Visszafogott rendezvényekkel készül a brit kormány a Brexitre

Az Egyesült Királyság még 1973. január 1-én lett Dániával és Írországgal együtt az akkori Európai Közösség, majd annak utódjának, az Európai Unió tagországa.

A Brexit-folyamat a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben.

Theresa May korábbi brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza, és amely cikkely maga is jogi újdonság volt az EU történetében, hiszen korábban nem létezett külön szabályozási mechanizmus kilépések esetére.

Az 50. cikkely értelmében pedig a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.

Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May először 2019. október 31-re, majd hivatali utódja, Boris Johnson pedig 2020. január végére kért halasztásokat, amelyeket az EU rendre jóváhagyott. Utóbbi január 31-ei időpont végül a Brexit végső határideje lett, ami az eddigiektől eltérően teljesülni is fog, mivel az elmúlt napokban a brit parlament és az Európai Parlament is törvénybe iktatta a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, amivel elhárult a brit EU-tagság megszűnésének jogi akadálya.

Ennek a megállapodásnak következtében Észak-Írország hivatalosan az Egyesült Királyság vámterületének része lesz, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság vámtarifáit alkalmazza, és részt vehet a jövőbeli brit kereskedelmi ügyletekben. Ugyanakkor az EU és az Egyesült Királyság közötti vámhatárokat az Ír-tengeren fektetik le, azaz Észak-Írország ténylegesen az EU vámszabályait követi és az EU egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálni fog.

Az északír tartományi parlament az első négy év után egyszerű többséggel dönthet a rendszer fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. Az előbbinél újabb négy éven át a fenti rendszer marad érvényben, az utóbbinál két évvel később a rendszer megszűnik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke az EU-ra és az Egyesült Királyságra nézve is méltányosnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a megállapodást. Juncker szerint az egyezmény egyszerre védi meg az állampolgárok érdekeit és a közös piacot, és teremt békét és biztonságot. Michel Barnier, az EU főtárgyalója a Brüsszel és London között elfogadott paktumot tisztességes és ésszerű eredményként jellemezte. Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar is megelégedését fejezte ki, miszerint a megállapodás szerint nem lesz szigorú határellenőrzés az ír-északír brit-uniós határon.

A Tanács csütörtökön fogadta el formálisan a kilépési megállapodás végrehajtásáról szóló határozatot, miután az EU és az Egyesült Királyság vezetői január 24-én aláírták a kilépésről rendelkező megállapodást, az Európai Parlament pedig január 29-én támogatásáról biztosította az egyezményt.

A kilépési megállapodás közép-európai idő szerint 2020. január 31-én pénteken éjfélkor lép hatályba, és ezzel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága megszűnik az Európai Unió tagja lenni.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások ezután kezdődnek csak meg. A jövőbeli kapcsolatok keretét a két fél által 2019 októberében elfogadott politikai nyilatkozat határozza meg.

A kilépésről rendelkező megállapodásban előirányzott, várhatóan december 31-ig tartó átmeneti időszak célja az, hogy hosszabb idő álljon az állampolgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Ebben az időszakban megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, adatvédelem, gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, repülésbiztonság, közúti árufuvarozás, védelem és biztonságpolitika, vagy halászati kérdések.

Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben, és nincs beleszólása az uniós döntéshozatalba. Az átmeneti időszak egy alkalommal - legfeljebb egy vagy két évvel - meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél 2020. július 1. előtt megállapodik, ám Boris Johnson ettől határozottan elzárkózik.

A brit kormány alapvetően hangsúlyozottan visszafogott rendezvényekkel készül a Brexitre, Johnson azon meghirdetett céljával összhangban, hogy a Brexit-folyamat lezárulása után a bennmaradást és a kilépést pártoló táborok ellentétei által feltépett társadalmi sebek gyógyításának időszaka következzék.

A Downing Street péntek hajnali tájékoztatása szerint a kabinet Boris Johnson elnökletével a nap folyamán kihelyezett ülést tart az északkelet-angliai Sunderland városában.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint azért esett választás Sunderlandre, mert a brit EU-tagságról tartott népszavazás után ebben a városban jelentették be először, hogy a helyi szavazók többsége a kilépésre voksolt.

A referendum országos átlagban a Brexit-tábor szűk, 51,89 százalékos győzelmével végződött, Sunderlandben azonban ennél sokkal nagyobb, 22 százalékpontos többségbe kerültek a kilépést pártolók.

