Külföld
Célkeresztben a migráció, nő a védelmi büdzsé
A hetvenéves NATO csúcsértekezletén a kínaiak és az oroszok jelentette fenyegetés mellett új, a közép-európaiak által szorgalmazott témák is előkerültek
Hetven éve alakult meg a NATO, erről is megemlékezett a 29 tagállam állam- és kormányfője a szervezet kétnapos londoni csúcstalálkozóján. Mint a házigazda brit miniszterelnök kiemelte, a szervezet csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik, de a történelem azt mutatja, hogy a béke nem magától értetődő. A kormányfő aláhúzta, hogy nem szabad visszariadni az olyan új realitásoktól, mint a hibrid hadviselés vagy a világűrben vagy a kibertérben alkalmazott új technológiák.
Jens Stoltenberg főtitkár azt húzta alá, hogy hatodik éve emelkedik, és további több száz milliárd dollárral nő a következő években a NATO-tagországok védelmi költségvetése: az Egyesült Államokon kívüli tagállamok 2024-ig összesen 400 milliárd plusz ráfordítást ígértek.
Döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe, Oroszország kapcsán pedig az elrettentő és védelmi kapacitásokról beszélt a főtitkár, de most először szóba került Kína fegyverkezése, amit a NATO-nak szövetségi szinten kell kezelnie.
Donald Trump amerikai elnök elvileg ugyancsak tartott volna sajtótájékoztatót, de végül Twitteren azt nyilatkozta, beszélt már eleget, inkább hazamegy Washingtonba. Egyébként sértőnek és tiszteletlennek nevezte Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatát, aki „agyhalottnak” nevezte korábban a NATO-t.
A csúcsnak volt némi közép-európai és magyar vonatkozása is, Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának az évforduló kapcsán kiemelte: Magyarország mindig is a nyugati katonai szövetséghez akart tartozni, ezért 1999-ben csatlakozott, s megtisztelő volt számára aláírni az erről szóló dokumentumot. A kormányfő később közösségi oldalára posztolt videójában kiemelte: „a NATO először mondta azt, hogy a tömeges migráció, ami délről érkezik, egy biztonsági kihívást jelent, ezért a NATO-nak is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel”. Mint a kormányfő fogalmazott, ez komoly előrelépés, amelyben sok évnyi munkája van a magyar diplomáciának, s közép-európai siker is, hogy a NATO a figyelmét a migráció, és a migrációval érkező terrorizmus fenyegetése felé is fordítja.
A terrorizmussal kapcsolatos részhez Szijjártó Péter külügyminiszter is hozzászólt, a közmédiának a helyszínen elmondta, mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO a jövőben is a történelem legsikeresebb védelmi szövetsége maradjon, különösképpen azért is, mert a terrorszervezetek technológiai újításai új kihívásokat is jelentenek. Az illegális migrációs folyamatok – különösen a Nyugat-Balkánon – pedig tovább erősödnek, ami a terrorszervezeteket is erősíti. Hozzátette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak alkalmazkodnia kell az új típusú kihívásokhoz, hazánk éppen ezért növeli védelmi ráfordításait, s egészíti ki újabb száz fővel a csaknem négyszáz fős koszovói, és nyolcvannal a száztíz fős afganisztáni misszióját, ahogy 2022-től a magyar Gripenek is részt vesznek a balti térség légtérvédelmében.
Szijjártó ismét leszögezte: Budapest mindaddig blokkolja Kijev NATO-közeledését, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják a nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat. Hozzátette, hazánk érdeke, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen.
Röviden
A vallásszabadság és a vallásuk miatt üldözöttek támogatása a brit diplomácia egyik sarokköve, ami egybevág a magyar kormány üldözött keresztényeket támogató politikájával – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter. Mint kifejtette, a brit kormány vallásszabadságért felelős miniszterelnöki biztosával egyetértettek abban, hogy az üldözött keresztény közösségek támogatására különösen oda kell figyelni.
Segítséget adna Németország az Európai Unió külső határának védelméhez a balkáni migrációs útvonal mentén húzódó tagállamoknak. Erről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter beszélt tegnap, aki szerint még nagyon sok a tennivaló, hiszen rengeteg a határsértő. Ezért uniós szinten mindenekelőtt a külső határok védelméről kell gondoskodni, s ebben segíteni az érintett országokat.
Ismét ütköztek a német–francia elképzelések. A Kreml tegnap közölte: támogatja Emmanuel Macron francia elnök elképzelését, hogy Európát vonják be a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról megkötendő új INF-szerződésbe. Angela Merkel német kancellár azonban a londoni NATO-csúcson közölte, ez a jelenlegi szerződés betartatása miatt problémás lenne.
