Külföld

„Véget érhet a politikai instabilitás Nagy-Britanniában”

Az új brit kormány „elsöprő erejű” felhatalmazást kapott a parlamenti választásokon arra, hogy végigvigye a brit Európai Uniós tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát, és ezt január 31-ig, a Brexit jelenlegi határnapjáig végre is hajtja - mondta pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök. Különböző hangsúllyal értékelték azonban az előrehozott brit parlamenti választások eredményét az Európai Unió (EU) vezetői és a külföldi kormányok.

A Johnson vezette Konzervatív Párt a péntek délutánra véglegessé vált adatok szerint több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson.

A 650 egyéni választókerület közül a konzervatívok 365-ben nyertek, vagyis 365 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát és 80 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

A konzervatívok az 1987-es választás óta nem értek el ilyen jó eredményt. Az akkori választás után Margaret Thatcher 376 tagú alsóházi konzervatív frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

Skócia nemet mondott a Brexitre, újabb függetlenségi népszavazás jöhet

A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta péntek délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

A csütörtökön tartott választás eredményeként a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő és a brit EU-tagság megszűnését határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) igen jól szerepelt: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és frakciólétszáma a londoni alsóházban 13 fővel 48-ra emelkedett.

Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt a brit parlamentben a Munkáspárt mögött és a Liberális Demokraták előtt.

Míg a választást országos szinten a Konzervatív Párt nyerte, Skóciában a konzervatívok szavazataránya 3,5 százalékponttal 25,1 százalékra csökkent, és mindössze hat skóciai választókerületből küldhetnek képviselőt a londoni alsóházba.

Nicola Sturgeon a választás eredményét értékelő rövid edinburghi felszólalásában kijelentette: sajnálkozással ugyan, de el kell ismernie, hogy Johnson mandátumot szerzett a Brexit végrehajtására Angliában, arra azonban semmiféle felhatalmazása nincs, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból.

A skót miniszterelnök közölte, hogy kormánya már a jövő héten megkezdi annak a jogi előkészítését, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról egyedül a skót parlament dönthessen saját hatáskörében.

Hozzátette: kizárólag a skótokat illeti meg a döntés joga arról, hogy Skócia független ország legyen-e, és semmiképpen sem a londoni miniszterelnököt, főleg nem egy olyan westminsteri kormányfőt, aki Skóciában megsemmisítő vereséget szenvedett.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. A skót kormányfő azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az Európai Unióból.

Nicola Sturgeon a minap a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból és „viszi magával” Skóciát is, akkor Skócia arra törekedne, hogy függetlenségének elnyerése után önálló tagországként visszaléphessen az EU-ba.

A brit választások vesztesei és nyertesei

A csütörtöki választáson Észak-Írországban érzékeny veszteségeket szenvedett a legnagyobb protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amely az előző brit parlamentben az akkor még kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt elsődleges külső támogatója volt.

Elvesztette londoni parlamenti mandátumát Nigel Dodds, a DUP westminsteri frakciójának eddigi vezetője is, akinek képviselői helyét az ír sziget egyesítésére és az észak-írországi brit fennhatóság felszámolására törekvő legnagyobb radikális katolikus párt, a Sinn Féin szerezte meg.

A DUP az eddigi tíz helyett nyolc képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, a Sinn Féin mandátumainak száma változatlanul hét.

A katolikus oldal mérsékeltebb, de szintén az ír sziget egyesítésére törekvő másik nagy pártja, az SDLP két képviselői helyet szerzett, így - Írország csaknem száz évvel ezelőtti megosztása óta első ízben - Észak-Írországban több mandátumhoz jutottak a brit fennhatóság ellen küzdő erők, mint a Londonhoz lojális unionista mozgalom.

A Sinn Féin képviselői azonban hagyományosan nem foglalják el helyüket a brit parlamentben, mivel nem hajlandók felesküdni a brit korona szolgálatára.

Különböző reakciók érkeztek a külföldi vezetőktől

Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki ülésére érkezve a tanács elnöke közölte: az egységes piac integritása érdekében elengedhetetlen a szoros együttműködés az Egyesült Királysággal. Charles Michel ugyanakkor hozzátette: elvárják, hogy a londoni parlament a lehető leghamarabb szavazzon a kilépési megállapodásról.