Boris Johnson a Brexit pillanata előtt egy órával, brit idő szerint 22 órakor televíziós beszédet intéz az országhoz. A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint a miniszterelnök kijelenti: a kormány és az ő személyes feladata most az, hogy ismét egységbe terelje a nemzetet.

Johnson szerint azonban most a legfontosabb feladat annak kijelentése, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete, a tényleges nemzeti megújulás és a változás pillanata.

„Olyan új korszak hajnala ez, amelyben már nem fogadjuk el többé, hogy az életesélyeket, az Önök családjának életesélyeit az határozza meg, hogy ki melyik országrészben nőtt fel” - fogalmaz majd esti beszédében Boris Johnson.

Hozzáteszi: ez az a pillanat, amikor megkezdődik az egyesülés, a felzárkózás folyamata.

Johnson esti beszédével egy időben egy visszaszámláló órát vetítenek a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, és a környező kormányzati negyed, a Whitehall más épületeit is fényjátékokkal világítják meg.

A kilépés napjára a londoni parlament épületegyüttese előtti tér, a Parliament Square összes zászlótartó oszlopára felvonták a Union Jacket, vagyis a brit lobogót.

A nap folyamán különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül „Peace, prosperity and friendship with all nations” - Béke, jólét és barátság minden nemzettel - felirattal.

Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében is, hogy a Brexit pillanatában megszólalhasson a londoni parlament órájának világhíres harangja, a Big Ben. A brit kormány azonban ezt nem támogatta, azzal a hivatalos indokkal, hogy az évek óta teljes felújítás alatt álló, jelenleg nem működő óra- és harangszerkezet egyszeri üzembe helyezése több százezer fontba kerülne. Nem hivatalos értékelések szerint azonban a kormány - tekintettel a társadalom EU-párti táborára - elsősorban azt akarta elkerülni, hogy a Brexit alkalmából szervezett rendezvények ünneplésnek tűnjenek.

A kilépés pillanatában kezdetét veszi az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.

Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.

Mindemellett azonban óriási, százötven négyzetméteres transzparenssel üzentek az Európai Uniónak Nagy-Britannia kilépésének brit ellenzői Doverben.

A Brexit-ellenes aktivisták doveri szikláknál elhelyezett transzparensén a „We still love EU” ('Még mindig szeretjük az EU-t') felirat volt látható.

Antony Hook, a megmozdulás szervezője, leköszönő európai parlamenti képviselő a Twitteren közzétett egy drónfelvételt az üzenetről, amelyen a love szót egy brit zászlós szív helyettesítette.

Alapvetően a molinó azoknak szól, akik értékelik az EU-hoz fűződő kapcsolatunkat, valamint annak a hárommillió európai uniós állampolgárnak, akik Nagy-Britanniában élnek - magyarázta Hook.

„Sajnos már nem tudjuk megállítani a Brexitet, de erőteljes üzenetet küldhetünk a világnak, hogy még mindig szeretjük Európát” - hangsúlyozta a politikus.

A hatalmas transzparens 10 ezer fontos (körülbelül 4 millió forintos) költségét közösségi finanszírozásból fedezték - árulta el a képviselő. A pénz néhány óra alatt összegyűlt, és több mint nyolcszázan adományoztak a célra.

Hook aláhúzta: az akcióval azt akarták kifejezni, hogy Nagy-Britannia nem csak a Boris Johnson brit miniszterelnökhöz hasonló Brexit-pártiakból áll.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.

A három vezetőnek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból (EU) történő kilépéséről és az EU jövőjéről tartott sajtótájékoztatóján Von der Leyen kijelentette: a lehető legjobb és legszorosabb együttműködést kell kiépíteni az Egyesült Királysággal, noha sosem lesz, és soha nem lehet olyan kapcsolat a szigetországgal, mint amilyen olyan országok között szövődhet, amelyek uniót alkotnak egymással.

A Londonnal kötött együttműködés mellett az Európai Unió államainak szorosan össze kell tartaniuk, ugyanis a történelem megmutatta, hogy közösen erősebbek, mint különálló országonként. Egyetlen ország sem képes feltartóztatni az éghajlatváltozás hullámait, megtalálni a digitális jövő megoldásait, vagy eredményesen fellépni a világban jelentkező kihívásokkal szemben - mondta.

„Noha sajnálattal vesszük tudomásul Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból, tiszteletben tartjuk a britek döntését. A megkötött megállapodás mindkét fél számára méltányos, és megóvja az EU és az Egyesült Királyság polgárai millióinak jogait” - fogalmazott.

Szavai szerint szombaton a 27 tagú Európai Unió új korszaka kezdődik, hétfőn pedig új fejezet nyílik Európa történelmében, a következő néhány hónap ugyanis kulcsfontosságú lesz az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok szempontjából.

„Nem vagyok pesszimista, sem optimista, hanem elhatározott” - mondta.

Azt közölte, hogy a tárgyalások során kiszámíthatóságra kell törekedni az unió gazdasága számára, meg kell őrizni az emberek jogbiztonságát, folytatni kell a diákok és oktatók ösztöndíjprogramját a csatorna mindkét oldalán.

Kijelentette, a Londonnal tervezett jövőbeli partnerség szorossága a még fennmaradó kérdésekre adott válaszoktól függ. Az unió értékeinek tiszteletben tartása mellett teljes erővel dolgozni kell a jelentkező kihívások megoldásán, valamint azon, hogy az unió hatékony és humánus módon tudja kezeli a migrációt, és erős partnerségeket legyen képes építeni az egész világon - emelte ki Von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, Nagy-Britannia utolsó napja az Európai Unióban érzelmekkel teli elgondolkodásra serkent, ugyanakkor a jövőbe tekintve új, tartós, „barátok közötti” partnerség kiépítésén kell fáradozni.

Szavai szerint a következő hetekben, hónapokban és években fel kell lazítani az unió és az Egyesült Királyság között közel öt évtized alatt gondosan összefűzött szálakat, és ezzel egy időben keményen kell dolgozni azon, hogy szövetségesek, partnerek és barátok formájában újak köttessenek.

Aláhúzta ugyanakkor: „minden energiánkat egy erősebb és ambiciózusabb Európai Unió építésére kell összpontosítanunk”.

Az uniós tagországoknak közös céljaik, azonos elképzeléseik vannak arról, merre tartanak, továbbá elkötelezettek a kor meghatározó kihívásainak megoldása iránt. Az Európai Unió képes választ adni a kihívásokra, azonban csak az emberek, a nemzetek, valamint az uniós és nemzeti intézmények összefogása révén.

Kiemelte továbbá, Nagy-Britannia minél inkább eltér az EU szabályaitól a Brexit után, annál kevésbé lesz biztosítható a legmagasabb szintű hozzáférés az unió egységes piacához. Tagság nélkül nem lehet megtartani a tagság előnyeit - húzta alá. A szoros partnerség kialakítása mellett az unió mindig meg fogja védeni érdekeit, ugyanis Nagy-Britannia szombattól unión kívüli ország lesz - tette hozzá Charles Michel.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében azt hangsúlyozta, noha az Egyesült Királyság nem lesz az unió tagja, Európa része marad.

„Az Európai Unióhoz tartozás nagyszerű lehetőségeket rejt, azonban közös földrajzunk, történelmünk és kapcsolataink sok területen kötnek össze, természetes szövetségesekké téve bennünket” - fogalmazott.

Szövetségesként az unió és Nagy-Britannia közös céllal és közös érdekek mentén folytatja munkáját a külügyek, a biztonság és a védelem területén. A felek előtt álló időszak sok feladatot tartogat, azonban jóakarattal és elszántsággal tartós, pozitív és előremutató partnerséget lehet építeni - hangsúlyozta alá Sassoli.

Az Európai Unió (EU) története európai sikertörténet, és ezen nem változtat az Egyesült Királyság távozása a közösségből (Brexit) - hangsúlyozta a német szövetségi kormány szóvivője Berlinben pénteken, a brit uniós tagság megszűnésének napján.

Az EU-s integráció békét és jólétet hozott a kontinense, és a német kormány szánt szándéka, hogy „továbbírja ezt a sikertörténetet” partnereivel, az eddigi 27 helyett 26 tagállammal - húzta alá tájékoztatóján Steffen Seibert.

Az Egyesült Királyság távozása „vízválasztó”, hiszen csaknem fél évszázadig fontos tagja volt a közösségnek - mondta a német kormányszóvivő, kiemelve, hogy ezentúl „még keményebben dolgozunk azért, hogy erős és innovatív” legyen az EU, amely a jövőben is megőrzi egységét és határozottan képviseli érdekeit.

A német kormány és az ország lakosságának nagy többsége sajnálja, hogy az EU elveszíti egy tagját, de tiszteletben tartja a brit nép döntését. „Reméljük, hogy szoros partnerek és barátok maradunk” - fogalmazott Steffen Seibert német hírportálok beszámolói szerint.

Politikailag nagyon sokat nyert a Brexiten Boris Johnson brit miniszterelnök, akiről hat évvel ezelőtt kevesen gondolták volna, hogy Nagy-Britannia első embere lesz - mondta Gálik Zoltán egyetemi docens pénteken az M1 aktuális csatornán.

A Brexitről szóló népszavazás kampánya előtt hat hónappal Boris Johnson két cikket is írt a témában, egyiket Európa-párti, a másikat Európa-ellenes álláspontból, és utólag döntött úgy, hogy politikai karrierje szempontjából jobb a kilépéspártiság - fűzte hozzá.

Boris Johnson lényegében a Brexitnek köszönheti miniszterelnöki mandátumát - mondta, megjegyezve, hogy nem ő az első brit kormányfő, akinek megválasztásában a Brexitnek fontos szerepe volt; a folyamat David Cameron volt miniszterelnök népszavazásra vonatkozó kampányígéretéből indult.

David Cameron a kilencvenes évektől széthúzó Konzervatív Párt megosztottságát próbálta mérsékelni. A pártban az is frusztrációt okozott, hogy a 2014-es európai parlamenti választáson az Európa-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja nyert, szavazóinak nagy részét a konzervatívoktól szerezve.

A konzervatívok úgy vélték, egy Brexit-népszavazás ígéretével visszanyerhetik a Függetlenségi Párthoz átment szavazóikat, de arra kevésbé számítottak, hogy a szavazás alapján 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból - mondta Gálik Zoltán.

Az Európai Unióból való kilépéssel szuverénebb lesz az Egyesült Királyság, mert függetlenebb politikát folytathatnak, és visszanyerik az irányítást a gazdaság és a migráció területén is - közölte az Egyesült Királyság budapesti nagykövete szerint, aki szintén az M1 aktuális csatornán nyilatkozott erről pénteken.

Iain Lindsay úgy fogalmazott, hogy különleges nap a pénteki, mert az Egyesült Királyság több mint negyven év tagság után lép ki az EU-ból. Szombattól elkezdődik az átmeneti időszak, amely alatt a jövőbeli kapcsolatokról folytatnak tárgyalásokat az EU-val.

Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság a világ ötödik, Európa második legnagyobb gazdasága, a kilépéssel pedig lehetőségük lesz saját kereskedelmi szerződéseket kötni. Szeretnék erősíteni a kapcsolatot az EU-n kívüli országokkal, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal, de ez nem jelenti azt, hogy az EU-s tagországokkal romlik majd a viszony. Sőt az a cél, hogy az átmeneti időszakban még szorosabb kapcsolat alakuljon ki közöttük, ezért az EU-val kötött kereskedelmi megállapodások is nagyon fontosak lesznek - hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban elmondta: az Egyesült Királyság lakossága évről évre Debrecen lakosságával egyenlő mértékben nő, tízévente Budapest méretű a lakosságnövekedés. A kilépés után az ország fogja meghatározni a bevándorlási szakpolitikát, így az embereket képzettségük alapján és nem földrajzi okok vagy törvények alapján engedik majd be - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a már ott élő magyaroknak nem kell félniük, nem kell elhagyniuk az országot, mert őket - csakúgy mint a többi európai uniós állampolgárt - szívesen látják ott. A magyarok év végéig továbbra is mindenféle korlátozás nélkül mehetnek az Egyesült Királyságba élni, tanulni és dolgozni - fűzte hozzá.

Iain Lindsay szerint az Egyesült Királyság és Magyarország között erős kapcsolat van. Az ország az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, és 60-70 ezer magyar iskolásra számít jövő nyáron a középiskolások ingyenes külföldi nyelvtanfolyamainak keretében.

A kapcsolatot tovább szeretnék erősíteni, mert az elmúlt 3-4 évben nem volt más EU-s ország, amelyik annyira „megértő, pozitív, konstruktív és tisztelettudó” volt a kilépési folyamat alatt mint Magyarország - mondta a brit nagykövet.