A sikerpropaganda mögött megosztott az Európai Unió

Ünnepi ülésen emlékeztek meg tegnap délelőtt az Európai Parlamentben (EP) a Lisszaboni Szerződés és a jogilag kötelező erejű Alapjogi Charta tizedik évfordulójáról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és David Sassoli, az EP elnöke, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője is kiemelte, hogy a fenti dokumentumoknak köszönhetően megerősödött az európai demokrácia – és különösen az EP –, valamint a jogállamiság is. Von der Leyen beszédében megjegyezte, hiányozni fognak neki az EU-párti brit képviselők, de „akik csak kiabálni tudnak”, azok nem.

Más felszólalók nem voltak ennyire optimisták. A zöldpárti Philippe Lamberts emlékeztetett, a szerződés ratifikálása több tagállamban is nehézségekbe ütközött, többek között Franciaországban, Hollandiában és Írországban is a szabadságuk korlátozásaként élték meg az emberek.

Marco Zanni, a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Identitás és Demokrácia frakció elnöke szerint az unió mély intézményi és politikai válságba került, a központosító politika nem tartja tiszteletben a nemzetállamok és polgáraik jogait, sokszínűségét. Az olasz Liga politikusa hozzátette: ha nem tartják tiszteletben a tagállamokat, kérdéses, hogy tíz év múlva is lesz-e mit ünnepelniük. A jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevében a bolgár Angel Dzhambazki is a centralizációra figyelmeztetett és rámutatott, hogy az EU vezetői például a menekültügyben hozott szuverén döntéseik miatt büntetnek tagállamokat. A függetlenek részéről a Brexit Párt politikusa, Jonathan Bullock közölte: akár hálás is lehet azért, hogy a Lisszaboni Szerződéssel egy szuperállamot akartak létrehozni a tagállamok és a demokrácia félresöprésével, hiszen enélkül talán nem került volna sor a britek kilépé­sére, ami pártja fő célja. ”Önök ünnepeljék csak a Lisszaboni Szerződést, mi az országunk szuverenitásának helyreállítását fogjuk ünnepelni” – közölte.

A megemlékezés után az Európai Tanács (ET) múlt heti – elsősorban a klímával, gazdasági kérdésekkel és a Brexittel foglalkozó – ülését értékelték a képviselők. Von der Leyen kiemelte, hogy a Tanácsban elfogadták az általa bemutatott Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit, például az európai gazdaság karbonsemlegessé tételét 2050-ig. A német politikus szerint a „versenyképes fenntarthatóság” az EU legfőbb jelszava a jövőre nézve. A Brexittel kapcsolatban azt mondta, tekintettel Boris Johnson egyértelmű győzelmére a múlt heti brit választásokon, arra számítanak Brüsszelben, hogy január végéig ratifikálják a kilépési szerződést. Weber egyebek mellett arról beszélt, hogy a finn soros elnökség költségvetési javaslata „egyértelmű provokáció” az EP-nek, „nem tükrözi az összes beruházási igényt”. A bajor politikus kifogásolta azt is, hogy az ET „blokkoló intézménnyé” vált az uniós döntéshozatalban, de üdvözölte, hogy a klímavédelemben ezúttal sikerült egyezségre jutniuk. Weber azért is bírálta a tagállami vezetőket, amiért nem foglalkoztak eleget a jogállamisági kérdésekkel Lengyelország, Csehország és hazánk kapcsán. Szégyennek nevezte, hogy az ET korábban úgy döntött, nem folytatja a csatlakozási párbeszédet Albániával és Észak-Macedóniával.

Nigel Farage, a Brexit Párt elnöke hangsúlyozta, országa végre elhagyja „a nemzetek börtönét”, önálló és független nemzetté válik. A jobboldali politikus szerint az embereknek elegük van az arctalan bürokratákból, mint Von der Leyen, vagy Charles Michel ET-elnök, akik különben is „olyan unalmasak, mint az állott víz”.

Tóth Edina fideszes képviselő a klímavédelemre összpontosított felszólalásában, s kiemelte: a karbonsemlegességért a szennyező nagyvállalatoknak kell fizetniük, az új szabályok nem eredményezhetik az energia-, élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedését, továbbá a kohéziós támogatásokat sem szabad elvonni. Közleményt adtak ki képviselőtársai, Deli Andor és Gál Kinga is, emlékeztetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a tagállamok közti kettős mérce alkalmazásának elkerülésére. „Következmények nélkül maradhatnak még a nemzeti kisebbségeket érintő legfelháborítóbb jogsértések is, mint például Malina Hedvig ügye, a visszaállamosítások, vagy a kisebbségek nyelv- és szimbólumhasználatának korlátozása” – fogalmazott Gál Kinga.

A délelőtti vitákat követően átadták Ilham Tohti bebörtönzött ujgur kisebbségjogi aktivistának a Szaharov-díjat, amit lánya vett át.

Az EP tegnap meghosszabbította Emily O’Reilly uniós ombudsmani mandátumát újabb öt évre.