Külföld

Elkezdődnek az amerikai előválasztások

A balra tolódó Demokrata Pártban hárman küzdenek az elnökjelöltségért, a „régi vágású” Biden áll az élen

Negyvenkilenc demokrata és negyven republikánus iowai delegált megválasztásával elindul ma a 2020-as elnökválasztás jelöltjeinek kiválasztásához vezető folyamat. Republikánus oldalon egyértelmű Donald Trump fölénye, de a demokratáknál többen is eséllyel pályáznak a jelöltségre.

Elkezdődnek az amerikai előválasztások
Elizabeth Warren, Joe Biden és Bernie Sanders a demokraták fő esélyesei
Fotó: AFP/Robyn Beck

Az iowai előválasztásokkal megkezdődik ma a 2020-as amerikai elnökválasztás demokrata jelöltjének kiválasztásához vezető folyamat. Pontosabban Iowa egyike annak a tizennégy államnak, ahol nem klasszikus értelemben vett választást tartanak, hanem „caucus”-t, azaz jelölőgyűlést, amikor egy adott időben kell a körzetenként kijelölt helyen összegyűlve kell szavazni a delegáltakról. Az amerikai demokráciában már a jelöltek kiválasztása is hosszadalmas, és az egész procedúra célja, hogy minden választónak beleszólást adjon a döntésbe. Természetesen a párt vezetőinek is sok eszköz áll a rendelkezésükre, hogy befolyásolják az eredményt mind a republikánusok, mind a demokraták esetében. Most elsősorban a demokraták előválasztása lehet érdekes, hiszen a republikánusoknál rendkívüli dolognak kéne történnie ahhoz, hogy ne Donald Trump legyen a jelölt. Íratlan szabálynak is tekinthetjük, hogy komoly jelölt csak kivételes esetben indul el a regnáló elnökkel szemben, ha az újrázni tervez. Így a republikánus előválasztásokon (hiába vizionált néhány újságíró egy komoly kihívót) nagy izgalmak valószínűleg nem várhatóak. Az elnök kihívói mind legfeljebb hosszú távon lehetnek képesek kiütni a nyeregből Trumpot, indulásuk szinte csak jelzésértékű.

A demokratáknál azonban tartogat izgalmakat az előválasztás. Tizenegy demokrata politikus verseng még az elnökjelöltségért. A három legesélyesebbnek tartott jelölt Joe Biden, valamint Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátorok. A felmérések szerint egyelőre Joe Biden áll az élen, de sok mindent befolyásolhat még, hogy a visszalépő jelöltek kit ajánlanak az őket támogató szavazóknak.

A 77 éves Joe Biden csaknem öt évtizede politizál. Barack Obama demokrata párti elnök mellett 2009 és 2017 között az Egyesült Államok alelnöke volt. A kampányában leggyakrabban éppen a több évtizedes politikusi tapasztalataira szokott hivatkozni, ellene részben az életkorát, részben pedig gyakori bakijait hozzák fel. Elemzők arra mutatnak rá, hogy a Demokrata Párt balra tolódik, és ez nem tesz jót a „régi vágású” Biden támogatottságának a pártban.

A 70 éves Elizabeth Warren az északkeleti Massachusetts állam szenátora. Mielőtt politizálni kezdett, egyetemi tanár volt a Harvard jogi karán, később Obama elnök gazdasági tanácsadója lett. A 2009-ben kitört bankválság után jelentős szerepe volt a helyzet rendezésében. A mérsékeltek túlságosan baloldalinak tartják, mert a gazdagok megadóztatását ígéri, a baloldaliak viszont úgy vélik, túlságosan is mérsékelt.

A 78 esztendős Bernie Sanders, vermonti szenátor önmagát „demokratikus szocialistaként” jellemzi, és egyenesen „politikai forradalmat” ígér, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke. Ennek a „forradalomnak” a lényege a mindenkinek járó állami egészségügyi ellátás és az ingyenes felsőoktatás.

Negyedik helyen lehet még említeni a 77 éves milliárdost, Michael Bloomberget, aki a becslések szerint 2019 végéig saját vagyonából 200 millió dollárt költött a kampányára.

A mai iowai jelölőgyűléseken a demokraták negyvenkilenc küldöttet választanak meg, akik majd a szavazók akaratát képviselik a július 13–16. között a wisconsini Milwaukee-ban, ahol kiválasztják, ki legyen a demokraták elnökjelöltje. A republikánusok negyven delegáltat választanak, ők augusztus 24. és augusztus 27. között az észak-karolinai Charlotte-ban döntenek elnökjelöltjükről.

