Elsöprő konzervatív győzelem

Több mint három évtizede példátlan győzelmet aratott az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt a választásokon. A Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt több mint nyolc évtized leggyengébb eredményét produkálta. A Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok 365 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban, ami azt jelenti, hogy 80 fős többséggel rendelkeznek majd.

Péntek délelőtti beszédében Boris Johnson közölte: a konzervatív párti kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a Brexit jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-ig „minden további nélkül” léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Kijelentette: a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta eltelt három és fél évet a politikusok „a vitákra, sőt a vitákról szóló vitákra pocsékolták el”, de ő most véget vet „ennek a képtelenségnek”. Megerősítette ugyanakkor, hogy a konzervatív kormány „meghallotta az emberek hangját”, és az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) rendkívüli mértékű fejlesztését tekinti elsődleges feladatának, és választási ígéreteinek megfelelően 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra csökkent. Corbyn pénteken bejelentette, hogy a következő választások idején már nem ő vezeti a Munkáspártot, de addig nem mond le, amíg a pártban le nem zajlik a történtek értékelési folyamata. Corbyn szerint a Labour választási programja rendkívül népszerű volt és reményt kínált, de a Brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye szerint a Munkáspárt ilyen mértékű visszaesése azt jelenti, hogy a konzervatívok könnyedén megnyerhetnek akár még két további parlamenti választást.

Jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, Brexitellenes Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13 fővel 48-ra bővült. A skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unió­ban akar maradni – mondta Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Közölte, kormánya már a jövő héten megkezdi az újabb skóciai függetlenségi népszavazás előkészítését.

A Liberális Demokraták 11 mandátumot szereztek, eggyel kevesebbet az eddiginél, és a párt vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát. Kiesése a parlamentből azt is jelenti, hogy a pártnak új vezetőt kell választania.

Három nagy meglepetést emelt ki lapunknak is Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense; részint az a fölény amellyel az utóbbi napok megtorpanása ellenére a konzervatívok végülis mégis hozták ezt a választást, a skót nemzetiek hihetetlenül jó szereplését, amely akár az Egyesült Királyság szétszakadásához is vezethet, valamint a Munkáspárt rendkívül sikertelen átformálását, amellyel a baloldali párt megpróbált volna visszatérni eredeti gyökereihez. Ennek része volt – részletezte a szakértő – egy nagyon kemény, totális állam irányába hajló szocialista vízió, óriási közkiadásokkal és államosításokkal, amit a választók elutasítottak, ezzel szemben álltak Johnsonék, akik a lakosság Brexit-huzavonába való belefáradására is apellálva a megoldást és a bizonytalanság végét ígérték.