Külföld

Az Európai Bizottság az eddiginél hitelesebb uniós bővítési folyamatot javasol

Az Európai Bizottság az uniós csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá kívánja tenni az eljárást - közölte Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor szerdán Brüsszelben.

Az Európai Bizottság az eddiginél hitelesebb uniós bővítési folyamatot javasol
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor szerdán Brüsszelben
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENC

Elmondta, hogy a bizottság konkrét lépéseket javasol a csatlakozási folyamat megerősítése és javítása érdekében. Várhelyi Olivér közölte: határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Bejelentette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.

Kiemelte, a hiteles uniós perspektíva biztosítása érdekében az eljárásnak a kölcsönös bizalomra és az Európai Unió, illetve a nyugat-balkáni országok egyértelmű elkötelezettségére kell épülnie.  „A hitelesség megerősítéséhez még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatás terén, valamint a tagjelölt államok gazdaságára” - fogalmazott. A magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd lehetőségeinek bővítése érdekében az uniós bizottság az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók rendszeres megrendezését és a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételét javasolja.

Várhelyi Olivér hozzátette, a tárgyalási folyamat dinamikusabbá tétele érdekében először az alapkérdésekről kezdenék meg a  tárgyalásokat, és ezeket zárnák le utoljára. Az e területen elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét.

A javaslat szerint az uniós bizottság egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár az egyes bővítésre váró országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszeren a folyamat ideje alatt nem változtat. Világosabbá fogja tenni, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok terén elért haladás, illetve milyen negatív következményekkel jár a haladás elmaradása. Pontosabban meg fogja határozni, milyen feltételeket kell teljesíteniük a továbblépéshez, valamint a polgárok érdekeit közvetlenül szolgáló, világos és kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd. Ilyen ösztönző lehet például a gyorsított integráció és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépés, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelése. Minél több előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaik terén, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk - közölte.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a bizottság intézkedéseket javasol, amelyekkel szankcionálható a reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során esetleg tapasztalt súlyos vagy elhúzódó stagnálás, illetve visszalépés. A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni, illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni. A szorosabb integráció előnyeit, például az uniós programokhoz való hozzáférést, fel lehetne függeszteni vagy vissza lehetne vonni, továbbá csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása.

Várhelyi Olivér közölte: határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával
Várhelyi Olivér közölte: határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENC

Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-án kezdődő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót megelőzően - tette hozzá Várhelyi Olivér. Erről ugyanis, akárcsak új tagállamok felvételéről, jelenleg is a tagállamokat tömörítő tanács dönt, és csakis egyhangú döntéssel határozhat, vagyis minden tagállamnak vétójoga van.

Új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) a héten kétszer is vendége volt Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztos, aki először a csatlakozni kívánó, legjobban teljesítő országokat megillető extra forrásokról, majd az általa kidogozott új Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési módszertanról tájékoztatta a résztvevőket. Deli Andor és Gál Kinga fideszes EP-képviselők bizakodásuknak adtak hangot a beszámolók után.

Gál Kinga elmondta: „A bővítési folyamat módszertanának felülvizsgálatáról tett mai javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos tagállami aggályokat és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások elkezdését támogató és az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között. Hiszem, hogy csak így lehet elérni, hogy folytatódhassanak a bővítések, és az Unió megőrizhesse hitelességét".

„Örülök, hogy a Bizottság mindössze két hónappal hivatalba lépése után előállt egy konkrét javaslattal az Európai Unió bővítési folyamatára vonatkozó új módszertanra vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, ami meggyőződésem szerint nagyban Várhelyi Olivér biztos érdeme" - mutatott rá Deli Andor, vajdasági származású politikus.

„Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg ők is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával" - hangsúlyozta Deli. „Bízom benne, hogy az új módszertannak köszönhetően Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak és a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben, a jelenlegi intézményi ciklus végén" - hívta fel a figyelmet Deli Andor az ülést követően.

„Üdvözlöm a Külügyi Bizottság hétfői ülésén bejelentett Albániának és Észak-Macedóniának ítélt extra forrásokat, de ezek nem helyettesíthetik a bővítési tárgyalások megkezdését. A csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával meg kell kezdeni még a májusi zágrábi uniós csúcs előtt. A zágrábi találkozón a Nyugat-Balkán hat országa is részt vesz, az ülés célja pedig az lesz, hogy az Unióban visszakerüljön a hangsúly a bővítési folyamatokra. A zágrábi csúcs előkészítésével kapcsolatos parlamenti ajánlás néppárti felelőseként mindent meg fogok tenni azért, hogy mielőbb napirendre kerüljön a bővítési folyamat" - emelte ki Gál Kinga.

Kapcsolódó írásaink