Külföld

Trump kivégeztette a perzsa kémvezért

Irán második legbefolyásosabb emberét drónnal ölhették meg, a legfelsőbb vezető bosszút esküdött, a NATO kibiztosította fegyvereit, karnyújtásnyira került a háború

Célzott légi csapásban végeztek a bagdadi reptéren amerikai erők Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal, ezzel szintet lépett a térségben soha nem nyugvó, sokszereplős konfliktus intenzitása is, Teheránban kemény megtorlást ígérnek.

Trump kivégeztette a perzsa kémvezért
Tüntetők a mártírként tisztelt Kászim Szulejmáni arcképével Teheránban
Fotó: AFP/Anadolu-Fatemeh Bahrami

A bosszúk láncreakciója nagyot robbant: a nemrég még ISIS-uralta észak-iraki Kirkukban az iráni milicisták végeztek egy amerikai katonával, mire amerikai légi csapás érte a Hezbollah iraki síita szárnyát, huszonöt harcosukkal végezve; erre reakcióképpen vélhetőleg Irán által feltüzelt iraki tüntetők gyakorlatilag ostrom alá vették a bagdadi amerikai nagykövetséget, valahogy úgy, ahogy az iráni puccs idején a teheránit negyven évvel korábban.

Erre Donald Trump, aki korábban sűrűn hangoztatta, hogy hátrább vonja az amerikai agarakat a Közel-Keletről, elrendelte a perzsa állam de facto második számú vezetőjének, Kászim Szulejmáni vezérőrnagynak a kivégzését. A tábornok éppen Bagdadban járt, ahová valószínűleg valamelyik válságországból érkezett, minden bizonnyal nem rokonlátogatóba: katonai konvoj kísérte volna a repülőtérről valahová, amikor becsapódtak az amerikai gépek – vagy drónok – rakétái, és likvidálták nem csak a tábornokot, de kíséretéből is jó pár embert, köztük olyan potentátokat, mint az ő tanácsadójaként is működő Abu Mahdi al-Muhandiszt, aki az iraki síita milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetője is.

Szulejmánit háborús hősként tisztelték hazájában, a 62 éves tábornoknak erős volt a személyi kultusza is. Ő volt a feje annak az elit osztagnak, amelyet – az elfoglalni vágyott Jeruzsálem arab neve után – Kudsznak neveztek el, és titkosszolgálati szerepet is ellátott, amelyet kiterjedt nemzetközi hálózata is erősített. Mindemellett több százezres hadsereget is duzzasztott a térségbeli államok harcosaiból, amivel lényegében nemzetközi szinteken is mellőzhetetlen szereplővé vált.

A kémvezér halála után a Közel-Kelet puskaporos hordója belobbanni látszik: míg a bagdadi – az amerikai nagykövetség ostromával párhuzamosan tiltakozó – ellenzéki tüntetők örömujjongással fogadták a hírt, az iráni legfelsőbb vezető – Ali Khamenei, Szulejmáni közvetlen felettese – ugyanakkor közölte, kőkeményen meg fogja bosszulni szeretett tábornoka halálát. Helyben pedig Szulejmáni helyettese vette át a meggyilkolt tábornok posztját.

Washington sem sokat tétovázott, azon túl, hogy Donald Trump amerikai zászlós posztot tett ki, valamint a tárgyalások fontosságáról is twittelt, a Pentagon közölte, hogy az Irakban állomásozó ötezer fős amerikai kontingens létszámát csaknem megduplázzák. Az Egyesült Államok régi szövetségesének számító Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu ugyancsak üdvözölte Kászim Szulejmáni megölését.

A NATO – amelynek legerősebb tagja továbbra is az Egyesült Államok – bejelentette, hogy a támadás után mindenképpen szoros figyelme alá vonja a térségbeli helyzetet. Bár a nagyságrendi különbség igencsak fennáll a perzsa állam és a NATO vagy akár a Pentagon erői között, Irán számára nemcsak félmilliós hadserege, hanem az Egyesült Államok területén élő síita kivándorlók is előnyt jelenthetnek a jövőben.

Kapcsolódó írásaink