Elnökválasztás Horvátországban

A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő - például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat - illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.

Az elnökjelöltekre 6 533 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok: belföldön 6 409, külföldön pedig 124 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 47 országban lehet az urnákhoz járulni.

Amennyiben a 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását - ami nagyon valószínű, - akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Az idei elnökválasztáson több jelölt indul, mint öt évvel ezelőtt. Ennél több csak 2009-ben volt, akkor 12-en, 2005-ben pedig 13-an indultak az elnöki tisztségért. Öt évvel ezelőtt négy jelölt indult, Kolinda Grabar-Kitarovic akkor Ivo Josipovic hivatalban lévő elnököt győzte le a második fordulóban.

Rekordszámú megfigyelő lesz jelen a mostani választásokon: összesen 24 ezer, vagyis minden szavazóhelységre átlagosan 3,5 fél megfigyelő jut.

A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő horvát államfőnek és Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A legújabb közvélemény-kutatások szerint holtverseny alakult ki közöttük: Milanovic a voksok 24,3, Grabar-Kitarovic a szavazatok 24,2 százalékát tudhatná magáénak.

A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksaikat.

Eredményeket már 20 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.

A horvát országos választási bizottság (DIP) szerint az öt évvel ezelőttinél magasabb részvétel mellett zajlik a vasárnapi elnökválasztás.

Délelőtt 11.30 óráig a szavazásra jogosult lakosság 15,75 százaléka járult az urnák elé, míg 2014-ben fél tizenkettőig ugyanez az arány 2,5 százalékkal alacsonyabb volt az első fordulóban.

A legnagyobb részvételi arány az észak-horvátországi Varasd-megyében (Varazdin), a közép-horvátországi Károlyváros-megyében (Karlovac) és Zágráb-megyében volt.

A választások nyugalomban zajlanak, rendkívüli eseményről nem érkeztek hírek, ugyanakkor több jelölt is megsértette a kampánycsendet valamelyik közösségi oldalon tett bejegyzésével.