európai Tanács elnöke a korábban javasolt 10,1 mil-liárd euró helyett 21,9 milliárd euróra növelné a migráció kezelésére és a határvédelemre szánt uniós pénzeket. A migránsokat betelepítő régiókat évente migránsonként 405 euróval támogatná.
A jogállamisági kritériumok és a migránsok befogadása a hétvégén a müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) is szóba került. Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy a nem teljes egyetértés mellett, többségi döntéssel keresztülvitt menedékkérő-elosztási kvóta nem vált be, a menekültügy terheit leginkább viselő tagállamokat azonban nem szabad magukra hagyni, ezért a betelepítéstől elzárkózó országoknak kevesebb forrás járna. A politikus szerint ki kell fejezni, hogy „a szolidaritás kifizetődő”. Laschet egyébként a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki és kancellárjelölti posztjáért folyó harc egyik esélyese. A tartományi kormányfőről nemrég a Deutsche Welle azt írta, Angela Merkel kancellár támogatója, aki a 2015-ös migrációs válságban is mellette állt.
Megtorpant a hazánk elleni eljárás
Februárban sem kerül napirendre a Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikkelye szerint indított jogállamisági eljárás az Általános Ügyek Tanácsában – értesült a Népszava. A lap úgy tudja, a február 25-i ülésen az „egyéb napirendi pontok” között hallgathatják meg az uniós ügyekért felelős tagállami miniszterek az Európai Bizottság beszámolóját a jogállam előmozdítását szolgáló és valamennyi tagállamra kiterjedő éves értékelési rendszer idei bevezetéséről. A tavaly decemberben leköszönő finn soros elnökség két meghallgatást is tartott, a horvát eddig egyet sem. Az EU-ügyi miniszterek ma is összeülnek, a program szerint a csütörtöki EU-csúcsot készítik elő. A 25-i ülés napirendje később lesz nyilvános.
(ŐM)