A delegáltak számát a korábbi választásokon a pártokra leadott szavazatok alapján határozzák meg az egyes államokban. Iowa nyitja a sort, és azért érdekes, mert a felmérések után ez az első valódi megmérettetés, ahol kiderül, jól mérték-e fel az erőviszonyokat a közvélemény-kutatók. Az igazán nagy esemény azonban a „szuper kedd” néven emlegetett március harmadika lesz, amikor 1344 delegált sorsáról döntenek tizennégy államban. Ezen a napon választ többek között a demokrata fellegvárnak számító Kalifornia, a szenátusban Warren által képviselt Massachusetts és a Sanders által képviselt Vermont.

Az impeachment célja Trump indulásának ellehetetlenítése

Négy éve Donald Trump és csapata képviselte a bizonytalanságot, de most ez megfordult, a demokrata jelöltek többsége megfoghatatlan programmal kampányol – mondta lapunknak Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője, aki szerint a jelöltek vetélkedése sebeket ejt a Demokrata Párt egységén. A szakértő beszélt nekünk az elnök ellen zajló alkotmányos eljárásról, a három fő demokrata esélyesről, és arról, képesek lehetnek-e a visszavágásra a 2016-os elnökválasztáson elszenvedett vereségért.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője
Fotó: MH

– A demokrata előválasztások kapujában ki tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy Donald Trump ellenfele legyen?
 

– Bár hivatalosan még többen is versenyben vannak az elnökjelöltségért, a legesélyesebbek Joe Biden korábbi alelnök, illetve Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátorok – az újabb országos felmérések alapján ebben a sorrendben. Mindhárom jelöltaspiránsnak megvan a maga erőssége, ami a legalkalmasabb kihívóvá teheti őt: a mérsékeltebbek bizalmát élvező Biden tapasztalata messze felülmúlja a többiekét, a négy éve is komoly esélyekkel rendelkező Sanders a fiatalok körében népszerűbb, a női jelölt profiljára is tudatosan építő Warren pedig inkább a főáramlatú média támogatását élvezi. A dilemmát az adja, hogy e három – és persze további – fő tábort hogyan lehetne egységbe kovácsolni. Ezt elvileg Donald Trump személye megadhatja, de egyelőre a demokraták még útkeresésben vannak, az említett politikusok közötti verseny pedig egyre jobban eldurvul, ami sebet ejt a belső egységen. Erre a legutóbbi éles példát a Warren-kampány szolgáltatta, amikor kiszivárogtatta Sanders egy korábbi megjegyzését, miszerint a női jelöltség önmagában nem biztosíték a győzelemre, aminek a sajtó is visszhangot adott. Az női elnökjelölt lehetőségére egyébként évtizedekkel ezelőtt is nyitott Sanders szimpatizánsai ezt hátbatámadásként értékelik, különösen annak fényében, hogy a vermonti szenátor már 2016-ban is megégette magát a demokrata pártvezetéssel.
 

– Mikor várható a még versenyben lévő demokrata elnökjelölt-aspiránsok visszalépése? A „szuper kedd”-nek nevezett március harmadika lehet a vízválasztó a kérdésben?
 

– A „szuper kedd” ezúttal is mérföldkő, bár demokrata oldalon az említett főbb esélyesek kampányát valószínűleg csak komoly kudarc esetén törné meg. Feltehetően előbb a már amúgy is háttérbe szorult indulók – például Amy Klobuchar szenátor, Tulsi Gabbard képviselőnő vagy Andrew Yang vállalkozó – részéről várható visszalépés. Ugyanakkor a szuper kedd inkább Michael Bloomberg szempontjából lesz érdekes: a korábbi New York-i polgármester és milliárdos az első 2020-as demokrata induló, aki a „szuper kedd” összes érintett államában elkezdte a kampányt, amelynek beizzítását kifejezetten a március 3-i szavazásokra időzítette, kihagyva a februárban esedékes négy állam (Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina) előválasztását. Az elért eredménytől függetlenül Bloomberg tovább is húzhatja, tekintettel aránytalanul nagy erőforrásaira, jelenléte a mezőnyben pedig hatással lehet a többiek, különösen Joe Biden kilátásaira.
 

