Vezetői szinten is kétpólusúvá vált a horvát közélet

A választásra jogosult polgárok 54,99 százaléka élt szavazati jogával, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint kétmillió ember szavazott, ami meglehetősen alacsony részvételi adatnak számít, ráadásul a szavazócédulák 4.35 százaléka érvénytelen volt, ami ugyancsak elég magasnak számít, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ércvénytelen szavazólapok száma majdnem 90 ezer volt, míg a két jelölt közötti szavazatkülönbség valamivel több, mint 100 ezer: míg Milanović 1 034 389 szavazatot kapott, ellenlábasa 929 488-at.

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a külföldön élő, szavazásra jogosultak részvételi aránya 100 százalék volt, köreikben az eddigi elnök 45 311 szavazatot kapott, míg kihívója csak 6222-őt. Ezúttal tehát nem mondhatja Horvátországban senki, hogy a diaszpóra szavazatai döntöttek.

Az Index.hr a horvát hírügynökség, a HINA politikai elemzők véleményét összegezve megállapította: Milanović győzelmét valójában annak köszönheti, hogy a választók meg akarták büntetni az eddigi államfőt, részben a mandátuma alatt végzett tevékenysége, részben pedig a szélsőjobbal való kokettálása miatt.

Žarko Puhovski politikai elemző szerint Milanović győzelme azt mutatja: az erős jelölt és a gyenge pártapparátus kombinációja sikeresebb az erős pártapparátus és gyenge jelölt kombinációjánál. „Megítélésem szerint a választási győzelem elsősorban a jelölt, Zoran Milanović sikere, s csak ezt követően az SDP-é, hiszen a HDZ teherként hurcolta magával saját jelöltjét, Kolinda Grabar-Kitarovićot.

Dragan Bagić elemző szerint sokan vannak, akik nehéz szívvel szavaztak az SDP jelöltjére, s inkább csak meg akarták büntetni a HDZ-s elnökasszonyt voksukkal. Ugyanakkor őt meglepte, hogy a szocdem jelölt ilyen nagyarányú győzelmet aratott.

Davor Gjenero elemző emlékeztetett: az elnökválasztás első fordulójában a voksok 50 százaléka a jobboldali jelölteknek jutott, de az elnökasszony veresége azt mutatja szerinte, hogy a voksolást nem lehet megnyerni a machiavellista politizálással, illetve a terrorizmussal elítélt egyének támogatásával és a szélsőjobbal való kokettálással. „Kolinda Grabar-Kitarovićnak azért nem sikerült megszereznie második mandátumát, mert elveszítette a politikai középen álló szavazókra gyakorolt befolyását” - mondta az elemző.

Akárhogyan is, a helyzet az, hogy az elkövetkező időszakban az állam elnöke a PDS képviselője lesz, míg a kormányt a HDZ adja, Andrej Plenković miniszterelnökkel az élen. Ráadásul idén parlamenti választásokat is kell tartani Horvátországban, így egyfelől az a kérdés, hogyan tud együttműködni a két közjogi méltóság, másfelől pedig az, hogy Zoran Milanović győzelme milyen hatással lesz a választói akarat alakulására.

Egyes vélekedések szerint Kolinda Grabar-Kitarović vereségének a HDZ-n belül is hatása lesz: a párt jobboldalibb frakciója, amely leváltotta volna Plenkovićot a HDZ tisztújításán, most háttérbe szorul. „Paradox módon Plenković helyzete a párton belül most jobb lesz, mintha jelöltje győzött volna az államfőválasztáson” - értékelte Gjenero, míg Puhovski szerint Plenkovićnak sikerült az elnökválasztási kampányban angazsálnia saját belső ellenzékének tagjait, így nem vethetik szemére a vereséget, hiszen ők maguk is felelősséget kell, hogy vállaljanak Grabar-Kitarović szereplése miatt.

A Vecernji list napilap azt vette számba, hol várhatóak véleménykülönbségek az államfő és a kormányfő között. A zágrábi lap brüsszeli tudósítója szerint az első nézeteltérés a NATO kapcsán adódhat.

A horvát jogrend szerint az államfőnek nincs hatása Horvátország uniós politikájára, az a kormány hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor Milanović töltött már be kormányfői posztot is Horvátországban, így vélhetően lesznek elképzelései arról, hogy hazájának hogyan kellene viszonyulnia egy-egy külpolitikai kérdéshez.

Közismert, hogy Milanović véleménye szerint Horvátországnak azonnal haza kellene rendelnie katonáit Afganisztánból. Ugyanakkor nem egyértelműsítette, hogy ezt a lépést függővé kellene-e tenni a NATO-szövetségesek álláspontjától.

Milanović ugyanakkor több ízben is bírálta a kormányfő uniós politikáját, mondván, Plenković túlzottan figyelembe veszi az Európai Néppárt véleményét és kizárólag egy uniós pártcsaláddal törekszik a jó viszony fenntartására. Milanović bírálta a HDZ -nek a lengyelországi és magyarországi konzervatív értékekkel kapcsolatos álláspontját is, kiemelve, hogy ő nem ért egyet a HDZ-s EP-képviselők álláspontjával.

Tekintettel arra, hogy jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió elnöklőjének soros tisztségét, a hivatalos Zágráb már megszervezte, hogy az EU tisztségviselői és az újságírók, akik a horvát fővárosba utaznak a héten, hogy részt vegyenek az elnöklés megkezdését jelző ülésen, találkozzanak Kolinda Grabar-Kitarovićtyal. Egyelőre nem tudni, hogy ezekkel a találkozókkal mi lesz.

Győzelmi beszédében vasárnap este Milanović köszönetet mondott a választóinak az eredmény miatt és megköszönte ellenfelének is a küzdelmet. Kolinda Grabar-Kitarović nevének hallatán többen fütyülni, zajongani kezdtek, de a megválasztott államfő elejét vette a negatív véleménynyilvánításnak, mondván, ilyet nem kell tenni, „ezt már hallottuk”.

„Ha bárkit túlzottan megsértettem a kampányban, ha valótlanságot is mondtam volna, nem szándékosan tettem. A horvát állampolgárok engem választottak Horvátország elnökévé, a horvátok elnökévé is és azok elnökévé is, akik nem horvátok. Kormányfő is voltam és ez az utóbbi fél évben teherként nehezedett rám. Tudom, hogy ma is vannak olyanok, akik nem örülnek nekem, de ezzel együtt kell élnünk, mert túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy megosztottak legyünk” - mondta győzelmi beszédében a megválasztott államelnök, hozzátéve: tőle senki sem hallhat az egységről szóló „édeskés történeteket”, de igyekezni fog, hogy senkit se sértsen meg szükségtelenül vagy szándékosan.

„Megismétlem, négymillióan vagyunk, keressük a helyünket a Nap alatt, a helyünket Európában, amely minden gond ellenére a legszebb hely, ahol élni lehet, a legbékésebb projekt, amelyben Horvátországnak meg kell találnia a helyét és az érdekeit. Egyelőre nem úgy haladunk ezen az úton, ahogyan vártuk, de remélem, sikeresebbek leszünk. Remélem, hogy a végrehajtó hatalomból mindenkivel tudok majd együttműködni. Nem lesznek titkos megállapodások és ügyletek, intrikák, függetlenül attól, hogy ez tetszik- e valakinek” - mondta a megválasztott elnök.