„Új Közép- Európát építünk”

„Mi, magyarok ki akarunk törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozunk” – mondta Orbán Viktor kormányfő a romániai forradalom kitörésének harmincadik évfordulójára rendezett szombati gálaesten, Temesváron. „Magyarország a világgazdaság legkorszerűbb technológiájával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja élvezni, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni. Azt akarjuk, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus” – magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyaroknak és a románoknak lehetnek-e közös céljaik, kijelentette: „Mi, magyarok készen állunk, hogy a szomszédainkkal együtt – Romániát is ideértve – felépítsünk egy új Közép-Európát, olyan Közép-Euró­pát, amely nemcsak beszállítója a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is.” Elmondta, az új Közép-Európában a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, sőt ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal. „Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint harminc évvel ezelőtt a világ megtanulta Temesvár nevét. „A temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy mi, közép-európaiak, ha kell, életünk árán is, de vissza fogjuk venni a szabadságunkat” – magyarázta. A kormányfő szerint megmutatkozott, hogy a magyarok és a románok képesek összefogni a szabadságért, ennek pedig megvoltak az előzményei: „1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban az ’56-os forradalmárok mellett, nem ritkán súlyos börtönéveket is vállalva.” „Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk, és a hőseink vérüket is adták érte” – mondta.

„Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sohasem fogjuk megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól” – jegyezte meg.

A kormányfő kiemelte Tőkés László szerepét is az eseményekben, 1989 decemberében ugyanis Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni a református lelkész kilakoltatását. Ebből az élőláncból tüntetés lett,
a katonaság a tömegbe lőtt, a tüntetések pedig hamar átterjedtek az egész országra. „Azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk. Hogyha egy fia­tal református lelkész nem veszi magának a bátorságot és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni. Dicsőség Tőkés Lászlónak” – hangsúlyozta a kormányfő.

Az eseményen Tőkés is felszólalt, és kiemelte: a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni. Az MTI tudósítása szerint felidézte: Temesvár szellemében egymásra talált román, magyar, német és szerb, katolikus, baptista és ortodox a közös keresztény értékek és a vallásszabadság védelmében, a város főterén összegyűlt százezres tömeg együtt skandálta, hogy „van Isten”.