Külföld

Lecsapott Irán hadereje

Gazdasági választ ígért Donald Trump amerikai elnök a Forradalmi Gárda tegnap hajnali rakétatámadására, amely Irakban érte a külföldi csapatokat

Amerikai bázisokra mért csapást az iráni haderő Irakban. Teherán szerint nyolcvan amerikai halt meg, Washington szerint egy sem. Donald Trump amerikai elnök gazdasági szankciókkal válaszolt.

Lecsapott Irán hadereje
Iraki katona gyászolja az egyik milícia vezetőjét, aki Szulejmánival együtt halt meg
Fotó: AFP/Haidar Hamdani

Rakétatámadást hajtott végre szerda hajnalban Irán és Irak területén az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők ellen, válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök parancsára egy dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, Kászim Szulejmánit. Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy rakétacsapásai „teljesen lerombolták” az amerikai erők által használt iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot. Az iraki hadsereg közlése szerint Irán 17 ballisztikus rakétával támadta a Bagdadtól 170 kilométerre lévő Ain al-Aszad légitámaszpontot, öttel pedig a kurdisztáni Erbíl város külföldi katonai
célpontjait.

Ellentmondóak a hírek az áldozatokról: az iraki haderő közlése szerint egyetlen iraki katonának sem esett bántódása, ugyanakkor a Sky News Arabíja televízió közlése szerint az iraki hadsereg egy tisztje meghalt, további öt katonája pedig megsebesült a rakétatámadásban. Az iráni állami tévé azt közölte, hogy „legalább nyolcvan amerikai terrorista” meghalt a rakétatámadásban, a Pentagon közlése szerint azonban amerikai katonáknak nem esett bántódása.

Néhány órával a támadás után Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője úgy fogalmazott, hogy Teherán arcul csapta az Egyesült Államokat, de Irán nem érheti be ezzel a katonai akció val. Az ajatollah szerint az Egyesült Államok jelenléte megrontja a térséget, háborút, megosztottságot és pusztítást okoz, ezért az Egyesült Államoknak távoznia kell a régióból. Hamenei kizárta, hogy bármilyen módon felújítsák a tárgyalásokat a Washingtonnal 2015-ben kötött atomalkuról. Eközben Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter amellett, hogy jogos önvédelemnek és „arányos” intézkedésnek nevezte a támadást, befejezettnek nyilvánította az ellencsapást Szulejmáni haláláért. Az iráni állami tévé idézte a Forradalmi Gárda egyik magas rangú tisztjét, aki szerint száz amerikai célpontjuk van a térségben arra az esetre, ha az Egyesült Államok megtorolná ezt a támadást.

A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán. Elmondta: a kedd éjjeli iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök ismét hangsúlyozta, az amerikai katonák a világ legjobban felkészült hadseregének tagjai. Dicsérte a „nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést”, és hozzáfűzte: „ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt használnunk is kell”. „Az amerikai katonai és gazdasági erő a legjobb elrettentés” – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán „kezd visszalépni”. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia „az egész civilizált világot fenyegető”, nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból, és szorgalmazta új tárgyalások megkezdését Teheránnal. Trump kifejtette: új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Leszögezte, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció.

Az Egyesült Államok és Irán között kiéleződő konfliktus pusztító háborúval fenyeget, Irak pedig visszautasítja szuverenitásának megsértését és a területén elkövetett támadásokat – közölte tegnap bagdadi sajtótá-
jékoztatóján Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő szóvivője.

Nem sérültek meg magyar katonák

Minden Irakban szolgáló magyar katona jól van, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a vezérkar folyamatosan figyelemmel kíséri a kialakult súlyos helyzetet, és kész haladéktalanul végrehajtani bármilyen olyan műveletet, amelyet az Iszlám Állam elleni globális koalíció vezetői szükségesnek tartanak – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annak kapcsán, hogy Irakban több katonai tábort is rakétatámadás ért tegnapra virradóra. Az erbíli főkonzulátus munkatársai is jól vannak, a bagdadi magyar nagykövet pedig jelenleg Magyarországon tartózkodik – ismertette a tárcavezető. Szijjártó pénteken részt vesz az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülésén. Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára azt nyilatkozta, hogy a tárca és a honvédség is megtette a szükséges lépéseket a katonák biztonsága érdekében és minden lehetséges forgatókönyvre felkészült. Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke ma 8 órára összehívta a testületet, hogy meghallgassák Benkő Tibor honvédelmi minisztert az iráni válság és a magyar katonák helyzetéről. (ŐM)

Irak van a hatalmi harc origójában

Rég nem látott mértékben eszkalálódtak az indulatok az amerikai és az iráni kormány között Kászim Szulejmáni tábornok megölésével – írta tegnap megjelent elemzésében Dezső Tamás, a Migrációkutató Központ igazgatója. Hangsúlyozta, „a hatalmi harc origójában jelenleg a szuverenitásáért küzdő Irak áll”. Dezső szerint Washington igyekszik korlátok közé szorítani Irán utóbbi években látványossá vált közel-keleti térnyerését, Teherán pedig magát áldozatként feltüntetve igyekszik megnyerni a világ – vagy legalább a muszlim országok – közvéleményének támogatását.
(ŐM)

Röviden

Ferenc pápa és Ursula von der Leyen EB-elnök is nyugalomra és békére intette a szembenálló feleket az iráni–amerikai konfliktusban. „A próbatételek idején nem szabad félni, bátornak kell lenni” – üzente arab nyelven a Közel-Keleten élőknek a pápa. Von der Leyen pedig közölte: a fegyverek használatának azonnal véget kell vetni, és vissza kell térni a megoldást kínáló politikai párbeszédhez, valamint az Iránban lezuhant ukrán repülőgép katasztrófája kivizsgálását sürgette.

„Ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt” – mondta Boris Johnson Kászim Szulejmániról. A brit miniszterelnök a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok idején beszélt erről, hangsúlyozva, az iráni tábornok terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki, vagy súlyos sérüléseket okozott nekik. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn bizonyítékokat firtató kérdésére pedig azt válaszolta: nem London feladata megítélni az akció törvényességét.

Nem bombáznak műemlékeket – ígérte meg Donald Trump Irán kapcsán. Az amerikai elnököt egyébként Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiállásáról biztosította és gratulált Szulejmáni megöléséhez. Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az Irakban állomásozó koalíciós erők elleni iráni rakétatámadásokat, míg az iraki kurd vezetők azt kérték a szemben álló felektől, hogy őket hagyják ki a konfliktusból. Az iraki kormányfő pedig egy levélről beszélt, amit az amerikai hadseregtől kapott, és lehetséges csapatkivonásokról ír.
(VZ)
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom