Politikai haszonlesők prédája lett Ditró

Egy hete borzolja a kedélyeket a gyergyóditrói „migránsok” ügye: a székelyföldi községben állítólag rasszista helyiek két, legálisan ott tartózkodó Srí Lanka-i péket zaklattak, illetve a pékség tulajdonosát fenyegették a „migránsok” alkalmazása miatt.

A média rákapott a rasszista narratívára (a 444 „középkor” címkével hozta le a hírt); még a polgármester, Puskás Elemér is erre utalt, amikor azt mondta, hogy a színes bőrű vendégmunkások ellen rasszista indulatok örvénylenek, de arról a magyar közmédia migránsellenes retorikája tehet (noha épp egy helyi segédlelkész, Bíró Károly ijesztgetett „az idegenek jelentette veszéllyel” vasárnapi prédikációjában).

A pékek közben állítólag a fenyegetések hatására elköltöztek, de sokan meglátták a reklámértéket az ügyben: több román vállalkozás jelezte, hogy örömmel foglalkoztatná őket, a rendőrség és a diszkriminációellenes tanács is vizsgálatba kezdett, Ion Aurel Pop, a román tudományos akadémia nacionalista elnöke pedig Budapest kirekesztő politikáját hibáztatta, mondván, szerencsére a román állam rákényszeríti a székelyföldieket a román erkölcsök betartására. A politikusok is felélénkültek: Traian Basescu exelnök az RMDSZ-t hibáztatta, amely szerinte a magyarországi extremizmus vazallusává vált, Rares Bogdan, a román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke pedig kerek perec kijelentette, hogy minderről a Fidesz tehet.

Érdekes, hogy a hatóságok és a politikusok hallgattak, amikor tavaly áprilisban a sajtó aktívan ijesztgetett 500 ezer pakisztáni vendégmunkás álhírével, ahogy abból sem lett országos ügy, amikor ugyancsak Srí Lanka-iak miatt Tulcea és Kolozs megyékben vagy Bukarestben állt hasonlóképpen a bál – mutatott rá lapunknak Pászkán, aki szerint a valódi okokat, amelyek a falugyűlésen is elhangzottak, senki sem vizsgálja, míg az RMDSZ-es polgármester és a román nacionalisták egy platformra kerültek a dit­róiak gyalázásában. Az RMDSZ – tette hozzá – még a saját statisztikáit sem nézte meg, amelyek bizonyítják, hogy Székelyföldön éppen a székely vállalkozók egy részének a politikával összefonódó kartellje tartja mesterségesen alacsonyan a székelyek bérét, akik közül sokan most már semmi pénzért nem dolgoznának például az említett ditrói pékségben. Akiket viszont a vállalkozó behív helyettük, azokat a helyiek sztrájktörőnek látják – vélte Pászkán. Hozzátette: bár fizetésben a Srí Lanka-iak ugyanannyit kaptak, a tulajdonos is elismerte, hogy szállást és étkezést ad nekik, tehát ötven százalékkal többet áldoz rájuk, mint a falujabeliekre. „Hol volt a polgármester, aki mindezt tudta, de elnézte?” – tette fel a kérdést az elemző, aki szerint fontos lenne, hogy a magyar nyelvű sajtó leszálljon a rasszista narratíva népszerűsítéséről; az RMDSZ pedig szembenézzen azzal, hogy polgármesterei sokszor inkább a baráti vállalkozóknak kedveznek, mint a választóiknak.