Külföld
Brüsszel százmilliárd euróval segíti az EU gazdaságainak környezetbarátabbá válását
Von der Leyen sajtótájékoztatót tartott a bizottság „európai zöld megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt, ahol azt mondta: elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.
A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van, de a terv csütörtöki bemutatása „egy utazás kezdete” - mondta.
„Az európai Green Deal egyrészt a kibocsátás-csökkentésre irányul, másrészt a munkahelyteremtésre és az innováció ösztönzésére. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat a bolygónk érdekeivel” - tette hozzá von der Leyen.
2050-re klímasemlegessé tennék Európát
Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen - közölte.
„Az európai zöld megállapodás mentén az Európai Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük” - fogalmazott.
A gazdaság minden ágazatát lefedi a tervezett megállapodás
Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.
A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.
Jelentős többletberuházásokra lesz szükség a zöld gazdaságra való átálláshoz
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani, az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.
Von der Leyen végezetül felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.
A magyar képviselők is elmondták véleményüket a tervezetről
A zöld megállapodásnak figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit - mondta Tóth Edina fideszes képviselő az Európai Bizottság „európai zöld megállapodás” nevű klímacsomagjáról szóló európai parlamenti vita keretében.
A képviselő elmondta: A klímasemlegesség eléréséhez ki kell dolgozni egy olyan pénzügyi keretrendszert, amely a polgárok védelmét tartja szem elött és a nem hárítja a többletkiadásokat a fogyasztókra. Nem megengedhető, hogy az élelmiszer és energiaárak emelkedjenek, így olyan megoldásokra van szükség, amely költséghatékonyságon alapul és betartja a technológiai semlegesség elvét valamint a legszegényebb uniós régiók érdekeit is figyelembe veszi. A zöld megállapodásnak szem előtt kell tartania a tagállamok igényeit és meg kell védenie a fogyasztókat és az unió versenyképességét.
Cseh Katalin a Momentum európai parlamenti képviselője szerint a zöld megállapodás egy nagyon ambiciózus terv, amelynek megvalósítására az Európai Parlament készen áll. Az Európai Tanács-ban azonban még mindig 3 tagország blokkolja a klímasemlegességi megállapodást, köztük Magyarország is.
„Nem szabad hogy a klímavédelem hatalmi harcok áldozatává váljon. Egy nagyon hosszú utat kell bejárni, ezért egy olyan többéves pénzügyi keretre van szükség, amely segíti a klímavédelmi célokat”-nyilatkozta a képviselő.
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint Európának globálisan kell vezető szerepet vállalnia a klímavédelemben. Realisztikus, mérhető tervekre van szükség. Fontos az is, hogy a kitűzött célok már az Európai Bizottság mandátumának végére teljesüljenek, ne csak 2050-re, tehát köztes célkitűzésekre is szükség van - tette hozzá a képviselő.
Az új uniós költségvetés az áll az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának középpontjában
Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozóján szintén központi téma lesz az éghajlatváltozás és a hétéves uniós költségvetés, emellett fontosabb külkapcsolati kérdésekről is tárgyalnak a vezetők és megbeszélést folytatnak a Brexitről is.
A tanácskozás első munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául a tagállami vezetők októberi kérésének megfelelően az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgál majd.
A finn javaslat a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnést (Brexit) követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. A tervezet szerint ez 2018-as árakon 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07%) a 7 éves időszakra, azaz 48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró). Noha a finn javaslat kis mértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliós csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat.
Fontos téma lesz a klímaváltozás is
A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tagországi vezetők célja ezzel az, hogy a stratégiát 2020 elején az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkársága elé lehessen terjeszteni. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél.
A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik majd.
A déli szomszédsággal, főként Afrikával összefüggő megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak. Célja, hogy a két fél közötti kapcsolatok még erősebb, kölcsönösen előnyös és a gyorsan változó globális helyzethez jobban alkalmazkodó partnerséggé váljanak.
A vezetők vélhetően foglalkozni fognak a líbiai politikai fejleményekkel, valamint az Iránban történt változásokkal is.
Pénteken gazdasági kérdésekkel és a Brexittel foglalkoznak majd
A csúcstalálkozó második munkanapján euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek. Az unióban maradó 27 tagállam vezetője áttekinti majd a júniusi találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket.
Ezek között szerepel az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz, valamint a bankunió megerősítésére irányuló szakértői szintű munka felülvizsgálata.
Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban csütörtökön előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.
