Külföld
Tovább nő a nyomás Varsón
Brüsszel szerint még mindig veszélyben van a jogállamiság Lengyelországban, a jobboldal a nemzetállami szuvererenitás megsértésével vádolja az uniós politikusokat
Az Európai Bizottság (EB) elkötelezett a nyílt és fair párbeszéd mellett, miközben mindig be fogja tölteni a szerződések őrének szerepét – hangsúlyozta Vera Jourová, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnöke, amikor kedden este a lengyel jogállamiság helyzetéről vitáztak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A liberális politikus elmondta, az EB mindig élni fog a kötelezettségszegési eljárás elindításának eszközével, amikor azt az uniós törvények lehetővé teszik, a jogállamisági eljárást pedig mindaddig folytatni fogja Varsóval szemben, amíg a jogállamiságot érő súlyos, rendszerszintű fenyegetések fennállnak. Hasonlóan fogalmazott Didier Reynders jogérvényesülésért felelős belga biztos is.
A vitában keményen foglalt állást az Európai Néppárt (EPP), ami várható volt annak fényében, hogy a pártcsalád elnöke Donald Tusk, a lengyel Polgári Platform (PO) politikusa. A volt kormányfő pártja tavaly ismét alulmaradt a reformkonzervatív ECR frakcióban helyet foglaló Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. A néppárti frakció nevében a máltai Roberta Metsola úgy fogalmazott, rá kell bírni a lengyel kormányt, hogy a konfrontáció helyett a párbeszédet, a populizmus helyett pedig az európai értékeket válassza. Élesen bírálták a varsói kormányt a balliberális és zöldpárti képviselők is.
A vitában sok lengyel képviselő is szót kapott. Az ECR nevében Beata Szydlo volt kormányfő beszélt, aki hangsúlyozta, Lengyelország minden lehetséges lépést megtett a jogállamiság megerősítésére. Sajnálatosnak nevezte, hogy az erről szóló vita átpolitizálttá vált, és kifogásolta, hogy a lengyel reformokat ennyi bírálat éri, miközben más tagállamokban is hasonló változások zajlanak. Szydlo szerint azok, akik a vitát erőltetik, valójában a májusi elnökválasztás kampányát akarják befolyásolni. Emlékeztetett, három héttel korábban is vitáztak már a lengyel jogállamiságról az EP-ben, semmi sem indokolja, hogy a témát újra napirendre tűzték.
A varsói kormány védelmére keltek az Identitás és Demokrácia frakció képviselői is. A cseh Hynek Blasko közölte, a nemzeti szuverenitást és hazafiasságot éri támadás. „Senkinek sincs joga beleszólni egy szuverén állam sorsába, amikor ezt a történelemben megtették, mindig borzalmas következményekkel járt” – hangsúlyozta Blasko, aki egyúttal felvetette, hogy Brüsszelben „dominóhatásra játszanak-e”.
„Az antiszemita támadások oka az illegális migráció”
Az európai zsidóság biztonságával kapcsolatos aggodalmakra okot adó nyugat-európai fejlemények egyértelmű oka a megnövekedett illegális migráció, amely a Közel-Kelet konfliktusait importálja a kontinensre azáltal, hogy Európa tömegesen enged be muzulmán bevándorlókat, akik azután zsidó emberekre támadnak – nyilatkozta szerdán magyar újságíróknak Strasbourgban Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, aki előző este szólalt fel az Európai Parlamentben. Hidvéghi visszautasította egyes bevándorláspárti, szélsőliberális képviselők magyar kormányt ért antiszemitizmus vádjait. „Büszkék lehetünk arra, hogy Európában az egyik legbiztonságosabb ország Magyarország, ellentétben számos nyugat-európai országgal, ahonnan tömegesen vándorolnak el, vagy készülnek kivándorolni a régóta ott élő zsidó családok azért, mert nem érzik azt, hogy az állam meg tudná védeni őket” – jegyezte meg.
(ŐM)
Jogharmonizációt akar az Európai Parlament a Brexit után
Az Európai Parlament 543 szavazattal, 39 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadta az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló állásfoglalását. Az EP a lehető legszorosabb kapcsolatot rögzítő társulási megállapodást szeretne, amely gazdasági, külpolitikai és egyes konkrét ágazatok terén vállalt együttműködésen nyugszik. Kijelentették ugyanakkor, hogy a két fél közötti kereskedelmi verseny csak egyenlő feltételek mellett maradhat nyílt és méltányos. A vámmentes és kvóták nélküli kereskedelmi kapcsolatok fenntartása érdekében az EP szerint a brit kormánynak más területek mellett a versenyszabályozás, a munkajogi normák és a környezetvédelem terén „folyamatosan és dinamikusan össze kellene hangolnia szabályait az uniós joggal”. Egyetértettek azzal, hogy a tárgyalásoknak Gibraltár nem képezi tárgyát, sorsáról külön szerződés dönt majd.
(UT)
