Külföld

Brüsszel százmilliárd euróval segíti az EU gazdaságainak környezetbarátabbá válását

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében - mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Brüsszel százmilliárd euróval segíti az EU gazdaságainak környezetbarátabbá válását
Ursula von der Leyen: Elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

Von der Leyen sajtótájékoztatót tartott a bizottság „európai zöld megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt, ahol azt mondta: elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van, de a terv csütörtöki bemutatása „egy utazás kezdete” - mondta.

„Az európai Green Deal egyrészt a kibocsátás-csökkentésre irányul, másrészt a munkahelyteremtésre és az innováció ösztönzésére. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat a bolygónk érdekeivel” - tette hozzá von der Leyen.

2050-re klímasemlegessé tennék Európát

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen - közölte.

„Az európai zöld megállapodás mentén az Európai Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük” - fogalmazott.

A gazdaság minden ágazatát lefedi a tervezett megállapodás

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Jelentős többletberuházásokra lesz szükség a zöld gazdaságra való átálláshoz

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.

A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani, az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen végezetül felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar képviselők is elmondták véleményüket a tervezetről

A zöld megállapodásnak figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit - mondta Tóth Edina fideszes képviselő az Európai Bizottság „európai zöld megállapodás” nevű klímacsomagjáról szóló európai parlamenti vita keretében.

A képviselő elmondta: A klímasemlegesség eléréséhez ki kell dolgozni egy olyan pénzügyi keretrendszert, amely a polgárok védelmét tartja szem elött és a nem hárítja a többletkiadásokat a fogyasztókra. Nem megengedhető, hogy az élelmiszer és energiaárak emelkedjenek, így olyan megoldásokra van szükség, amely költséghatékonyságon alapul és betartja a technológiai semlegesség elvét valamint a legszegényebb uniós régiók érdekeit is figyelembe veszi. A zöld megállapodásnak szem előtt kell tartania a tagállamok igényeit és meg kell védenie a fogyasztókat és az unió versenyképességét.

Cseh Katalin a Momentum európai parlamenti képviselője szerint a zöld megállapodás egy nagyon ambiciózus terv, amelynek megvalósítására az Európai Parlament készen áll. Az Európai Tanács-ban azonban még mindig 3 tagország blokkolja a klímasemlegességi megállapodást, köztük Magyarország is.

„Nem szabad hogy a klímavédelem hatalmi harcok áldozatává váljon. Egy nagyon hosszú utat kell bejárni, ezért egy olyan többéves pénzügyi keretre van szükség, amely segíti a klímavédelmi célokat”-nyilatkozta a képviselő.

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint Európának globálisan kell vezető szerepet vállalnia a klímavédelemben. Realisztikus,  mérhető tervekre van szükség. Fontos az is, hogy a kitűzött célok már az Európai Bizottság mandátumának végére teljesüljenek, ne csak 2050-re,  tehát köztes célkitűzésekre is szükség van - tette hozzá a képviselő.

Az új uniós költségvetés az áll az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának középpontjában

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozóján szintén központi téma lesz az éghajlatváltozás és a hétéves uniós költségvetés, emellett fontosabb külkapcsolati kérdésekről is tárgyalnak a vezetők és megbeszélést folytatnak a Brexitről is.

A tanácskozás első munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául a tagállami vezetők októberi kérésének megfelelően az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgál majd.

A finn javaslat a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnést (Brexit) követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. A tervezet szerint ez 2018-as árakon 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07%) a 7 éves időszakra, azaz 48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró). Noha a finn javaslat kis mértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliós csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat.

Fontos téma lesz a klímaváltozás is

A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tagországi vezetők célja ezzel az, hogy a stratégiát 2020 elején az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkársága elé lehessen terjeszteni. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél.

A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik majd.

A déli szomszédsággal, főként Afrikával összefüggő megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak. Célja, hogy a két fél közötti kapcsolatok még erősebb, kölcsönösen előnyös és a gyorsan változó globális helyzethez jobban alkalmazkodó partnerséggé váljanak.

A vezetők vélhetően foglalkozni fognak a líbiai politikai fejleményekkel, valamint az Iránban történt változásokkal is.

Pénteken gazdasági kérdésekkel és a Brexittel foglalkoznak majd

A csúcstalálkozó második munkanapján euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek. Az unióban maradó 27 tagállam vezetője áttekinti majd a júniusi találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket.

Ezek között szerepel az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz, valamint a bankunió megerősítésére irányuló szakértői szintű munka felülvizsgálata.

Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban  csütörtökön előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom