Külföld
„Kiújulhat a migrációs nyomás”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, az EU-nak a bevándorlók elosztása helyett a segítséget kellene odavinnie, ahol baj van
Magyarország nagyra becsüli Németország törekvését a líbiai helyzetet illetően, amely egy nemzetközi konfliktus tekintetében hasonló platformra helyezte az Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát és az Európai Uniót – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásának szünetében. A tárcavezető az MTI szerint arra figyelmeztetett, hogy a líbiai helyzet megoldásának óriási szerepe van az EU-ra háruló jövőbeni migrációs kockázatok alakulásában. Hozzátette, hogy hazánk minden olyan törekvést támogat, amely tűzszünethez és politikai megoldáshoz vezet.
E tekintetben Szijjártó fontosnak nevezte, hogy az embercsempészek ellen a Földközi-tengeren létrejött Sophia uniós flotta műveleteinek újraindítása semmilyen módon ne eredményezze újabb migrációs nyomás kialakulását, valamint a művelet ne legyen arra használható, hogy hajói újabb migránsokat szállítsanak az EU területére.
A Száhel-övezettel kapcsolatban aláhúzta: az övezet jelentős szerepet játszik az Európába irányuló migrációban. Hozzátette: e régiót tekintve igazolódik be a leglátványosabban az a magyar migrációs politika, amely szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van. Mint mondta, az EU-nak a migránsok elosztása helyett olyan helyzetet kellene teremtenie, hogy a nehézségek között élők ne akarják elhagyni hazájukat.
Szijjártó Péter szerint a Száhel-térség instabilitása, valamint a líbiai konfliktus könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják.
Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről tartott szavazással kapcsolatban elmondta, az Európai Néppárt (EPP) „öles léptekkel halad balra”, vannak azonban hazánk mellett olyanok, akik úgy látják, az EPP akkor lenne sikeres, ha karakteres jobboldali politikát folytatna.
A külügyi találkozón nem született végleges döntés a Sophia művelet újraindításáról Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tájékoztatása szerint. A tárcavezetők folytatják az egyeztetéseket a kérdésben.
Az ülés előtt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter közölte, az EU-nak újra komolyan foglalkoznia kell az izraeli-palesztin konfliktussal. Heiko Maas német külügyminiszter kijelentette, a berlini Líbia-konferencia elérte a kitűzött céljait, amelyek tartós békés időszakot ígérnek a hosszú távú rendezés érdekében. A berlini konferencia után egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, nem sikerült komoly párbeszédet indítani a líbiai harcoló felek között. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig hétfőn arról beszélt, hogy ha a szemben álló felek Líbiában tartják magukat a tűzszünethez, megnyílik az út a politikai rendezés előtt.
Irán és a kettős állampolgárság
Teherán irániaknak tekinti az ukrán utasszállító repülőgép katasztrófájának áldozatai közül a kettős állampolgárságúakat – közölte hétfői sajtóértekezletén Abbász Muszavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője. Irán nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. A Teherán közelében Irán által tévedésből lelőtt ukrán utasszállító repülőgépen 176 ember utazott a személyzet tagjaival együtt, közöttük sok olyan iráni, akinek másik állampolgársága is volt. Kanadai állampolgár például 57 volt a gépen. A gép katasztrófájából nem szabad politikai ügyet csinálni – mondta Muszavi pénteken, azután, hogy az az öt ország, amelynek állampolgárai vannak az áldozatok között – Kanada, Ukrajna, Svédország, Afganisztán, az Egyesült Királyság –, egy nappal korábban kinyilvánította: Iránnak kártérítést kell fizetnie az áldozatok hozzátartozóinak.
(UT)
