Külföld

Kudarcot vallott az EU áttelepítési rendszere

Erősíteni kell a nemzeti hatóságokat, és több forrást kell biztosítani az uniós tagállamoknak a határvédelemre – hangsúlyozta tegnap Deutsch Tamás Brüsszelben

Lesújtó képet fest az Európai Számvevőszék jelentése, amely azt vizsgálta, hogy a menekültválság által különösen sújtott Görögország és Olaszország esetében az uniós támogatások megfelelően kerültek-e felhasználásra. Deutsch Tamás szerint olyan menekültpolitikára van szükség, amely megállítja a bevándorlást.

Kudarcot vallott az EU áttelepítési rendszere
Görögország nem képes megbírkózni a migránsok áradatával, az athéni kormány több segítséget vár
Fotó: AFP/Aris Messinis

A bőkezű uniós támogatások ellenére sem sikerült felgyorsítani a menedékkérelmek elbírálásának eljárásait Görögországban és Olaszországban, ahogy nem sikerült hatékonyabbá tenni a kiutasításokat sem, és továbbra is kritikus körülmények között tartják a menedékkérőket, különösen a görögországi táborokban – derül ki az Európai Számvevőszék különjelentéséből, mely e két ország esetében azt vizsgálta, az uniós támogatások megfelelően kerültek-e felhasználásra és elérték-e céljukat. A dokumentumot az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén (CONT) mutatták be tegnap, annak szakbizottsági felelőse Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.

A Fidesz EP-képviselőcsoportjának közlése szerint a jelentésből kiderül, hogy az uniós áttelepítési program keretében más tagállamba irányított migránsok nagy része, egyes országokból több mint nyolcvan százaléka elszökik, ami óriási biztonsági fenyegetést jelent.

Az uniós hotspot rendszer is megbukott, ugyanis a vizsgálat Olaszországban üres, Görögországban túlzsúfolt állomásokat talált, és bebizonyosodott, hogy a hotspotok nem tudják a napról napra változó menekülthullámokat hatékonyan kezelni. Az elmúlt években a kérelmek elbírálásának ideje mindkét országban csaknem megduplázódott.

Mindemellett a kitoloncolási rendszer szem működik, hiszen a tényleges kiutasítások száma a jelentés szerint mindenhol rendkívül alacsony, a migránsok a jogerős kitoloncolási határozatok átvétele után is tovább tudnak utazni más tagállamba. A dokumentum megállapítja, hogy az Európai Unió nem rendelkezik semmilyen információval arról, hogy
a hazaszállított menedékkérők közül hányan próbálnak újra az EU területére jutni.

Deutsch Tamás a szakbizottsági vitában kiemelte, hogy azonnali lépésekre van szükség. „Tovább kell erősíteni a nemzeti hatóságokat, és több forrást kell biztosítani a tagállamoknak a határvédelemre. Teljesen új megközelítésre van szükség. Olyan új uniós menekültpolitikát kell kialakítani, mely megállítja a bevándorlást, az unió határain kívül képes kezelni a menedékkérelmek elbírálását, és hatékony kitoloncolási rendszert hoz létre” – fejtette ki.

A tegnapi napon Athénban tárgyalt Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel Margarítisz Szkínász és Ylva Johannson, az Európai Bizottság migrációval és menekültüggyel foglalkozó két tagja. A helyi sajtó szerint a találkozó után Micotákisz kiemelte, hogy Görögország az európai szolidaritásra támaszkodik a migráció problémájának megoldása érdekében. Johansson szerint a görögországi migránsválság egy európai probléma, amely nem csak Görögországot érinti.

Az AP amerikai hírügynökség tegnap közölte, hogy tűz ütött ki a görög Leszbosz-sziget egyik menekülttáborában, egy 27 éves afgán nő életét vesztette.

Németország csak ígérget Olaszországnak

Az Alan Kurdi és az Ocean Viking civil mentőhajók kikötésének tegnapi engedélyezését a belügyminisztérium azzal indokolta, hogy Németország és Franciaország már jelezte befogadási szándékát a fedélzeten lévő 121 bevándorlóval kapcsolatban. Az olasz jobboldali sajtó kételyekkel fogadja az ígéreteket. A Carola Rackete által vezetett Sea Watch 11 férfi és egy várandós nő utasa, akik hét héten keresztül olasz vizeken vesztegeltek, és akiknek befogadását végül Németország magára vállalta, hat hónap után még mindig Olaszországban van. Az Il Fatto Quotidino napilap utánajárt és beszámolt Berlin megszegett ígéretéről és a 11 személy hányatott helyzetéről. A partraszállás után két hétig Messinában tartózkodtak, majd Crotonéba, egy migránsközpontba szállították őket, ahol azóta is arra várnak, hogy valaki döntsön a sorsukról. Franciaország is csak kilencet vett át a Sea Watch 3 fedélzetén érkezett tizenkét személyből. Az olasz lap szerint Németország tavaly körülbelül 3000 bevándorlót toloncolt ki és szállított vissza Olaszországba, idén jóval kevesebbet, 1126 személyt.
(JD)

Továbbra is veszélyt jelent az Iszlám Állam

A globális terrorizmus helyzetét, trendjeit és jövőbeni kilátásait vizsgálja ma végződő kétnapos budapesti konferenciáján a Migrációkutató Intézet. A Terrorizmus 3.0 – aktuális biztonsági kihívások és kilátások című eseményen szakértők bevonásával vitatják meg korunk egyik fontos biztonsági erőpróbáját. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár tegnapi nyitóbeszédében elmondta, a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a terrorizmus ellen harcoló hírszerzési hatóságokat. Szavai szerint az illegális migránsok között szélsőségesek is érkezhetnek, a terrorizmus elleni harc pedig egyre komplexebbé válik. Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója előadásában kiemelte, a radikális iszlamista csoportok eszméje vírusként terjedhet a muszlimok között, amely veszélyt jelent. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója közölte, az elmúlt években több mint hatezer európai ember csatlakozott az Iszlám Államhoz a Közel-Keleten. Hozzátette, bár a terrorszervezet elvesztette területeit Szíriában és Irakban, így is közel húszezer aktív harcosuk lehet még a térségben.
(HSz) 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom