A politikai boszorkányüldözés keretében megszavazta az EP a Magyarországot elmarasztaló állásfoglalását

 A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről.

A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon  határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

Továbbra is „aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét” az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkelyét - jegyezték meg.

Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is.

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkelyében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Komolytalannak, a valódi jelentés paródiájának nevezte a Velencei Bizottság állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter. A politikus szerint a dokumentum nem tekinthető hivatalosnak. Az állásfoglalás „egy nemzetközi testület által kiadott vélemény paródiájának” tűnik, visszhangoznak benne az úgynevezett régi EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek korábbi, „felsőbbrendűségi érzetről” tanúskodó kijelentései - jelentette ki Ziobro az ellenzéki többségű lengyel felsőház elnökének kérésére sürgősségi eljárásban készített, nem kötelező érvényű bizottsági iratról.

Kifejtette: egyes európai miniszterkollégái megpróbálták őt arról „kioktatni”, hogy ők maguk „érettebb demokráciát (...), magasabb jogi kultúrájú” társadalmakat képviselnek, országaik polgárai „többet engedhetnek meg maguknak, mint a lengyelek”.

Ziobro szerint emiatt a bizottsági vélemény által keltett benyomás a leginkább a „szegregáció” szóval fejezhető ki, az ilyen kioktató stílus pedig „rossz emlékeket idéz fel Lengyelország történelméből”. Arra vonatkozóan, hogy a bizottsági vélemény helytelenítette a lengyel országos igazságügyi tanács bírótagjainak a lengyel parlament általi megválasztását, Ziobro rámutatott: vannak olyan európai országok, ahol a bírákat szintén így választják meg, máshol pedig a bírák kinevezése egyenesen a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik.

Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes, a Velencei Bizottság egyik lengyel tagja a bizottsági állásfoglalást idézve rámutatott: a dokumentumban annak alapján helytelenítik a lengyel bírósági szervek parlamenti megválasztását, hogy Lengyelországot az úgynevezett „új demokráciák” közé sorolják, nem EU-tagok - Moldávia és Albánia - mellett. „Az EU-n belül egyenlőek vagyunk, és a nemzetközi jogban nem léteznek alsóbb- és magasabb rendű polgárok” - fűzte hozzá Warchol.

A varsói kormány már múlt héten jelezte: az állásfoglalást nem tekinti majd hivatalosnak.

A lengyel kormány védeni fogja az állam érdekeit a lengyel igazságügyi reform, valamint az uniós költségvetési terv kapcsán - hangsúlyozta Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtökön Varsóban, reagálva az Európai Parlamentnek a lengyel és a magyar jogállamiságról tartott szavazására.

Ziobrót a sajtótájékoztatóján kérdezték meg, nem tart-e attól, hogy a Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló állásfoglalás nyomán csökkennek majd a Varsónak járó források a készülő uniós költségvetésből.

A miniszter, utalva arra, hogy az Európai Unió (EU) költségvetését csak egyhangúlag lehet jóváhagyni, közölte: nincsenek ilyen aggodalmai.

Aláhúzta: a kormány továbbra is kész „határozottan védeni a lengyel méltóságot és a lengyel érdekeket”, „keményen tárgyal” majd az uniós költségvetésről is, úgy, hogy az megfeleljen Lengyelország elvárásainak, valamint az uniós alapszerződés alapján neki járó jogoknak.

Varsó „asszertív módon” fogja bemutatni az igazságügy megszervezésére vonatkozó érveit is, e téren véghez viszi a reformokat, „annak ellenére, hogy egyesek megpróbálják rákényszeríteni gyarmatosító gondolkodásukat” - fogalmazott Ziobro.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szenátora, Marek Pek csütörtöki nyilatkozata szerint „Magyarország és Lengyelország 'grillezése' mindenféle európai szerv kedvenc cselekvésévé vált”, a tét viszont „mindenekelőtt a két ország szuverenitása”.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó PiS EP-képviselői strasbourgi sajtóértekezletükön azzal vádolták a csütörtöki indítványt támogató lengyel ellenzéki képviselőket, hogy az ország érdekei ellen cselekedtek.

Az indítvány mellett szavazó fő lengyel ellenzéki párt, az Európai Néppárthoz tartozó Polgári Platform (PO) nevében felszólaló Andrzej Halicki szerint „az EU-nak erősebbnek, nem pedig gyengébbnek kell lennie”, Lengyelországban pedig - mint mondta - a bíróságok függetlensége terén sértik az uniós alapszerződéseket.

Nem jogszerű, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás közben dönt az EP a hetes cikkely kibővítéséről - mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Hangsúlyozta: az elmúlt években az EP-ben „bődületes” kettős mérce érvényesült a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. Egyes országokban kormányhoz, politikai erőkhöz köthető gyilkosságok történtek, az EP mégis nagyobb elánnal vizsgálja azt, hogy 26 vagy 27 ellenzéki médium van egy országban - fogalmazott a szakértő.

Az EP balliberális frakciója 2011 óta harcol Magyarországgal, de mivel nem találtak rendszerszintű kifogásolni valót, olyan kisebb ügyekbe mentek bele, amelyek kapcsán a magyar kormány mindig megválaszolta, letárgyalta a szakpolitikai kérdéseket - mondta Szabó Dávid.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei.

A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.