Külföld

Tovább nő a nyomás Varsón

Brüsszel szerint még mindig veszélyben van a jogállamiság Lengyelországban, a jobboldal a nemzetállami szuvererenitás megsértésével vádolja az uniós politikusokat

Három hét alatt a második „lengyel vitát” tartották az Európai Parlamentben. Az álláspontok nem közeledtek, Strasbourgba pedig beszökött a lengyel belpolitika.

Tovább nő a nyomás Varsón
Reynders, Tomasz Grodzki, a varsói szenátus elnöke és Jourová januárban
Fotó: EC/Audiovisual Service

Az Európai Bizottság (EB) elkötelezett a nyílt és fair párbeszéd mellett, miközben mindig be fogja tölteni a szerződések őrének szerepét – hangsúlyozta Vera Jourová, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnöke, amikor kedden este a lengyel jogállamiság helyzetéről vitáztak az Euró­pai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A liberális politikus elmondta, az EB mindig élni fog a kötelezettségszegési eljárás elindításának eszközével, amikor azt az uniós törvények lehetővé teszik, a jogállamisági eljárást pedig mindaddig folytatni fogja Varsóval szemben, amíg a jogállamiságot érő súlyos, rendszerszintű fenyegetések fennállnak. Hasonlóan fogalmazott Didier Reynders jogérvényesülésért felelős belga biztos is.

A vitában keményen foglalt állást az Európai Néppárt (EPP), ami várható volt annak fényében, hogy a pártcsalád elnöke Donald Tusk, a lengyel Polgári Platform (PO) politikusa. A volt kormányfő pártja tavaly ismét alulmaradt a reformkonzervatív ECR frakcióban helyet foglaló Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. A néppárti frakció nevében a máltai Roberta Metsola úgy fogalmazott, rá kell bírni a lengyel kormányt, hogy a konfrontáció helyett a párbeszédet, a populizmus helyett pedig az euró­pai értékeket válassza. Élesen bírálták a varsói kormányt a balliberális és zöldpárti képviselők is.

A vitában sok lengyel képviselő is szót kapott. Az ECR nevében Beata Szydlo volt kormányfő beszélt, aki hangsúlyozta, Lengyelország minden lehetséges lépést megtett a jogállamiság megerősítésére. Sajnálatosnak nevezte, hogy az erről szóló vita átpolitizálttá vált, és kifogásolta, hogy a lengyel reformokat ennyi bírálat éri, miközben más tagállamokban is hasonló változások zajlanak. Szydlo szerint azok, akik a vitát erőltetik, valójában a májusi elnökválasztás kampányát akarják befolyásolni. Emlékeztetett, három héttel korábban is vitáztak már a lengyel jogállamiságról az EP-ben, semmi sem indokolja, hogy a témát újra napirendre tűzték.

A varsói kormány védelmére keltek az Identitás és Demokrácia frakció képviselői is. A cseh Hynek Blasko közölte, a nemzeti szuverenitást és hazafiasságot éri támadás. „Senkinek sincs joga beleszólni egy szuverén állam sorsába, amikor ezt a történelemben megtették, mindig borzalmas következményekkel járt” – hangsúlyozta Blasko, aki egyúttal felvetette, hogy Brüsszelben „dominó­hatásra játszanak-e”.

„Az antiszemita támadások oka az illegális migráció”
 

Az európai zsidóság biztonságával kapcsolatos aggodalmakra okot adó nyugat-európai fejlemények egyértelmű oka a megnövekedett illegális migráció, amely a Közel-Kelet konfliktusait importálja a kontinensre azáltal, hogy Európa tömegesen enged be muzulmán bevándorlókat, akik azután zsidó emberekre támadnak – nyilatkozta szerdán magyar újságíróknak Strasbourgban Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, aki előző este szólalt fel az Európai Parlamentben. Hidvéghi visszautasította egyes bevándorláspárti, szélsőliberális képviselők magyar kormányt ért anti­szemitizmus vádjait. „Büszkék lehetünk arra, hogy Európában az egyik legbiztonságosabb ország Magyarország, ellentétben számos nyugat-európai országgal, ahonnan tömegesen vándorolnak el, vagy készülnek kivándorolni a régóta ott élő zsidó családok azért, mert nem érzik azt, hogy az állam meg tudná védeni őket” – jegyezte meg.
(ŐM)

Jogharmonizációt akar az Európai Parlament a Brexit után
 

Az Európai Parlament 543 szavazattal, 39 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadta az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló állásfoglalását. Az EP a lehető legszorosabb kapcsolatot rögzítő társulási megállapodást szeretne, amely gazdasági, külpolitikai és egyes konkrét ágazatok terén vállalt együttműködésen nyugszik. Kijelentették ugyanakkor, hogy a két fél közötti kereskedelmi verseny csak egyenlő feltételek mellett maradhat nyílt és méltányos. A vámmentes és kvóták nélküli kereskedelmi kapcsolatok fenntartása érdekében az EP szerint a brit kormánynak más területek mellett a versenyszabályozás, a munkajogi normák és a környezetvédelem terén „folyamatosan és dinamikusan össze kellene hangolnia szabályait az uniós joggal”. Egyetértettek azzal, hogy a tárgyalásoknak Gibraltár nem képezi tárgyát, sorsáról külön szerződés dönt majd.
(UT)

Kapcsolódó írásaink

Brüsszel hangnemet váltott

ĀAz Európai Bizottság meg akarta alázni Londont a Brexit miatt – emlékeztetett Marco Campomenosi ligás EP-képviselő

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom