A Brexit után új kihívások előtt áll az EU

Emmanuel Macron először jár Lengyelországban. Andrzej Duda a hétfőn kezdődött kétnapos látogatást „áttörés jellegűnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a közép-európai térség és Franciaország közötti viszonyban is.

Mindkét elnök kiemelte: új helyzetet teremt az EU-ban az Egyesült Királyság január 31-i kilépése. Duda szerint Franciaország a Brexit után „európai nagyhatalommá vált”, „óriási mértékben megnőtt” a szerepe. Az EU-ban ez „új nyitást jelent”, új „szereposztásra” lesz szükség - szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy az EU a jövőben hatékony és gazdaságilag attraktív legyen, hogy ezentúl „senki se akarjon kilépni”, ha a jól szerevezett gazdasági és politikai együttműködés miatt „egyszerűen kifizetődik majd EU-tagnak lenni”.

A lengyel elnök beszámolása szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági, energiabiztonsági és gazdasági együttműködés szerepelt, a látogatás alkalmából aláírták a kétoldalú stratégiai együttműködés következő évekre szóló programját is. A szorosabb lengyel-francia együttműködés egyik lehetséges példájaként Duda „az európai tank” francia-német projektjét nevezte. Amennyiben az ilyen harci járművet lengyel részvétellel is kifejlesztenék, Varsó beszerezné, hozzájárulva ezzel az európai gazdaság fejlesztéséhez is - helyezte kilátásba Duda.

Macron szerint a Brexit utáni helyzetben szorosabbá kell tenni az EU-n belüli szövetségeket. „Tudjuk, milyen az európai helyzet, válaszolni kell az európai kihívásokra”, hogy „működőképesek legyünk a bizonytalan világban” - hangsúlyozta a francia elnök. Biztonságpolitikáról beszélve, Macron közvetve utalt tavaly novemberi kijelentésére, miszerint a NATO „agyhalál állapotában” van. Aláhúzta Franciaország szerepét az észak-atlanti együttműködésben, szorgalmazta a védelmi kiadások növelését, valamint „megerősített stratégiai és operatív összehangolást”. Szerinte az európai védelem „nem lehet a NATO alternatívája, hanem nélkülözhetetlen kiegészítése”. Az Oroszországhoz való viszonyról Macron elmondta: „az ezt állító hangok ellenére Franciaország nem lett oroszbarát”. Nyomatékosította: Európa érdekében áll a politikai párbeszéd folytatása Moszkvával, amely „az ukrajnai előrehaladásnak” is feltétele.

Röviden kitért az uniós szervek által bírált lengyel igazságügyi reformra, beszámolva, hogy Dudával beszélve, aggodalmat fejezett ki ez ügyben. Szeretné, ha e téren a legközelebbi hetekben intenzívebbé válna Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszéd - mondta. Kijelentette továbbá: szeretné, hogy látogatása fordulópont legyen az két ország európai szerepében, ezért a legközelebbi hónapokban összehívná az úgynevezett weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) csúcstalálkozóját. Az 1993-ban létrehozott formátum vezetői utoljára 2013 ültek össze.

Macron a nap folyamán még az alsó- és felsőházi elnökökkel is találkozik. Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel hétfő délután többek között az uniós költségvetési keretről, az uniós klímapolitikáról és az EU bővítéséről egyeztet. Kedden Krakkóban, a Jagelló Egyetemen tart előadást.

Barnier a Nagy-Britanniával kialakítandó jövőbeni viszonyról folytatandó EU-tanácsi tárgyalásokra készített európai bizottsági javaslatok bemutatásakor kijelentette: az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani, ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot. Úgy vélte, hogy az átmeneti időszakot követően nem mehet minden a korábban megszokott módon, ezért a rendelkezésre álló tizenegy hónap alatt gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében - szögezte le.

Tájékoztatása szerint a tárgyalási irányelvek a partnerség feltételeit rögzítik. Valamennyi közös érdekű területre kiterjednek, köztük a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, a bűnüldözési együttműködésre és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre, a külpolitikára, a biztonságra és védelemre, az uniós programokban való részvételre, valamint az egyéb területeken folytatott együttműködésre.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek - mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások. Kiemelte, hogy a halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával. A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni - tette hozzá.

Barnier hangsúlyozta: a bizottsági tárgyalócsoport jóhiszeműen fog tárgyalni Londonnal, szorosan együttműködve az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. „Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is” - tette hozzá az uniós főtárgyaló.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában azt emelte ki, hogy az unió és az Egyesült Királyság a korábbi dokumentumokban már felvázolta a jövőbeli kapcsolatok „paramétereit”. A tárgyalások folyamán a bizottság ragaszkodni fog ahhoz, amiről a két fél a kilépési megállapodásban már megegyezett. Arra vonatkozóan, ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, Von der Leyen azt mondta: ez esetben Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához. „Minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás” - fogalmazott a bizottság elnöke.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

A konzervatív párti kormányfő üzleti vezetők előtt tartott londoni beszédében vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val. Az Egyesült Királyság pénteken kilépett az Európai Unióból, és szombattól érvényben van az alapesetben 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.

Hétfői beszédében Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen. Johnson szerint ez ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie.

Megerősítette, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. Nem sokkal a beszéd után a Downing Street hivatalosan is közzétette összefoglalóját arról, hogy milyen alapelveket kíván érvényesíteni a jövőbeni kapcsolatrendszerben. A dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

A miniszterelnöki hivatal anyaga leszögezi: ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén, amikor az átmeneti időszak lejár.

London már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ez utóbbi célkitűzés szerepel a Downing Street által a tárgyalási alapelvekről összeállított, hétfőn ismertetett anyagban is. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat. Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett - az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel - hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is - írták.
Erről azonban máris vita van London és az EU között.

Az Európai Bizottság elnöke már jelezte ugyanis, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer, amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat.

Minapi londoni látogatásán Ursula von der Leyen kijelentette: a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.