Külföld

Elválnak London és az unió útjai

Minden jogi akadály elhárult a Brexit elől, éjfélkor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, megkeződik az év végéig tartó átmeneti időszak

Ma éjfélkor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, megkezdődik a december 31-ig tartó átmeneti időszak. Az Egyesült Királyság területén élő uniós állampolgárok 2021. június 30-ig kérhetnek tartózkodási engedélyt.

Elválnak London és az unió útjai
Boris Johnson miniszterelnök vezetésével a britek búcsút intenek az EU-nak
Fotó: AFP/NurPhoto/Alberto Pezzali

Végérvényesen elfogadta az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács. Azaz jogilag már semmi sem akadályozza, hogy a Brexit megtörténjen ja­nuár 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor.

A megállapodás biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írország­ról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre. A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat
illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem vagy a védelem- és biztonságpolitika. Ezen időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél július 1. előtt megállapodik. Az unió egyébként máris szorgalmazza a hosszabbítást, mert a brüsszeli álláspont szerint 11 hónap kevés az összes kérdés megtárgyalására. Boris Johnson brit miniszterelnök azonban elzárkózik a határidő kitolásától.

Az egyik legfontosabb kérdés, ami sok magyart is érint, az Egyesült Királyságban élő 3,2 millió uniós állampolgár helyzete. A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élő vagy az átmeneti időszakban érkező külföldi EU-állampolgároknak meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminiszté­riumhoz. Ennek határideje 2021. június 30. A brit kormány már utalt rá, hogy megfelelő indok esetén kérhető haladék is.

Az Egyesült Államok Brexit iránti érdeklődését jelzi, hogy még meg sem történt a brit kilépés, az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo már Londonba utazott tegnap. A brit európai uniós tagság közelgő megszűnése hatalmas előnyökkel fog járni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok számára – jelentette ki, és abbeli reményét fejezte ki, hogy még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt tető alá hozzák a szabadkereskedelmi egyezményt a két ország között.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke közben a BBC-nek kijelentette, hogy ha az Egyesült Királyság valamikor vissza akar térni az Európai Unióba, bizonyosan visszafogadnák.

Csak a brit uniós érdekképviselet szűnik meg holnap reggelre
 

Az átlag brit semmi változást nem tapasztal majd szombat reggel – mondta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, aki szerint Észak-Írországban egy népszavazáson csakis vallási alapon nem lenne meg a többség az elszakadáshoz.

Gálik Zoltán
Gálik Zoltán
Fotó: Youtube

– Milyen lesz a briteknek az unión­ kívül ébredni szombaton? Az átlagember tapasztal majd bármi változást?

– Nem tapasztal majd változást, mert van egy úgynevezett átmeneti időszak, amely december 31-ig tart. Észak-Írország pedig akár tovább is bent maradhat az európai piaci rendszerben. Az egyetlen dolog, amitől aznap megszabadulnak a britek, az az érdekképviseletük az uniós testületekben.

– Mit gondol, hosszabb távon jól vagy rosszul jár az Egyesült Királyság a kilépéssel?

– Ez az, amit senki nem tud, hiszen egyetlen ország sem lépett még ki. Az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnere az Euró­pai Unió, kereskedelmi forgalma felét az uniós országokkal bonyolítja le. A szolgáltatások területén ez kiemelten fontos kapcsolat. Amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy elhagyja az egységes európai piacot, komoly versenyhátránya lehet. Az unió megpróbálhat majd ellenintézkedéseket hozni, ha London versenyelőnyt akarna kialakítani például vámokkal.

– Skócia és Észak-Írország – lesznek-e „bajok”?

– Észak-Írország egyértelműen bennmaradhat az európai vám­u­nió­ban, és a piaci szabályozási rendszert is megtartja. A nagypénteki egyezmény szellemében bármikor lehet egy népszavazás az ír egyesülésről. A demográfiai viszonyok egyelőre nem tennék lehetővé, hogy katolikus-protestáns alapon az ír egyesülés hívei kerüljenek többségbe. Meglátjuk, hogy később úgy döntenek-e, hogy bent akarnak maradni az európai rendszerben. A skótoknál más a helyzet, ott a Skót Nemzeti Párt nagy fölénnyel nyerte a választásokat, és az igény nagy, hogy új függetlenségi népszavazást tartsanak. Egy kemény Brexit esetén ez az igény még jobban megerősödhet.

– Átrendezheti-e a brit belpolitikát a Brexit mint eddigi fő téma „eltűnése”?

– Az átrendeződés már megtörtént: a konzervatív párt jobbra tolódott, a Függetlenségi Párt és a Brexit Párt pedig elvesztette politikai célját. A Munkáspárt gyakorlatilag válságban van. A konzervatívok nagy többséggel tudtak kormányt alakítani, és nem valószínű, hogy a közeljövőben nagy változások történnek.

– Mit jelent nekünk, magyaroknak a brit kilépés?

– Azoknak a magyar lakosoknak, akik kint vannak, semmi változást. Az ő jogaik nem sérülhetnek. Akik a jövőben szeretnének kimenni, azoknak regisztrálniuk kell majd a határidőig. Ha december 31-én lesz új megállapodás, akkor változhat a helyzet. Ha nem sikerült megegyezni, akkor vámok, kvóták és határellenőrzés léphet érvénybe. Addig minden marad változatlan.

Megváltozó erőviszonyok

Az Egyesült Királyság kilépésével 751 helyett 705 tagú lesz az Európai Parlament (EP). A brit képviselők távozását követően megüresedő 73 parlamenti hely közül 27 mandátumot osztanak el 14 tagállam között. A megüresedő parlamenti helyeket a népesség arányához viszonyítva kevesebb képviselővel rendelkező 14 tagállam kapja. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország, Észtország, Lengyelország és Románia 1-1 további képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A fennmaradó 46 parlamenti mandátumot az Európai Unióhoz később csatlakozó országok számára tartják fenn. A frakciók közül az Európai Néppárt (EPP) létszáma 182-ről 187 főre, az Igazság és Demokrácia (ID) létszáma 73-ról 76-ra nő, a több pártcsoport létszáma csökken. A sokszor vétót emelő Egyesült Királyság kilépése más uniós testületekben is érezteti majd a hatását: lakosságszámuk miatt Franciaország és Németország súlya tovább nőhet, akaratuk ellen nehezebb lesz szót emelni.


Út a 2016-os népszavazásig

Nigel Farage
Nigel Farage
Fotó: AFP

A brit kilépés gondolata nem az elmúlt években fogalmazódott meg először, Harold Wilson munkáspárti kormánya már 1975 júniu­sában kiírt egy népszavazást, amelyen a britek kétharmada még a bennmaradásra voksolt. Az euroszkepticizmus persze nem tűnt el a brit politikából és 1993-ban Nigel Farage (képünkön) és a Konzervatív Pártból kilépett társai megalapították az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártját (UK Independence Party, UKIP). A 2004-es EP-választásokon 2,6 millióan szavaztak a UKIP-ra, a 2014-es EP-választásokon pedig a UKIP 27,5 százalékkal a legerősebb brit párt lett. De eddigre már David Cameron konzervatív miniszterelnök megígérte, hogy népszavazást tartanak a brit uniós tagságról. A konzervatívok megosztottak voltak, a kilépéspárti tábor zászlóvivőjét Boris Johnsonnak hívták. A brit EU-tagságról 2016. június 23-án megtartott népszavazáson végül a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.


Maradni vágyó skótok

Nicola Sturgeon
Nicola Sturgeon
Fotó: AFP

Skócia 2014 szeptemberében egy népszavazáson már döntött arról, kíván-e függetlenedni az Egyesült Királyságtól. Akkor az unio­nisták 55 százalékkal győzelmet arattak. Azóta azonban lezajlott a Brexit-referendum, ahol a skótok 62 százaléka az uniós tagság mellett szavazott. A Skót Nemzeti Párt (SNP) és vezetője, Nicola Sturgeon (képünkön) miniszterelnök szerint a Brexit alapjaiban változtatja meg a feltételeket és a skótok viszonyulását az Egyesült Királysághoz. Sturgeon többször fogalmazott úgy, hogy az Egyesült Királyság akarata ellenére ki akarja rángatni Skóciát az Európai Unióból. Az SNP azóta a választásokon a Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett a brit parlamentben azzal a kampányüzenettel, hogy a skótok dönthessenek saját jövőjükről. Egy új függetlenségi népszavazás kiírását Boris Johnson azonban rendre megtagadja, arra hivatkozva, hogy 2014-es döntés egy nemzedékre szól. Sturgeon szerint Johnson ezzel olajat önt a tűzre.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom