Külföld

Új ország születhet Óceániában

Húsz évvel a véres kókuszforradalom után Bougainville lakosainak elsöprő többsége a függetlenségre szavazott

Függetlenségpárti győzelem született a Pápua Új-Guineához tartozó autonóm tartományban, Bougainville-ben a terület jövőjéről döntő népszavazáson, de közel sem biztos, hogy a központi kormány elengedi az ásványkincsekben gazdag régiót.

Új ország születhet Óceániában
A függetlenségi népszavazáshoz sorban álló emberek Buka szigetén novemberben
Fotó: AFP/Ness Kerton

Ritkán kerül a magyar sajtóban a figyelem középpontjába Óceánia, részben a nagy távolság miatt, részben pedig azért, mert nagyrészt apró, a világpolitikában kevéssé érintett országok találhatók a térségben. De ez nem jelenti azt, hogy nem történnek arrafelé érdekes események. Tavaly augusztusban például Szamoán merényletet akadályoztak meg, amelynek célpontja Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi miniszterelnök volt. De ezt a hírt is háttérbe szorította egy másik esemény Óceániában.

Afrikához és a Közel-Kelethez hasonlóan a gyarmati rendszerből örökölt határok a mai napig feszültségeket okoznak a térségben, és részben ennek köszönhetően valószínűleg hamarosan új független országot köszönthetünk a nemzetközi szervezetekben, ugyanis Pápua Új-Guinea egyik autonóm területén, Bougainville-ben népszavazást tartottak a függetlenségről.

A tavaly november 23. és december 7. között zajlott voksoláson több mint 98 százalékos szavazati aránnyal az elszakadáspártiak diadalmaskodtak. Egyébként az eredményt a Bougainville Népszavazási Bizottság elnöke, Bertie Ahern volt ír miniszterelnök jelentette be.

Pápua Új-Guinea 1975-ben nyerte el függetlenségét Ausztráliától, és az új ország központi kormányzata hamar összetűzésbe került a francia Louis Antoine de Bougainville francia felfedezőről elnevezett tartomány lakosságával. 1988-ban ez odáig fajult, hogy polgárháború tört ki, a helyi erő, a Bougain­ville-i Forradalmi Sereg (BRA) kisebb megszakításokkal tíz évig folytatta harcát a kormányerők és ausztrál tanácsadóik ellen. A konfliktusnak több mint húszezer halálos áldozata volt a jelenleg körülbelül 300 ezer lakosú tartományban. Egy 2001-es dokumentumfilmnek köszönhetően kókuszforradalom néven is emlegetik a konfliktust, mert a helyiek úgy játszották ki a kormányzati blokádot, hogy kókuszolajat használtak üzemanyagként.

Végül a háború 1997-ben fegyverszünettel, majd 2000-ben egy békeszerződéssel zárult, amely ígéretet tett arra, hogy legkésőbb 2020-ig megtartják a függetlenségi népszavazást, ami azonban nem kötelezi semmire a központi kormányt. Persze nehéz figyelmen kívül hagyni egy 98 százalékos eredményt.

Bougainville lakosait az is bátoríthatja, hogy óriási rézkészlet található a területen, amelyet korábban bányásztak is, de a polgárháború idején bezárták a világ egyik legnagyobb bányáját, Pangunát. Nem mellesleg rengeteg arany is található Bougainville területén. Ugyanakkor már korábban is vitákat okozott a helyiek között, hogy a bányászat tönkreteheti a környező élővilágot, és nagy károkat okozhat a mezőgazdaságból és akvakultúrából élőknek a területen.

A Lowy Institute elemzése szerint Bougainville számára még évekbe telhet a gazdasági önfenntartás elérése, az ausztrál intézet úgy becsüli, hogy a tartomány jelenleg 56 százalékát tudja előállítani annak az összegnek, ami egy stabil költségvetéshez szükséges lenne.

Az is problémákat okozhat még, hogy Pápua Új-Guinea nem akarja elengedni az ásványkincsekben gazdag régiót: tavaly októberben az új miniszterelnök James Marape hangsúlyozta, hogy a szavazás nem kötelezi semmire a kormányt. Pápua Új-Guinea vezetése azért is ragaszkodik a tartományhoz, mert precedenst teremthet az ország többi régiójának szeparatistái számára, és inspirációt adhat a térségben a nyugat-pápuai függetlenségpártiaknak, akik Indonéziától szeretnének elszakadni, valamint a 2020-ban esedékes Új-Kaledó­niai szavazás résztvevőinek is, akik a Franciaországtól való elszakadásról dönthetnek majd.

Kína már szemet vetett Bougainville-re, Peking tervezi egy kikötő kiépítését a legnagyobb szigeten, feltételezhetően bányászati beruházásokkal kísérve. Ez beleillene Kína óceániai terjeszkedési terveibe. Idén Peking nyomására Kiribati és a Salamon-szigetek is visszavonták Tajvan elismerését független országként. A térségben erős Ausztrália és az Egyesült Államok is biztosan ringbe száll majd Bougainville ásványkincseiért.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom