Külföld
Macron elnöksége legnagyobb sztrájkja elé néz
A sztrájk miatt leállt szinte a teljes belföldi vonatközlekedés, a Párizs és London közötti Eurostar vonatok csaknem felét törölték.
Párizsban a 16 metróvonalból 11 leállt,ezért az ingázóknak azt javasolták, hogy inkább biciklivel, robogóval menjenek dolgozni. Rengeteg iskola, posta sem működik. A sztrájkhoz csatlakozott több rendőrszakszervezet, amelyek az őrs „szimbolikus" bezárásával tüntetnek. A párizsi felvonulás útvonalán lévő üzleteket felszólították, hogy inkább zárjanak be.
Az oktatási minisztérium szerint országosan a tanárok hetven százaléka tart munkabeszüntetést, Párizsban a legjelentősebb a részvétel a sztrájkban. A több mint hatszáz párizsi általános iskolából csak háromban volt tanítás.
A közlekedés ma, holnap és valószínűleg a hétvégén is nagyon komplikált lesz - ismerte el csütörtökön Jean-Baptiste Djebbari közlekedési államtitkár az RTL kereskedelmi rádióban. Úgy gondoljuk, hogya sztrájk több napig is eltarthat - tette hozzá.
Az órási tiltakozás Emmanuel Macron tervezett nyugdíjreformja miatt van. Macron ugyanis a nyugdíjrendszer egységesítése révéneltörölne 42 fajta különböző nyugdíjkedvezményt. A nyugdíjreform Macron egyik választási ígérete volt, a többi közt azzal érvel, hogy a francia állam a mostani struktúrát nem tudja fennntartani. A szakszervezetek viszont úgy látják, kevesebb lesz a nyugdíj.
A szakszervezetek - amelyeknek az elmúlt két évben nem sikerült Emmanuel Macron államfőt meghátrálásra kényszeríteni - azt remélik, hogy az emberek utcára hívásával a legérzékenyebb reformot illetően csatát nyerhetnek a kormánnyal szemben, amely a nyugdíjrendszer megváltoztatásában egyelőre nem hajlandó engedni az alapvető céljaiból.
A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulásegy hónapra megbénította az országot,és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.
Abban ugyan sok francia szavazó egyetért, hogy a nyugdíjrendszert meg kell változtatni, - felmérések szerint a választók kétharmada - de a sztrájkot még ennél is többen támogatják.
Macron tervezett nyugdíjreformjáról jövőre döntene a francia törvényhozás, amennyiben életbe lép, 2025-től lesz hatályos.
