Külföld

Ezt egymással háborúban nem állóországok között nem lehet csinálni

Tavasszal jöhet Zelenszkij Budapestre

Egynyelvűvé teszik az országot, ezt már eldöntötte az ukrán politikum – mondta el lapunknak Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ezt egymással háborúban nem állóországok között nem lehet csinálni
Fedinec Csilla
Fotó: MH

Szerinte szinte esélytelen, hogy innen visszakozzon Kijev, ha egyszer már átlépte valaki a Rubicont, onnan nem fordul vissza, ráadásul olyannyira megerősödtek a nacionalisták, hogy ha megtenné a kormány, hogy enged a magyar követeléseknek, azzal gyakorlatilag a forradalmat kockáztatná. Fedinec hozzátette, mindemellett a magyarokon kívül már senki sem tiltakozik, egyszerűen azért, mert nem nagyon maradtak ukrán területen és fennhatóság alatt orosz iskolák, románból épp csak annyi van, mint magyarból, csak négyszázezer emberre, a lengyeleknek meg még olyanjuk sincs, hogy lengyel iskola, csak intézmények, ahol lengyelül is tanítanak. Annyi mozgástér van, amennyit a törvény enged, ez pedig az lenne, fejtette ki a kutató, hogy esetleg Kijev kiengedi a markából a magánintézményeket. Ugyanakkor, ha magánosítanák az összes magyar iskolát a megmentésük érdekében, az ukrán állam nem finanszírozná őket, a kárpátaljai magyar oktatás léte pedig a mindenkori magyar kormány jóindulatán múlna, meg azon, lesz-e elég gyerek, s főleg lesz-e elég pedagógus. Ami a jelenlegi mozgásteret illeti, Fedinec két dolgot emelt ki: egyrészt, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, amely – önként vállalt – részeinek teljesítéséről négyévente jelenést kell tenniük az azt ratifikáló országoknak. Kijev tavaly adta be a maga jelentését, ám a kárpátaljai magyar civilek készültek egy „árnyékjelentéssel”, amelyet most adtak át tanulmányozásra az illetékeseknek. Másrészt Kijev ódzkodott ugyan eddig a magas szintű ukrán–magyar csúcstalálkozótól, de két, egymással háborúban nem álló ország esetén ezt sokáig nem lehet csinálni. Valószínűleg Zelenszkij jön majd Budapestre, méghozzá tavasszal – vélte a szakértő. Hangsúlyozta, mindez éppen ezelőtt került szóba, hogy a három, 2013-ban befagyasztott kormányközi bizottság közül az egyik, a gazdasági újra ülésezne. Ez az ukrán elnök sikerretorikáját támogatná, hogy ne csak az oktatási kérdés állóhábórújáról szóljon a vizit, hanem valami eredményt is fel tudjanak mutatni. (VZ)