Külföld

„Ausztria a V4-ek fontos partnere, és az is marad”

Orbán Viktor szerint a prágai találkozó legnagyobb eredménye, hogy sikerült azonosítani a visegrádi csoport és a bécsi kormány együttműködésének területeit

A magyar határvédelem sikere Ausztriának is érdeke – jelentette ki Orbán Viktor tegnap a V4-es országok és Ausztria kormányfőjének prágai találkozóján. A miniszterelnök szerint a visegrádiak sok területen együtt tudnak működni a bécsi kormánnyal.

„Ausztria a V4-ek fontos partnere, és az is marad”
Sok a közös érdek. Orbán, Kurz, Babis, Morawiecki és Pellegrini a csúcstalálkozón
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A migrációról, a klímavédelemről és az unió bővítéséről is tanácskoztak tegnap a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei, kiegészülve Sebastian Kurz osztrák kancellárral a prágai Nemzeti Múzeumban. Egyeztetésüket követően közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, Ausztria természetes partnere Magyarországnak és V4-eknek, sok területen pedig együttműködhetnek. Leszögezte, hogy Ausztria fontos maradt Közép-Európának mint befektető, piac és kereskedelmi partner, továbbá fontos biztonsági szövetséges lesz a jövőben is, mert a migráció kérdésében egy cipőben járunk.

A magyar kormányfő szavai szerint, ha a migránsok Magyarországon keresztül áttörnek Ausztriába, vagy ott maradnak, vagy továbbmennek Németországba, ezért Ausztriának is érdeke, hogy a magyar határvédelem sikeres legyen. Hozzátette, a prágai találkozó legnagyobb eredménye, hogy azonosították az együttműködés területeit: ilyen a migráció, a biztonság,
a határvédelem, a versenyképesség, a klímavédelem és a bővítés. Ugyanakkor azonosították az „együtt nem működés” területeit is, ilyen a nukleáris energia – magyarázta. Csehország, Szlovákia és Magyarország szeretné megerősíteni az atomenergia szerepét, velük ellentétben Ausztria azt szorgalmazza, hogy Európában iktassák teljesen ki az atomerőműveket az energiaiparból.

A téma kapcsán Sebastian Kurz kijelentette: Ausztria nem szeretné, ha az atomenergia fejlesztését az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroznák. A kancellár szerint ugyanakkor nem jelent problémát, hogy a szomszédos országok bizonyos dolgokban egyetértenek, másokban pedig nem. Egyúttal kijelentette: büszke arra, hogy Ausztria lesz az első olyan állam, amely teljes mértékben feladja a szénalapú energiatermelést.

A migrációról szólva Kurz közölte, nyilvánvaló, hogy bizonyos feszültség alakult ki az EU keleti és nyugati tagállamai között, és Ausztria harcolni akar ez ellen. „Olyan Európában szeretnénk élni, amely sokszínű, ugyanakkor a fő célok tekintetében egységes” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a prágai találkozó értékes volt, mert gratulálhatott Sebastian Kurznak a második kormánya megalakulásához, és első kézből ismerhették meg e kormány terveit. Mint mondta, a tanácskozáson olyan európai témákról volt szó, mint a bővítés és a költségvetés, és a találkozó jelezte a külvilágnak: a V4-ek nem zárkóznak el, hanem keresik az együttműködést a többi európai országgal. A kormányfő a találkozón javasolta Andrej Babis cseh miniszterelnöknek, hogy a V4 vezetőjeként vesse fel: ha lesz konferencia Európa jövőjéről, arra hívják meg az EU-hoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országokat is, mert az unió jövőjének kérdése őket is érinti.

Andrej Babis a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok a közös érdeke a V4-eknek és Ausztriának, és együtt többet tudnak elérni, mint külön-külön. A cseh kormányfő szerint a migrációs problémát rendszerszinten kell megoldani, és a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, kik fogadnak be, és kit nem. Hasonlóan fogalmazott Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök is, aki közölte: a migráció kérdésében közös a V4-ek álláspontja.

Babis sürgette az EU aktívabb külpolitikáját és a szervezet nyugat-balkáni bővítését. „Szükséges, hogy az Európai Uniónak megfelelő stratégiája legyen a bővítésre” – jegyezte meg.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nagyon fontosnak nevezte a gazdasági kérdéseket, az EU versenyképességének a növelését és az illegális migráció megfékezését.

A politikusok a találkozó előtt virágokat helyeztek el a Nemzeti Múzeum előtti Jan Palach-emlékhelyen. Jan Palach egyetemistaként 1969. január 16-án a múzeum előtt felgyújtotta magát Csehszlovákia szovjet megszállása elleni tiltakozásul.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom