Kijev elfogadta az oktatási törvény módosítását

Közölte, hogy a nap folyamán más ügyben találkozott Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, és megbeszélésükkel egy időben - véletlen egybeeséséként - az ukrán törvényhozás elfogadta a rég várt jogszabályt is a középfokú oktatásról, amelynek - szavai szerint - „segítenie kell bennünket a múlt problémáinak megoldásában”. „Most mindkét országnak előre kell lépéseket tennie” - tette hozzá Kuleba.

A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: örömmel vette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érdeklődést mutat egy kijevi látogatás iránt, mivel mindketten az ukrán-magyar külkereskedelmi kormányközi bizottság társelnökei. Közölte, hogy az ukrán fél szeretné, ha már februárban sor kerülne a magyar miniszter látogatására. Rámutatott arra, hogy az említett bizottság hét éve nem ült össze, ami megfogalmazása szerint elfogadhatatlan. Ezzel összefüggésben kiemelte a kereskedelem, a helyi projektek, beruházások előmozdításának fontosságát.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a tartárgyak többségénél az áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest a törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

2017 decemberében az Európai Tanács Velencei Bizottsága számos ajánlást fogalmazott meg Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbe léptetésének kitolása 2023-ra, amelyet Kijev már a nyáron elfogadott. A középfokú oktatásról szóló törvény mostani elfogadásával Kijev állítása szerint teljesítette a Velencei Bizottság miden ajánlását.

Az ukrán parlament által végső olvasatban elfogadott, a középfokú oktatást szabályozó, kisebbségeket is érintő törvényjavaslatot a 450 fős törvényhozás 327 képviselője támogatta, 3-an szavaztak ellene, 54-en tartózkodtak, és 16-an nem szavaztak a plenáris teremben a döntéshozatalkor jelen lévő képviselők közül.

Az oktatási minisztérium által kiadott sajtóközlemény szerint a törvény nyelvi cikkelye a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációt követően, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által készített ajánlások figyelembevételével készült.

Az elfogadott törvény egyebek mellett háromféle modellt tartalmaz az ukrán nyelv középfokú szinten történő oktatására vonatkozóan a nemzetiségi iskolákban. Ez egyben a 2017-es oktatási törvény sok vitát kiváltott 7., úgynevezett nyelvi cikkelyének részletes kifejtése.

A törvény három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őshonos népek, amelybe főként a krími tatárok tartoznak, s amelyeknek nincs saját államuk, valamint nyelvük különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Számukra a törvény biztosítja az anyanyelven történő oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig.

A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.

A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.

A most elfogadott törvény kimondja, hogy a magániskolák teljes mértékben maguk választhatják meg az oktatás nyelvét, ugyanakkor szavatolniuk kell, hogy a diákok az előírások szerint elsajátítják az államnyelvet, azaz az ukránt.