Diplomáciai csúcsév

Rendkívül mozgalmas évet tudhat maga mögött a magyar diplomácia. Nemcsak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járta be a világot, hanem Orbán Viktor kormányfő is számos fontos külföldi látogatást tett, több nemzetközi szervezet és országcsoport tanácskozásán is részt vett, vezető politikusok látogattak Budapestre, és több magas szintű nemzetközi konferenciának is otthont adott a főváros.

Még erősebb lett a visegrádi együttműködés is: a V4-ek vezetői minden uniós csúcs előtt külön is egyeztették álláspontjukat, több különböző alkalomból is találkoztak idén. Orbán Viktor Prágában, Varsóban és Pozsonyban is járt 2019-ben.

Orbán Viktor már az év első napján külföldre utazott, részt vett ugyanis az új, jobboldali brazil államfő, Jair Bolsonaro beiktatásán. Ide tartozik az is, hogy Ernesto Araújo személyében májusban először járt brazil külügyminiszter hazánkban.

A következő hónapban az amerikai diplomácia vezetője, Mike Pompeo látogatott Budapestre, ez pedig már az előszele volt a magyar külpolitika egyik legfontosabb idei eredményének. Május 13-án ugyanis Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban munkamegbeszélést folytatott a magyar kormányfővel, aki ezt követően azt nyilatkozta: sikerült megerősíteni a két ország stratégiai szövetségét.

Kínával éppen hetven éve vette fel hazánk a diplomáciai kapcsolatot – Hszi Csin-ping elnökkel leginkább gazdasági témákról tárgyaltak

Fotó: Kormany.hu/MTI/Koszticsák Szil

Nemcsak nyugati, hanem keleti irányban is fontos lépések történtek. Áprilisban a kormányfő részt vett a Kína–Kelet-Közép-Európa-együttműködés dubrovniki csúcstalálkozóján, valamint Pekingbe is elutazott az Egy övezet, egy út csúcstalálkozóra, ahol külön is tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel. Jú­liusban Vang Ji kínai külügyminiszer is ellátogatott hazánkba.

A miniszterelnök május 2-án fogadta Matteo Salvini akkori olasz miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert, akivel kifejezték együttműködési szándékukat a bevándorlás elleni harcban, Salvini és Orbán még határszemlét is tartott Röszkénél. Az „olasz kapcsolat” később is fontos maradt: szep­temberben a kormányfő beszédet mondott a Salvinivel szövetséges Olasz Testvérek római nagygyűlésén, óriási ovációt kapott, a közönség állva énekelte neki az Avanti ragazzi di Buda című forradalmi dalt. Egy hónappal később is visszatért az olasz fővárosba, ezúttal a Forza Italia elnökével, Silvio Berlusconival tárgyalt.

Néhány nappal Salvini látogatása után egy másik bevándorlásellenes politikus is tiszteletét tette Budapesten: a kormányfő Heinz-Christian Strache akkori osztrák alkancellárt, a Szabadságpárt (FPÖ) elnökét fogadta. Közös sajtótájékoztatójukon jelentette be Orbán, hogy a magyar kormány a magyar választókat sértő nyilatkozata miatt nem támogathatja a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára.

Lassan már hagyomány, hogy minden évben vagy az orosz elnök jön Budapestre, vagy a magyar miniszterelnök Moszkvába

Fotó: Kormany.hu/Benkő Vivien Cher

Apropó, Weber: Brüsszel is fontos csaták színtere lett. A májusi EP-választást követő egyeztetéseken a visegrádi négyek, valamint alkalmi szövetségeseik, Róma és Párizs sikeresen elérték, hogy sem Weber, sem pedig a George Sorossal rendszeresen egyeztető versenytársa, Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt nem lett az EB elnöke. Ursula von der Leyen a V4-ek nélkül sem az állam- és kormányfők között, sem pedig az Európai Parlamentben nem tudta volna megszerezni a szükséges támogatást az elnökségéhez. Ennek megfelelően megválasztást követően egyből új hozzáállást sürgetett a régiónkhoz. Hozzá köthető az elmúlt évtized legfontosabb magyar diplomáciai sikere is, a bővítési és szomszédpolitikai uniós biztosi poszt megszerzése, ami a legfontosabb tisztség, amit hazánk valaha is kapott az EB-ben. A biztosi tisztséget december elsejétől Várhelyi Olivér tölti be. Orbán egyébként már augusztusban külön is egyeztetett Von der Leyennel, novemberben pedig Budapestre látogatott az Európai Tanács új elnöke, Charles Michel. A belga politikus a decemberi EU-csúcs előtt látogatta meg – a brüsszeli Politico megfogalmazása szerint – a legfontosabb tagállami vezetőket.

A nyár vége nem volt eseménytelen, hiszen augusztus 19-én a Páneurópai Piknik 30. évfordulóját együtt ünnepelte Sopronban Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár.

Szeptember 19-én megnyitották Budapesten a Türk Tanács budapesti irodáját, ami a szervezet első európai képviselete. Október közepén pedig Orbán részt is vett a szövetség bakui csúcstalálkozóján. Néhány nappal korábban egyébként még Párizsban ebédelt Emmanuel Macron francia elnökkel.

Az ősszel több vezető politikus is megfordult Budapesten. Szeptember 30-án Budapestre látogatott Antti Rinne finn kormányfő, a sajtótájékoztatóra csak este került sor, mert nap közben a magyar kormányfő Párizsban részt vett Jacques Chirac néhai francia elnök temetésén.

Orbán Viktor október 28-án Marjan Sarec szlovén kormányfőt fogadta a Karmelita kolostorban, majd két nappal később Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a találkozón a felek nyolc megállapodást írtak alá. A következő héten Recep Tayyip Erdogan török államfő látogatott Budapestre, többek között a két ország stratégiai partnerségéről a biztonság és a migráció kérdésében folytattak tárgyalásokat.

A miniszterelnök utolsó hosszabb útja idén Japánba vezetett, majd részt vett az évzáró brüsszeli EU-csúcson is.

Fontos eredmény 2019-ben az is, hogy huszonhárom új magyar külképviselet nyílt világszerte.