Németh Zsolt: A szembenézés nem megspórolható

– Aggasztó információk láttak napvilágot a kárpátaljai pedagógusok helyzete kapcsán, s nemcsak az általánosan romló helyzetről beszélek, hanem konkrét lépésekről: tanárok zaklatása a biztonsági szolgálat által, illetve a beregszászi magyar főiskola bezárásának híre…

– A megfélemlítési légkör sajnálatos módon meghatározza a kárpátaljai és ukrán közhangulatot. Folyamatosan vegzálnak a hatóságok egyházi személyeket, polgármestereket, a közép- és a felsőfokú oktatásban dolgozó pedagógusokat. Ebben a környezetben mindenfajta híresztelés könnyen lábra kap, de azt gondolom, fontos megőrizni a józanságunkat és nem festeni az ördögöt a falra. A középfokú oktatási törvénynek van ugyanakkor egy kitétele, miszerint az oktatási szabályozás a magániskolákra nem vonatkozik. A kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola márpedig magániskola. Emellett a Velencei Bizottság ajánlásai között is szerepel, hangsúlyosan, hogy a magániskolákra vonatkozó korlátozás nem elfogadható, nem áll összhangban az európai normákkal.

– Sokan azért óvnának az erőteljes fellépéstől, mert attól tartanak, hogy az még rosszabb helyzetet generálna, aminek a kárpátaljai magyarok esnének áldozatul. Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv?

– Már a jelen helyzet is tarthatatlan, hiszen az inkriminált törvények – az oktatási törvény, a nyelvtörvény, illetve a középfokú oktatási törvény – hatályban vannak, azaz a jelenlegi status quo fenntartása is nagyon rossz forgatókönyv lenne. A helyzet javítására minden eszközt bevetünk, parlamenti diplomáciával és kormányzati eszközökkel világossá tesszük, hogy a blokkoláson túl készek vagyunk a párbeszédre, mi több, ahogy korábban, úgy most is figyelembe vesszük Ukrajna érdekét. Kiálltunk az ország területi integritása mellett, engedélyeztük a gáz visszaáramoltatást, és rengeteg humanitárius ak­ciót is indítottunk az ott élőkért. Az érdekeink közösek, ugyanakkor Kijevnek is be kell látnia, hogy Magyarországnak és Ukrajna egyéb nyugati szomszédainak – Lengyelországnak, Romániának, Bulgáriának – a támadása nem segíti a közeledését az európai struktúrákhoz. Az egyetlen út rajtunk, EU- és NATO-tagállamokon keresztül vezet, ezt fel kellene ismernie Ukrajnának, ez politikai egyszeregy.

– Vannak, akik úgy tekintik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trumpnál tett látogatása alkalmával „Ukrajna ellen hangolta” az amerikai elnököt; valóban mekkora hatása lehetett a helyzetre ennek a találkozónak?

– Az amerikai belpolitikában, különösen az elnökválasztási kampányban igen magas hőfokon izzik Ukrajna kérdése. Ehhez nem volt szükség semmiféle „hangolásra”, inkább Joe Biden volt alelnöknek és fiának a szerepvállalásával függ össze, semmint más, külső hatásokkal.

– Az ukrán nacionalisták egyre gyakrabban nyúlnak vissza a nácikkal kollaboráló, fasisztoid szervezetekhez mint a dicső múlt letéteményeseihez, miközben orosz részről a szovjet hősiesség abszolutizálása zajlik.

– Az emlékezetpolitika egész Európában komoly átalakuláson megy át. A jogállamiságnak, de az emberi jogoknak vagy a demokráciának is nagyon fontos része az emlékezetpolitika, és ennek szellemében elfogadhatatlan tömeggyilkosok dicsőítése. Mindebben a nemzetközi közösségnek is megvan a maga felelőssége, de többek között Ukrajna maga sem spórolhatja meg a demokratikus értékek menti emlékezetpolitika kialakítását.