– Republikánus részről van-e bármi esély arra, hogy nem Trump lesz az elnökjelölt?
 

– Ennek jelenleg nincs reális esélye. Részben ezért erőltették a demokraták Donald Trump elnöki hivatalból való eltávolítását az impeachment eljárással, valamint annak elhúzásával. Az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés hátterének minden furcsasága ellenére az impeachment célja elsősorban az volt, hogy ellehetetlenítsék Trump indulását a 2020-as elnökválasztáson, amelynek szándéka már jóval az eljárást kiváltó ügy előtt érződött. Bár a republikánusok alapvetően felsorakoztak az elnök mögé, körükben Trump továbbra is megosztó figura, ami a billegő államokban és körzetekben érződik leginkább.
 

– Megtörténhet-e a 2016-os meglepetés „visszavágója”? Van-e bármelyik demokrata elnökjelöltnek komoly esélye legyőzni Trumpot?
 

– Donald Trump 2016-os győzelme után különösen nehéz bármilyen végkimenetelt biztosra venni, de a körvonalazódó helyzetre bizonyos értelemben jól illik a „visszavágó” kifejezés. Négy éve ugyanis a Trump-csapat képviselte magát a bizonytalanságot: a politikai élvonal világába kívülről érkező médiaszemélyiség ígéreteivel és azok közlésmódjával felforgatta a közéletet, míg Hillary Clintonnak nem volt mit bizonyítania, hisz követői és ellenzői egyaránt ismerték. Donald Trump vezetői és kommunikációs stílusa azóta sem változott, és épp ezért ma már nem mondható róla, hogy zsákbamacskát árulna. Ezzel szemben az ellenzéki kihívók egy része a demokrata szavazók minél szélesebb koalíciójának építése végett egyre kevésbé megfogható programmal kampányol: Biden tekintélyes tapasztalata előrehaladott életkora mellett nagyobb támadási felületet is jelent, álláspontja több kérdésben is változott, míg Sanders egészségbiztosítási és egyetemitandíj-rendezési terveinek költségeit ő maga sem tudta megmondani, Warren vagyonadójának költségvetésre gyakorolt hatása pedig szintén megkérdőjelezhető. Ez utóbbi két program ráadásul elvi alapon is vitatható, republikánus körökben pedig kiváltképp aggodalmat gerjeszt. Mindehhez képest az elnök politikája összességében kiszámíthatóbb, így bárki is lesz Trump kihívója, az újraválasztási kampány feltehetően építeni fog erre. Nem javít a demokraták helyzetén az sem, hogy a jelenleg versenyben lévő mezőnyt házon belül is összességében gyengének tartják, ami többek közt Michael Bloomberg milliárdos indulásának indoka is volt.
 

– A billegő államok közül melyek dönthetik el az elnökségért folyó versenyt?
 

– Mindegyik fontos, de külön figyelmet érdemelnek a „rozsdaövezet” államai – közülük is kiváltképp Pennsylvania és Michigan –, valamint szokás szerint a nagyobb déli államok, mindenekelőtt Florida és Arizona.
(UT)

Újabb bevándorlási korlátozások

Nem hallgat meg tanúkat az Egyesült Államok szenátusa az elnök elleni eljárás tárgyalásán

Leszavazták péntek este az amerikai szenátusban a demokratákat, nem lesznek tanúk a Donald Trump elnök ellen folyó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) felsőházi tárgyalásán. A voksolás utáni szünetben Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője „nagy tragédiának” nevezte a döntést. Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: „A szenátusnak nincs szüksége arra, hogy újranyissa a képviselőház demokrata párti többsége által lezártnak nyilvánított vizsgálatot, amelyet maguk az impeachmentmenedzserek továbbra is elsöprő erejűnek és minden kétséget kizárónak minősítenek.” A szenátus szerdán, helyi idő szerint délután 4 órakor tartja a szavazást a Donald Trump ellen megfogalmazott demokrata párti vádakról. Időközben az elnök rendeletben terjesztette ki újabb hat országra a beutazási korlátozásokat. Nigéria, Mianmar, Eritrea és Kirgizisztán állampolgárai számára felfüggesztik a bevándorlóvízumok kiadását, a szudániak és tanzániaiak pedig nem vehetnek részt a vízumlottó programban. A The Wall Street Journal szerint az elnök fontolgatta, hogy Fehéroroszországot is a listára teszi.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom