Külföld

Kölcsönös ökölrázás az iráni válságban

Holtan hazatérő amerikai katonákról, minden lángba borításáról beszélnek teheráni katonai vezetők, miközben Washingtonban kizárták a csapatok kivonásának lehetőségét

Az Egyesült Államok kitart amellett, hogy jogszerű és szükséges volt Kászim Szulejmáni meggyilkolása, Teheránban és Bagdadban azonban vitatják ezt. A Forradalmi Gárda azt ígérte, lángba borítanak mindent, ami kedves az amerikaiaknak.

Kölcsönös ökölrázás az iráni válságban
Majd hatvan, Szulejmáni temetésére érkező embert halálra tapostak Kermánban
Fotó: AFP

Helyes döntés volt Kászim Szulejmáni megölése – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter magyar idő szerint kedd délutáni sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a támadás nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. Pompeo iráni propagandának nevezte azt az állítást, hogy a Forradalmi Gárda tábornoka diplomáciai küldetésen járt volna Irakban. Hangsúlyozta azt is, hogy minden további amerikai lépés is összhangban lesz a nemzetközi joggal. Pompeo kifejtette: az amerikai kormányzat elszánt, hogy féken tartsa Iránt.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a CNN televíziónak kijelentette, hogy Irán arányos választ fog adni Szulejmáni meggyilkolására, amit állami terrorizmusnak nevezett. „Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” – mondta a miniszter az amerikai elnök kijelentésére rea­gálva, miszerint kulturális helyszíneket is bombázni fog, ha Irán visszavágna. Zaríftól egyébként Washington állítólag megtagadta a vízumot, így nem tud részt venni az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy Teherán kész visszatérni az atomalkuhoz, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

Nem ütött meg ilyen barátságos hangot Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára, aki arról beszélt, hogy tizenhárom „bosszúforgatókönyv” van a szervezet előtt, amelyek közül a legenyhébb is „történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára”. „Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” – jelentette ki Samháni. Közben az iráni parlament törvényben bélyegezte terroristának az amerikai haderőnek dolgozó embereket. A törvény kimondja, hogy Irán a terrorizmust támogató államnak tekinti az Egyesült Államokat.

Irakban sem csillapodtak a kedélyek, az ország ENSZ-nagykövete, Mohammed Hussein Bahr Aluloom levélben kérte, hogy a világszervezet ítélje el az amerikai akciót, és vonja felelősségre a tetteseket.

Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságírókkal közölte hétfőn, hogy egy tábornok kiszivárgott levelének tartalma ellenére nem készülnek az amerikai katonák Irakból való kivonására. Ugyanakkor a NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét az országból, és Németország is megkezdte csapatai egy részének áttelepítését más államokba.

Tegnap egyébként órákkal elhalasztották Szulejmáni temetését, mert az iráni Kermán városában tartott keddi ceremónián kialakult tolongásban legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek. A helyi egészségügyi szolgálatok adatai szerint a tolongás azért tört ki, mert túl sokan érkeztek a tartományokból, hogy elbúcsúzzanak a „legendás katonától”.

Még a baleset előtt Hosszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka beszédében azt ígérte, hogy lángba borítanak mindent, ami fontos az amerikaiaknak.

Benkő Tibor: Minden eshetőségre fel vagyunk készülve

Műveleti területen a Magyar Honvédség folyamatosan elemzi a helyzetet az iráni–amerikai viszály nyomán, így az iraki missziót érintően is minden eshetőségre fel van készülve, hogy azonnal reagálhasson – jelentette ki a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatornán kedden. Benkő Tibor kiemelte, még nagyobb figyelmet kell fordítani a katonák biztonságára. Beszélt arról is, hogy az evakuálás tekintetében most jobb helyzetben van a Magyar Honvédség, hiszen vannak saját csapatszállító gépeik. Benkő a Kossuth rádióban azt közölte, hogy hazánknak Irakkal van együttműködési megállapodása, és ameddig nem kérik, hogy vonják ki a katonákat, a feladat megmarad. (HSz)

Lényegében elismerés Teheránnak a terrorvezér Szulejmáni kivégzése

Csicsmann László
Csicsmann László
Fotó: MH

Valódi csapás és egyben üzenet Kászim Szulejmáni amerikai likvidálása – véli Csicsmann László, a BCE Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja.

 –  Tényleges csapás vagy inkább jelzés Szulejmáni kivégzése a perzsáknak?

 –  Mindkettő, sőt: elismerés is Iránnak, hiszen ezzel Washington megmutatta, hogy Teheránt meghatározó ellenlábasnak tartja. Mindez egy hosszabb folyamatba illeszkedik, hiszen a 2018-2019-es év csak a folyamatos eszkalációról szólt: miután az Egyesült Államok felmondta az iráni atommegállapodást, tavaly Teherán egy darabig próbált együttműködést mutatni és megoldást keresni, főleg az EU segítségével, de végül a perzsák is az eszkalációt választották, látható volt ennek eredménye a Hormuzi-szorosban, a hajóelfoglalásokban vagy a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásban.

–  Aztán belelendültek az amerikaiak is…

–  Igen, s bár egy ideig a Pentagon elhanyagolta kissé a térséget, egy Irakban szolgáló amerikai katona halála után Trump csapatokat küldött a térségbe. Erre viszont Badgadban tüntetések kezdődtek az amerikai nagykövetség előtt, amire jött a drasztikus lépés, Kászim Szulejmáni likvidálása. Ami egyébként tényleg csapás is Iránnak, hiszen ő építette ki a térségben az iráni fegyveres szövetségi rendszert, beleértve a Hezbollahot, így, hosszú idő lesz, mire igazán be tudja valaki tölteni a helyét.

–  A szaúdiak nyugtatgatták a feleket. Miért?

–  A további eszkaláció egyik félnek sem érdeke, a szaúdiaknak meg főleg nem, hiszen amerikai szövetségesként ők szenvednék meg az Iránnal vívott háborút a leginkább.

–  Bosszút fogadtak a perzsák. Hol tudnak ütni az amerikaiakon?

–  Irán katonai erejét figyelembe véve a regionális szövetségeseken keresztül: a szaúdiak, Irak, vagy az öbölállamok térségében, esetleg Izrael irányába. Persze a perzsa állam szándékai is kérdésesek, hiszen nem tudni, hogy a februári parlamenti választások előtt összekapaszkodó iráni pártok és társadalom a gyász után is összetart-e.

Kapcsolódó írásaink

Perzsia: nagy birodalmak és ősi kultúrák bölcsője

ĀA közelmúltbeli konfliktusok miatt sokszor megfeledkezhetünk arról, hogy milyen gazdag múltú hely Perzsia; azaz, ahogy a területet egyesítő egykori árja törzsek nevezték, és ahogy 1935 óta Reza Pahlavi sah kérésére a világ hívja: Irán

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom