Közös érdek a bővítés

– Észak-Macedóniába és Albániába látogatott a napokban, abba a két országba, amelyekkel a tervekkel ellentétben tavaly ősszel mégsem sikerült megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, egyes tagállamok ellenkezése miatt. Milyen üzenetet vitt a szkopjei és tiranai vezetőknek?

– Egyrészt azt hangsúlyoztam, hogy az új Európai Bizottság abszolút prioritásnak tekinti, hogy a nyugat-balkáni régióban az unió láthatósága és befolyása növekedjen. A második üzenet, hogy az októberi kudarcot szeretnénk kijavítani, és most ezen dolgozunk. Új csomagot ajánlunk a régiónak, benne ennek a két országnak. Ez a csomag három elemből áll: lenne egy új bővítési eljárásmód, dolgozni fogunk azon, hogy még a májusi zágrábi EU–Balkán-csúcs előtt meg tudjuk kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat velük. Emellett az a cél, hogy a zágrábi csúcson egy komoly gazdasági integrációs csomagot tegyünk le az asztalra, amivel felgyorsítható ezen az országoknak a gazdasági integrációja az unióba.

– Milyen elvárásokat, javaslatokat fogalmazott meg?

– A legfontosabb üzenetem az volt, hogy akkor tudom hitelesen képviselni a bővítés ügyét, valamint biztosítani, hogy a Bizottság továbbra is úgy értékelje, ez a két ország készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ha nem hogy nem adják fel az eddigi reformokat és közelítést az unió joganyagához, hanem felgyorsítják azt.

– Hogyan szeretné elérni, hogy a tárgyalások megkezdését akadályozó tagállamok – Franciaország és Hollandia – meggondolják magukat?

– Apránként akarom felépíteni a támogatást a javaslataim mögé. Elsőként azokkal az országokkal vettem fel a kapcsolatot az unión belül, amelyek nem járultak hozzá októberben a tárgyaláskezdésről szóló döntéshez. Nemrég jártam Párizsban és egyeztettem a holland hatóságokkal is, majd ellátogattam a két érintett nyugat-balkáni országba. Megpróbálom felépíteni azokat a hidakat, amelyek elvezetnek minket a tárgyalások megkezdéséhez.

– Hasonlóan tervezi megújítani az együttműködést a Keleti Partnerséghez tartozó országokkal is?

– A Keleti Partnerség, és azon belül Ukrajna, kiemelten fontos partnerünk, hamarosan oda is ellátogatok. Ott is hasonló hozzáállásra számíthatnak: aki hajlandó velünk mélyebben együttműködni, annak ezt viszonozni is fogjuk. Nyilván ott is egy gazdaságépítési folyamatot kell elindítani, én ebben partner leszek, hiszen az az egyik legnagyobb kihívás a Keleti Partnerség országainál is, hogy egy erős, az uniótól nem leszakadó, hanem ahhoz felzárkózó gazdasággal rendelkezzenek. Ez segítené őket a külső biztonságpolitikai nyomásokkal szemben is.

– Az ukrán oktatási és nyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályokat is megoszthatja majd Kijevben?

– Teljesen világos, hogy a kisebbségi jogok az alapvető európai értékek részét képezik. Úgy vélem, hogy ezzel mindenki, az ukrán hatóságok is egyetértenek. Ezen értékeknek mindenkinek meg kellene felelnie, aki szeretne velünk együttműködni. Biztatónak tartom az új ukrán elnök újévi beszédét, azt, hogy az új ukrán hatóságok nyitottak az egyeztetésekre. Mindannyiunk érdeke, hogy mindkét fél számára megfelelő megoldást találjunk, igyekszem előre mozdítani ezt a folyamatot.