Külföld
Igazi méhkasba nyúlt Trump és Netanjahu
Nagyon sokan bírálták a Washingtonban bejelentett izraeli–palesztin kétállami megoldást
Felbolydult a nemzetközi diplomácia Trump kedden bejelentett izraeli–palesztin béketervétől. Emlékezetes, az amerikai elnök által szorgalmazott kétállami megoldás lényegében Izrael követeléseinek teljesítését jelenti a palesztinok rovására: területek izraeli bekebelezését és Jeruzsálem kizárólagos ellenőrzését.
Mindezt természetesen nagy örömmel fogadta a tegnap még Washingtonban tartózkodó Benjamin Netanjahu ügyvivő izraeli miniszterelnök, aki szerint ez a „megvalósítható út” a térség tartós békéjének elérése felé, az izraeliek és a palesztinok ragyogó jövőjéről beszélt, kiemelve, hogy az amerikai elnök által felvázolt folyamat végén „Izrael feltételes és korlátozott szuverenitást kínál a palesztinoknak”, reményét fejezte ki, hogy a palesztinok és Izrael más arab szomszédai üdvözlik Trump tervét. A palesztin állam fővárosa Abu Dis jeruzsálemi peremváros lesz, a terv pedig azért fog működni, mert a korábbiakkal ellentétben nem helyez nyomást Izraelre Ciszjordánia kapcsán. Mint Netanjahu kifejtette, várhatóan már vasárnap az izraeli kormány elé terjeszti a javaslatot az izraeli joghatóság kiterjesztéséről. Naftali Bennett jobboldali izraeli védelmi miniszter viszont az említett telepek azonnali annektálását követelte tegnap.
Washington lépése a tárgyalásos megoldást segíti elő – vélte Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki nyilatkozatában pozitívan értékelte a dolgot. A britek és a franciák óvatosabbak voltak: Dominic Raab brit külügyminiszter kedd esti közleményében üdvözölte a bejelentést, és megfontolandónak nevezte a tervet. Berlin leszögezte, csak olyan megoldás életképes, amelyet a palesztinok is elfogadnak, Párizs pedig közölte, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kétállami megoldásra van szükség, és a palesztinok érdekeit is figyelembe kell venni.
Az oroszok érdemben tegnap nem foglaltak állást: Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak azt mondta, a Kreml elemzi a tervet, miután Netanjahu ma „első kézből” tájékoztatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a részletekről.
Mahmúd Abbász palesztin elnök közölte, a béketerv egy „összeesküvés”, amely nem fog sikerülni, „Jeruzsálem nem eladó”. Komolyan felháborodott az Arab Liga is, amelynek főtitkára, Ahmed Abul Geit úgy vélekedett, a terv túl nagy kompromisszumot vár el a palesztinoktól, ezzel pedig nem érhető el a béke.
Katar – amely állam egyébként Washington szövetségese – jelezte, a béke feltétele egy palesztin főváros Kelet-Jeruzsálemben, a szintén amerikai szövetséges Szaúd-Arábia ugyancsak a palesztinok melletti elkötelezettségét hangoztatta, csakúgy, mint Törökország, amely szerint a terv „megöli” a kétállami megoldást, Recep Tayyip Erdogan elnök külön ki is emelte, elfogadhatatlannak tartja, hogy Jeruzsálemet teljes egészében Izraelnek adták.
Diplomáciai áttörés, belpolitikai érdekek
Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő is profitálhat a napokban ismertetett béketervvel Berzi
Gergely külpolitikai szakértő szerint. Mint mondta, ha a palesztinok nem tárgyalnak, ők fognak rosszabbul járni.
– Milyenek Donald Trump béketervének esélyei, mivel győzheti meg a palesztinokat?
– A sokak által „az évszázad alkujának” nevezett terv legnagyobb erénye, hogy szakít az USA eddigi, idealista megközelítésével, és a geopolitikai realitásokból indul ki. Ez már önmagában áttörés. A labda most a palesztinok térfelén pattog, akik évek óta visszautasítják a vállaltan Izrael-párti Trump-adminisztrációval való együttműködést. Mahmúd Abbász „az évszázad pofonjának”, illetve összeesküvésnek nevezte a tervet. De a palesztinoknak érezniük kell, hogy a konfliktus elhúzódásával eddig is csak gyengült a pozíciójuk. Ha nem ülnek tárgyalóasztalhoz, azzal csak ők járhatnak rosszul. Ráadásul az arab világ nagy része inkább jól járna a békével, ezért nagy nyomás lesz
a palesztinokon, hogy legyenek nyitottak a párbeszédre.
– Milyen bel- vagy külpolitikai üzenetet akar küldeni Trump azzal, hogy előáll egy közel-keleti rendezési tervvel?
– Újraválasztási kampányának egyik fő üzenete, hogy Trump betartja az ígéreteit, és ez a közel-keleti ügyekben tényleg így van: az Iszlám Államot lefejezte, Iránnal szemben keményebben lépett fel, Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget, és mostanra kialakított egy széles körben támogatott béketervet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a Trumphoz hasonlóan a republikánus bázis, sőt, még a demokrata szavazók konzervatívabb része is Izrael-barát, tehát a novemberi elnökválasztáson ebből is profitálhat. Kifelé pedig azt üzeni, hogy az USA továbbra is globális vezető, amely nem fél a nyers hatalmi politizálástól, ha érdekei úgy kívánják, és amellyel megéri együttműködni, mert következetesen kiáll szövetségesei mellett.
– Hogyan hathat mindez az izraeli belpolitikára?
– A terv tartalmában és időzítésében is Benjamin Netanjahu miniszterelnököt erősíti, aki egy éven belül a harmadik előrehozott választásra készül. Bár fő ellenfele, Beni Ganz is kiállt Trump javaslata mellett, korábban azt próbálta elérni, hogy csak a március 2-i voksolás után hozzák nyilvánosságra. Ennek oka, hogy a terv megszilárdítja azt az Izraelnek kedvező geopolitikai helyzetet, amely egyértelműen Netanjahu kőkemény nemzeti érdekérvényesítésre épülő, és éppen ezért sokat támadott politikájának köszönhető. Ellenfelei attól tartanak, hogy ez a megerősítés lökést adhat az izraeli miniszterelnök pártjának.