A német kancellár a szóvivője útján Twitter-üzenetben gratulált Boris Johnson brit kormányfőnek az általa vezetett Konzervatív Párt fölényes választási győzelméhez. Angela Merkel azt írta: „Várom, hogy folytassuk a szoros baráti együttműködést országaink közt”.

Emmanuel Macron szintén gratulált a brit kormányfőnek, és reményét fejezte ki, hogy a londoni parlament mielőbb elfogadja a kilépési megállapodást. A francia elnök szerint eljött az igazság ideje.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök nagyon fontosnak nevezte, hogy a brit miniszterelnök a lehető leggyorsabban léptesse ki országát az unióból. „Az a kifogás, hogy nincs egyértelmű Brexit-párti többség a parlamentben, többé már nem érvényes. Még az EU-pártiak is szeretnének ebben a kérdésben dűlőre jutni” - fogalmazott.

Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta a sajtónak, hogy Boris Johnson győzelme nem jó hír Európának, de óriási siker a „karizmatikus” brit kormányfőnek.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kilépési szerződés törvénybe iktatása során garantálni kell az Írország és az Egyesült Királyság között szabad utazást lehetővé tévő (Common Travel Area) térség fennmaradását.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Michel Barnier vezetheti a Brexit után is az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi tárgyalásokat. „Ez a folytonosság elengedhetetlen a kielégítő eredmények elérése érdekében” - mondta Conte.

A belga kormányfő újságíróknak azt mondta: 2020. január 31. a kilépési megállapodásról szóló egyezség megkötésének határideje, aztán majd „meglátjuk, mit hoz a jövő”. Sophie Wilmés közölte: a jó kereskedelmi kapcsolat fenntartásához fontos, hogy Michel Barnier-nek egyértelmű felhatalmazást adjanak a tárgyalásokat vezetésére.

A Kreml kételkedik az orosz-brit kapcsolatok javulásában - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője Boris Johnson vezette toryk nagy arányú győzelmére reagálva. Dmitrij Peszkov azt mondta, mindig reménykednek abban - bármelyik országról is legyen szó -, hogy a választásokat megnyerő politikai erők megpróbálnak jó kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal. „Nem tudom azonban, hogy mennyire megfelelőek az ilyen elvárások a (brit) konzervatívok esetében” - tette hozzá. A brit-orosz viszonyt a Szkripal-ügyön kívül tartós nézeteltérések is terhelik - emlékeztettek szakértők.

Izraelben az antiszemitizmus fölötti győzelemként értékelték a kormányzó Konzervatív Párt győzelmét, és nyíltan örömmel fogadták a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt antiszemitizmussal vádolt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a bukását. Corbynt Izraelben a zsidó állam heves bírálójának, antiszemitának és a palesztinok elfogult támogatójának tekintik.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök Twitter-bejegyzésében a brit nép nagyszerű napjának nevezte a péntekit. Izrael Katz külügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy Boris Johnson kormányfő nemcsak politikai győzelmet aratott, hanem az értékek is győztek, és mindez példaként szolgálhat a gyűlölet elleni küzdelemben is. Gilad Arden belbiztonsági miniszter szerint Corbyn veresége egyben kudarc az antiszemitizmus minden formája számára, beleértve az Izrael elleni bojkott-mozgalmat is. Mellettük Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke is gratulált a Konzervatív Párt élén álló Johnsonnak.

A Konzervatív Párt fölényes győzelme azt jelenti elemzők szerint, hogy a 2020. január 31-én megszűnhet az Egyesült Királyság európai uniós tagsága.

Ezzel kapcsolatban Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára pénteken kijelentette: Japán erőfeszítéseket tesz a Brexit japán vállalkozásokra gyakorolt hatásainak csökkentésére. „Azt kértük az Egyesült Királyságtól és az Európai Uniótól, hogy kerüljék el a megállapodás nélküli Brexitet, és minimalizálják a japán cégek működésére gyakorolt hatását” - mondta sajtótájékoztatóján. Szuga szerint kormánya a Brexitet követően arra fog törekedni, hogy minél hamarabb létrejöjjön a távol-keleti ország és Nagy-Britannia közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

A brit választáson született eredmény nagyon jó a Nagy Britanniában élő románok szempontjából, mert egy rendezett Brexit ígéretét hordozza - mondta Klaus Iohannis román államfő Brüsszelben, az EU-csúcson akkreditált román újságíróknak. A román elnök szerint az uniós vezetők csütörtök esti tárgyalásaik közben a brit exit pollt is figyelemmel követték és „mindannyian azt remélik”, hogy a most létrejött világos többség rendezett körülmények között fogja kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

A Nagy Britanniában dolgozó románok száma a félmilliót közelíti. Nagy-Britanniának - többszöri halasztás után - 2014 januárjától kellett feloldania a román és bolgár állampolgárokkal szembeni munkaerőpiaci korlátozásokat. A brit szociális rendszert a kelet-európai „ingyenélőktől” féltő akkori sajtókampánynak jelentős szerepe volt abban, hogy a brit választópolgárok többsége a Brexitre szavazott.

Nem jár rosszul a Brexittel Nagy-Britannia

A XXI. Század Intézet legfrissebb, pénteki elemzésé szerint Boris Johnson elsöprő győzelme után szinte biztosra vehető, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból (EU), és így sok területen visszakaphatja Nagy-Britannia az önállóságát, a 2016-os népszavazást megelőző, gazdasági összeomlást vizionáló várakozások pedig várhatóan nem igazolódnak be.

„A mostani választással hosszú idő után vége lehet a politikai instabilitásnak a szigetországban és ismét egy világos vízióval rendelkező erős kormány irányíthat, amelynek köszönhetően az ország visszanyerheti szuverenitását” - fogalmazott az intézet.

Frank Füredi, 1969 óta Nagy-Britanniában élő szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa az intézet pénteki videós elemzésében kiemelte, hogy a Brexitet középpontba helyező kampány sikeresnek bizonyult, még ott is nyerni tudtak a konzervatívok, ahol erre évtizedek óta nem volt példa.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy vélekedett: a konzervatívok történelmi győzelmével azt üzenték a britek, hogy nem kérnek tovább a brüsszeli befolyásból.

Boris Johnson győzelmével Deák Dániel szerint szabályozott és korlátozott bevándorlás következhet, ráadásul a britek úgy léphetnek ki az EU-ból, hogy az nem viseli meg érdemben a brit gazdaságot. Hangsúlyozta: megbukott a balliberálisok azon törekvése, amely főként a vidékieket hibáztatta a Brexit miatt; a mostani választás megerősítette, hogy a britek nem kérnek tovább a brüsszeli befolyásból.

A XXI. Század Intézet videós elemzésében Frank Füredi szociológus arról beszélt, hogy még a konzervatív szimpatizánsok is meglepődtek a győzelem mértékén - írták a közleményben. Véleménye szerint „a gyenge vezető és a gyáva politikája”, valamint a Brexittel kapcsolatos semlegessége kódolta a bukását a Munkáspártnak, amely gyakorlatilag elszakadt a klasszikus táborától.

Frank Füredi azt mondta, hogy a klasszikus brit pártrendszer átalakult, aminek oka, hogy az emberek már nem feltétlenül az alapján szavaztak, hogy milyen szimpatizánsok voltak eddig, hanem az alapján, hogy mit gondolnak a Brexitről, a szuverenitásról.

A konzervatívok körében előtérbe került egy új generáció, amely nem a „brüsszeli identitáspolitikát” követi - fogalmazott, kijelentve: ők lehetnek az ország új vezetői, és ha jól teszik a dolgukat, akkor a '20-as évek végéig hatalomban tudnak maradni, míg a Munkáspárt képtelen lesz kikerülni a saját maga teremtette gyenge pozíciójából.

Frank Füredi szerint a Brexittel hosszú távon jól jár az ország, hiszen „visszakapja a szuverenitását és nem kényszerült a brüsszeli diktátumok elfogadására” - írta a XXI. Század Intézet.

Kapcsolódó írásaink