Külföld

„Új Közép- Európát építünk”

Térségünk népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sohasem fogjuk megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól – hangsúlyozta Orbán Viktor Temesváron

A szomszédainkkal való összefogás megerősítését, a közös felemelkedés lehetőségét hangsúlyozta Orbán Viktor a temesvári események harmincadik évfordulójára emlékezve. Megjegyezte: akkor is kár lett volna a Nyugatra várni.

„Új Közép- Európát  építünk”
Orbán Viktor Tőkés Lászlóval és annak testvérével, Eszterrel Temesváron
Fotó: Facebook

„Mi, magyarok ki akarunk törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozunk” – mondta Orbán Viktor kormányfő a romániai forradalom kitörésének harmincadik évfordulójára rendezett szombati gálaesten, Temesváron. „Magyarország a világgazdaság legkorszerűbb technológiájával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja élvezni, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni. Azt akarjuk, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus” – magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyaroknak és a románoknak lehetnek-e közös céljaik, kijelentette: „Mi, magyarok készen állunk, hogy a szomszédainkkal együtt – Romániát is ideértve – felépítsünk egy új Közép-Európát, olyan Közép-Euró­pát, amely nemcsak beszállítója a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is.” Elmondta, az új Közép-Európában a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, sőt ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal. „Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint harminc évvel ezelőtt a világ megtanulta Temesvár nevét. „A temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy mi, közép-európaiak, ha kell, életünk árán is, de vissza fogjuk venni a szabadságunkat” – magyarázta. A kormányfő szerint megmutatkozott, hogy a magyarok és a románok képesek összefogni a szabadságért, ennek pedig megvoltak az előzményei: „1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban az ’56-os forradalmárok mellett, nem ritkán súlyos börtönéveket is vállalva.” „Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hőseink vérüket is adták érte” – mondta.

„Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sohasem fogjuk megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól” – jegyezte meg.

A kormányfő kiemelte Tőkés László szerepét is az eseményekben, 1989 decemberében ugyanis Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni a református lelkész kilakoltatását. Ebből az élőláncból tüntetés lett,
a katonaság a tömegbe lőtt, a tüntetések pedig hamar átterjedtek az egész országra. „Azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk. Hogyha egy fia­tal református lelkész nem veszi magának a bátorságot és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni. Dicsőség Tőkés Lászlónak” – hangsúlyozta a kormányfő.

Az eseményen Tőkés is felszólalt, és kiemelte: a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni. Az MTI tudósítása szerint felidézte: Temesvár szellemében egymásra talált román, magyar, német és szerb, katolikus, baptista és ortodox a közös keresztény értékek és a vallásszabadság védelmében, a város főterén összegyűlt százezres tömeg együtt skandálta, hogy „van Isten”.

Iohannis kapja a Nemzetközi Károly-díjat

A román elnök erősíti az Európai Uniót, kiáll a céljai mellett és szorgalmazza az uniós tagállamok együttműködését – jelentette ki a Nemzetközi Károly-díjat odaítélő testület szombaton, miután közölték, hogy Klaus Iohannis román államfőnek adják 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért. A bizottság szerint Iohannis „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”. Méltatták a romániai jogállamiság és független igazságszolgáltatás érdekében tett lépéseit is. A Károly-díjat május 30-án adják majd át ünnepélyes keretek között az aacheni városháza koronázási termében.  A kitüntetést 1950 óta ítélik oda az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként. 2018-ban Emmanuel Macron francia államfő, 2019-ben pedig António Guterres ENSZ-főtitkár kapta meg a rangos kitüntetést.
(UT)

Feljelentés magyar nyelvű facebookozásért

Szintet lépett a magyar nyelvhasználat miatt sorozatosan perelő Dan Tanasă – írta a Maszol.ro. A hivatásos feljelentőként ismert háromszéki civil szervezeti vezető újabban azt sérelmezi, hogy Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök anyanyelvén ír Facebook-oldalán. Dan Tanasă emiatt fel is jelentette Tamást az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) arra hivatkozva, hogy diszkriminálja azokat a románokat, akik nem értenek magyarul, mivel nem férnek hozzá közérdekű információkhoz. A CNCD kollégiuma a napokban egyhangúlag meghozott döntésében visszautasította Dan Tanasă panaszát, megállapítva, hogy Tamás Sándor magánszemélyként használja Facebook-oldalát, nem pedig megyei tanácselnöki minőségében. Az ügyről Tamás számolt be a pénteki megyeinfón, ahol kifejtette: egyértelműen az a szándék, hogy a magyar embereket elbátortalanítsák még abban is, hogy anyanyelvükön hozzanak létre Facebook-oldalt.
(UT) 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom