Külföld

Lemondott az orosz kormány

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel: a találkozó közben közölte az államfővel, hogy a kormány benyújtja lemondását.

Lemondott az orosz kormány
Dmitrij Medvegyev, az azóta lemondott kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: AFP/Sputnik/Alexey Nikolsky

A Russia Today jelentése szerint a kormány teljes összetételében lemondott.

Lemondását Medvegyev Putyinnak a törvényhozáshoz intézett beszédével hozta összefüggésbe, amelyben az elnök az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat tett, és nagy hangsúlyt helyezett az olyan szociális kérdésekre, mint az oroszországi demográfiai visszaesés megállítása és a szegénység visszaszorítása. Ezek a változtatások, miután életbe lépnek – ami minden bizonnyal megvitatásuk után meg is történik – jelentős változást hoznak nem csak az alkotmány több cikkelyében, de a hatalmi egyensúly egészében is, tekintettel a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat is - mondta Medvegyev. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy nekünk, az Oroszországi Föderáció kormányának biztosítanunk kell a lehetőséget országunk elnökének, hogy ezen körülmények között meghozza az összes szükséges döntést„ - tette hozzá.

Putyin elfogadta a kormány lemondását és azt arra kérte a minisztereket, hogy ügyvivő kormányként végezzék a dolgukat az új kormány megalakításáig - közölte a Russia Today. 
Putyin köszönetet mondott a távozó kabinet tagjainak a közös munkáért, noha, mint mondta, „nem minden sikerült”. Felkérte a kormány tagjait, hogy az új kabinet megalakulásáig ideiglenesen folytassák feladataik ellátását. Putyin felajánlotta Medvegyevnek az orosz biztonsági tanács helyettes elnökhelyettesi posztját.

Putyin kijelentette, hogy Medvegyev kormány minden tagjával személyesen fog találkozni.

Fyodor Lukyanov a Russia in Global Affairs főszerkesztője elmondta a Russia Today-nek, hogy a változás a hatalom megosztását segíti elő, egy olyan időszakban, amikor az ország erősen függ az elnökétől. Kiemelte: ez egy próbálkozás arra, hogy szupercentrikus hatalmat egy kiegyensúlyozottabbra változtassák, ahol erős elnöke lenne az országnak, de nem olyan erős mint most.  

Az orosz kormány jelenlegi összetételében 2018 májusában alakult meg. Medvegyev 2012 óta miniszterelnök.

Objektum doboz

Putyin elnök közvetlenül az orosz kormány lemondása előtt jelentette be az orosz alkotmány és politikai rendszer átfogó átalakítását

Az orosz alkotmányban végrehajtandó módosításoknak közvetlenül szavatolniuk kell az alaptörvény prioritását az orosz jogi térben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán elmondott éves beszédében.

 Az államfő szerint a nemzetközi jog és szerződések abban az esetben lesznek hatályosak Oroszországban, ha nem ellentétesek az alkotmányával. Úgy vélekedett, hogy csak ez garantálhatja az ország szuverenitását. Leszögezte, hogy hazájának „erős elnöki köztársaságnak kell maradnia”.

Putyin alkotmánymódosítási csomagja értelmében nem lehet kormányzó, kormánytag, szenátor, képviselő és bíró az, aki más ország állampolgára, vagy ott lakhatási engedéllyel rendelkezik. Elnökké csak olyan személy választható, aki 25 évig megszakítás nélkül Oroszországban élt, és akinek sohasem volt más állampolgársága.

 Indítványozta annak megvitatását - bár nem tartja elvi kérdésnek -, hogy kikerüljön-e az alkotmányból az a kitétel, hogy valaki egymást követően legfeljebb csak két ciklus erejéig tölthesse be az elnöki tisztséget Oroszországban.

Maga Putyin immár negyedik ciklusát tölti az elnöki hivatalban úgy, hogy az első két elnöki időszakát követően négy éven át kormányfő volt.

Javasolta továbbá, hogy a parlament alsóházának ne csak véleményezési, hanem az elnök által elutasíthatatlan jóváhagyási joga is legyen a miniszterelnök és a kormány többi tagjának kinevezésében.

Az államfőnek emellett jogában kell álljon a miniszterelnök, valamint a kormány, az alkotmány- és legfelsőbb bíróság tagjainak, továbbá a védelmi testületek és erőszakszervezetek vezetőinek kinevezése. A javaslat értelmében a parlament felsőháza leválthatja majd a szövetségi bírókat, az alkotmánybíróság pedig felhatalmazást kap a jogszabálytervezetek elnöki jóváhagyást megelőző normakontrolljára. Putyin szerint az alkotmánymódosítás-csomagot népszavazásnak kell megerősítenie.

A törvényhozáshoz intézett szerdai üzenetében az orosz elnök azt állította, hogy egyedülálló, újgenerációs fegyvereivel Oroszország a történelem folyamán első ízben vette át a vezetést fegyverkezés terén. „Senkit sem fenyegetünk, és senkire sem kívánjuk ráerőltetni az akaratunkat. Mindemellett mindenkit biztosíthatok arról, hogy a nemzetbiztonságunk megerősítésére tett lépések időszerűek és elégségesek voltak” - hangoztatta. „Szeretném aláhúzni, hogy a nukleáris rakétafegyverek történetében először, beleértve a szovjet korszakot és a legújabb kort, senkit sem kell utolérnünk, épp fordítva, a világ vezető országainak még létre kell hozniuk azt a fegyvert, amellyel Oroszország már rendelkezik” - mondta.
Hozzátette, hogy Moszkva ennek ellenére „nem nyugodhat a babérjain”, hanem ki kell fejlesztenie az eljövendő generációjú fegyverrendszereket, és ennek megfelelően is cselekszik. Az elnök beszédében nagy hangsúlyt helyezett az olyan szociális kérdésekre, mint az oroszországi demográfiai visszaesés megállítása és a szegénység visszaszorítása.

Célként nevezte meg, hogy a termékenységi ráta - a szülőképes korú nőkre jutó gyerekek átlagos száma - 2024-re 1,7-re emelkedjen. Az elnök ennek érdekében egyebek között kezdeményezte, hogy 2026 végig meghosszabbítsák az úgynevezett „anyasági tőke” programot, és az már első gyerek után folyósítható legyen.

A 2007-ben bevezetett „anyasági tőke” program értelmében a második és az azon felül vállalt vagy örökbe fogadott gyerekek után az állam egyösszegű támogatást fizet ki. Ez a lakáskörülmények javítására, oktatásra, a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi adaptációjára és integrációra vagy az anya magánnyugdíjalapjának növelésére fordítható. Az anyasági tőke összege eddig 453 ezer rubel volt. A mostani előterjesztés értelmében az anyasági tőke az első gyerek esetében a folyó év elejétől 466 ezer rubel, a másodikéban 616 ezer rubel lesz. A rubel jelenleg 4,85 forintot ér.

Az elnök előterjesztése értelmében a három és hét év közötti gyerekek után támogatást kaphatnak majd azok a családok, amelyekben az egy főre eső fejenkénti jövedelem nem éri el a létminimumot. A támogatás összege kezdetekben 5500 rubel lesz, a későbbiekben 11 ezerre bővül. Oroszországban emellett a tanévkezdéstől elkezdik bevezetni az ingyenes általános iskolai meleg étkeztetést az elsőtől a negyedik osztályig. Ezt legkésőbb 2023. szeptember 1-ig az ország egész területén be kell vezetni.

A közoktatás ügyében Putyin bejelentette, hogy 5 ezer rubeles pótlékkal növelik az osztályfőnökök javadalmazását a szövetségi költségvetésből. Közölte, hogy növelni fogják az államilag finanszírozott egyetemi helyek számát, elsősorban a régiókban. Az orvosképzés terén hangoztatta a célirányos specializáció fontosságát. Putyin az egészségügyi dolgozók számára új, egységes és áttekinthető javadalmazási rendszer bevezetését ígérte.

Az orosz elnök - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - javaslatot tett az ingyenes internet-hozzáférés biztosítására. Mint mondta, az országnak a stabil makrogazdasági alapokon meg kell teremtenie a reáljövedelmek jelentős emelésének feltételeit. Ehhez szerinte strukturális átalakításra és a hatékonyság növelésére van szükség, aminek eredményeként a növekedési rátának meg kell haladnia a világátlagot.

Mint mondta, a befektetéseknek évi legkevesebb 5 százalékkal kell növekedniük, és 2024-re az ország GDP-jében való részesedésüknek a jelenlegi 21-ről 25 százalékra kell emelkedniük. Ígéretet tett arra, hogy a vállalati adózás rendje az elkövetkező hat évben változatlan marad.
 

Mihail Misusztyin lehet Oroszország új miniszterelnöke

Mihail Misusztyint, a Szövetségi Adószolgálat vezetőjét javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök a megüresedett miniszterelnöki posztra szerdán, miután Dmitrij Medvegyev kormányfő Putyin parlamenti beszéde nyomán benyújtotta lemondását.

Az állami duma (alsóház) még szerdán rendkívüli ülést tartott az 54. életévét márciusban betöltő miniszterelnök-jelölt részvételével. Hírügynökségi jelentések szerint a ház csütörtökön dönt a jelölésről.

Váratlan lemondását Medvegyev az elnöknek a törvényhozás két házához intézett beszédével indokolta, amelyben Putyin az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat tett. Medvegyev nyilatkozata szerint ezek „jelentősen meg fogják változtatni nemcsak az alkotmány cikkeinek egész sorát, de a hatalmi egyensúlyt is a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom között”.

A kormány lemondásának bejelentése nyomán a rubel és az orosz részvények árfolyama átmenetileg enyhén visszaesett.

A Putyin által előterjesztett alkotmánymódosítási javaslatok - az erős elnöki köztársaság megőrzése mellett - növelnék a parlament alsóházának szerepét a kormány kinevezésében. Putyin szerint erősödni fog a kormányzók és a túlnyomórész belőlük és a törvényhozás vezetőiből álló államtanács befolyása is. A javasolt változtatások két mandátumra korlátozhatják majd az elnöki poszton eltölthető időt. A jogszabályokat az alkotmánybíróság normakontrollnak vetheti majd alá. A módosítási indítványok értelmében külföldi állampolgársággal rendelkező személy nem kerülhet a legfontosabb kormányzati tisztségekbe, volt emigránsból csekély valószínűséggel lehet elnök, az alkotmánynak pedig szavatolnia kell majd az orosz jogrend prioritását a nemzetközivel szemben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy a módosításokkal kapcsolatban nem fognak az alkotmányban előírt népszavazást rendezni, mert nem új alaptörvényt fogadnak el, és a módosítások nem érintik az alkotmány alapvető rendelkezéseit. Ezért voltaképpen másfajta szavazásra lenne szükség - mondta. „A szavazás megrendezésének idejét és rendjét később határozzák majd meg, és rendeletben lesz formalizálva” - tette hozzá. Jelena Muzilina, az orosz felsőház alkotmányos jogalkotással foglalkozó bizottságának elnökhelyettese egy egyszerűsített népszavazást megrendezését valószínűsítette.

A TASZSZ egy névtelenül nyilatkozó informátorra hivatkozva azt írta, hogy az 1993 óta érvényben lévő alkotmány módosításának ügyében még a nyár előtt megrendezhetik a szavazást.

Oroszországban 2021-ben tartják a következő parlamenti, 2024-ben pedig az elnökválasztást. Ezeket elemzők szerint alapvetően meg fogja határozni az elnöki utódlás, illetve az állam- vagy kormányfői minőségében immár két évtizede hatalmon lévő Vlagyimir Putyin politikai jövőjének kérdése. A szerdai fejleményeket követő első elemzői nyilatkozatok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a hivatalban lévő államfő az alkotmány módosítását követően, mandátumának 2024-ben történő lejárta után az orosz biztonsági tanács, a parlament alsóháza vagy a jelenleg konzultatív testületként működő, 2000-ben alapított államtanács elnökeként folytathatja tevékenységét.

Mihail Misusztyin 2010 óta áll az adóhivatal élén, ahol korábban más vezető funkciókat is betöltött, és jelentős szerepe volt az informatikai csúcstechnológia alkalmazásában az adófizetések könyvelése és ellenőrzése terén. Más gazdasági szerveknél is fontos pozíciókat töltött be. A magánszférában 2008 és 2010 között az UFG Capital Partners elnöke és az UFG Asset Management befektetési alap társvezetője volt. Misusztyin 1989-ben mérnök-rendszertechnikusként diplomázott a moszkvai szerszámgépipari egyetemen (SZTAKIN), 2003-ban a Georgij Plehanov nevét viselő közgazdasági akadémián szerzett doktori címet, 2010-ben pedig a kormányzati népgazdasági akadémián doktorált adóigazgatásból. Több tudományos és tanácsadó testület tagja.

Az ügyvezetőként átmenetileg tovább működő orosz kormány jelenlegi összetételében 2018 májusában alakult meg. Medvegyev 2012 óta miniszterelnök. Korábban az elnöki hivatal vezetője (2003-2005), első miniszterelnök-helyettes (2005-2008) és államfő (2008-2012) volt.

A Szovjetunió szétesése nyomán függetlenné vált Oroszországban a kormányok eddig főként az elnöki beiktatások alkalmából mondtak le - ezt tette Medvegyev is 2018 májusában -, más esetekben az államfő oszlatta fel őket. Így járt el Borisz Jelcin 1998-ban Viktor Csernomirgyin és Szergej Kirijenko, 1999-ben pedig Jevgenyij Primakov és Szergej Sztyepasin kabinetjével. Putyin 2004-ben Mihail Kaszjanov kormányát mondatta le. A mostanihoz hasonlóan, saját kezdeményezésére csak 2007-ben mondott le kormány, akkor Mihail Fradkov jelentette be kabinetje távozását.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom