A párhuzamos társadalmak időzített bombák

Az európai biztonsági helyzetet, az iszlamizáció és a párhuzamos társadalmak problémáját, valamint az arra adott lehetséges válaszokat vitatták meg szakértők november végén Prágában a Home Affairs konferencián, amelynek főbb üzeneteit napokban megjelent hírlevelében összegezte a cseh European Values intézet.

A konferencián felszólaló szakértők szerint az iszlamista szervezetek a dzsihadistáknál is nagyobb veszélyt jelentenek az európai társadalmakra. Ennek oka, hogy a hatóságok óriási erőfeszítéseinek köszönhetően a terrortámadások esélye valamelyest csökkent, az alapvetően nem erőszakos természetű iszlamista szervezetek azonban hosszú távon a társadalom egész csoportjait idegenítik el, ami súlyos biztonsági következményekkel fog járni. A szélsőséges iszlamista szervezetek beépülése az európai muszlim kisebbségekbe még jobban elidegeníti a bevándorlókat és szembefordítja őket a befogadó országgal, párhuzamos társadalmakat hoz létre, erőszakot szül az iskolákban, és növeli a saría törvényeinek elfogadottságát a muszlimok között az európai törvényekkel szemben.

A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy míg az európai politikában elzárkóznak a szélsőjobboldaltól, akár erőszakos, akár nem, az iszlamistákat hajlamosak partnernek tekinteni, ha céljaikért békésen küzdenek. A modern iszlamisták beszélik az európai politika nyelvét, nyugati iskolákban tanultak és fel is tudják használni saját céljaikra a nyugati politika elemeit: ha például kritika éri őket, a vallásszabadság mögé bújnak, iszlamofóbiával vádolják az őket bírálókat. A konferencia résztvevői felhívták a figyelmet, hogy miközben valóban létezik a muszlimokkal szembeni gyűlölet, az úgynevezett iszlamofóbia elleni törvények elsősorban a szólás­szabadságot csorbítják.

Az Európában működő iszlamista hálózatok saját céljaik mellett külső aktorok törekvéseit is segítik az európai kormányok és a bevándorló közösségek befolyásolására. A legfontosabb szereplők Szaúd-Arábia, Törökország, Katar, Irán és Kuvait. Nem ők azonban az egyedüli anyagi finanszírozóik, hanem egyre több támogatást kapnak uniós intézményektől, európai kormányoktól, helyi közigazgatási szervektől, egyetemektől és európai civil szervezetektől. Az ilyen forrásokat jellemzően az integráció és a menekültek támogatására, valamint az iszlamofóbia elleni küzdelemre folyósítják.

Az iszlamista hálózatok a többségi társadalomtól elzárt közösségekben terjesztik a leghatékonyabban a nézeteiket, amelyeket tovább erősít a szélsőséges online propaganda, valamint a közel-keleti médiában szereplő szónokok. Szintén ezeket a rétegeket célozzák meg azok a bűnszervezetek is, amelyek számára a bűnözés legitim fellépés az ellenségként feltüntetett nyugati társadalommal szemben. A legnagyobb veszélynek a gyerekek és a fiatalok vannak kitéve. A szakértők szerint az európai kormányoknak oda kell figyelniük a nem erőszakos módszereket alkalmazó iszlamista szervezetekre is, fel kell térképezniük, mely szereplők jelentenek veszélyt. Mivel maguk a hálózatok is átívelnek az európai határokon, páneurópai fellépésre van szükség. A tanárokat fel kell készíteni arra, hogy észrevegyék a radikalizáció korai jeleit. Átláthatóságot kell megkövetelni a civil szervezetekről, a külföldről kapott támogatásaikat korlátozni kell. Meg kell akadályozni a szélsőséges nézeteket terjesztő „gyűlöletszónokok” belépését az Európai Unióba, az őket szerepeltető csatornákat blokkolni kell. Az integrációnak a konferencián felszólalók szerint az egyénekre kell koncentrálnia, ahelyett, hogy erősíti a vallásos vagy egyéb csoportidentitásukat, ami hozzájárul a párhuzamos társadalmakhoz.

Két évvel a nagy veszteségei után, rohamtempóban építi újjá magát az Iszlám Állam Irakban – figyelmeztettek a BBC-nek nyilatkozó szakértők tegnap. A dzsihadista terrorszervezet tagjai mára képzettebbek és veszélyesebbek, mint az al-Kaida harcosai – nyilatkozta egy vezető kurd terrorelhárítási tisztségviselő, Lahur Talabany a brit közmédiának. Hozzátette: jobb technikájuk, jobb taktikájuk és jóval több pénzük van. A szakértő szerint az Iszlám Állam már nem törekszik arra, hogy nagyobb területeket ellenőrizzen és ezáltal célponttá váljon. Kapóra jön a terroristáknak a belpolitikai feszültség is Irakban, az erőszakos tüntetések okozta káoszt ki tudják használni. Talabany szerint az Iszlám Államnak körülbelül négy-ötezer harcosa van, és ugyanennyi szimpatizánsa és alvó sejtje. (ŐM)