Külföld
Véleménykülönbségek a NATO „születésnapján”
Agyhalált megállapító Macron, agilis szervezetet látó Stoltenberg és vonakodó Törökország: a katonai szövetségben sokan máshogy látják a jelent és a jövőt
Tegnap kezdődött Londonban a NATO-tagországok vezetőinek kétnapos találkozója, amelyet a szövetség megalakulásának hetvenedik évfordulója alkalmából tartanak. A tagországok már kedden megállapodtak a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről, amelyben először értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát mint feltörekvő katonai hatalmat. A dokumentumot ma teszik közzé, de a DPA hírügynökség már nyilvánosságra hozott belőle részleteket. A szövegbe nem kerültek bele Emmanuel Macron francia elnök követelései a NATO alapvető stratégiájának megvitatásáról, valamint a Moszkvával folytatandó szorosabb párbeszédről. Oroszországgal kapcsolatban a zárónyilatkozat-tervezet fenntartja, hogy Moszkva agresszív cselekményeivel fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra.„Amíg atomfegyverek léteznek, addig a NATO egy nukleáris szövetség marad” – áll a dokumentumban, kiemelve: az katonai szövetség a hatékony fegyverzet-ellenőrzésért, a leszerelésért és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért száll síkra.
Donald Trump amerikai elnökkel közös sajtótájékoztatóján Macron közölte: fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO agyhalott, és a szövetségnek újra meg kellene fogalmaznia a lényeges céljait. Trump pár órával korábban nagyon sértőnek nevezte az ilyen kijelentéseket a szövetségről. A szíriai helyzetet érintve a francia elnök a kurdokra utalva megjegyezte: „Ami Törökországot illeti, olykor együttműködnek az Iszlám Állammal, és most azok ellen harcolnak, akik a mi oldalunkon küzdöttek.” Macron szerint emellett ha stabilitást akarunk Európában, akkor kötelességünk stratégiai párbeszédet kezdeni Oroszországgal, de naivitás nélkül. Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről, amibe Kína is „lelkesen” bekapcsolódna.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy reagált Macron kritikáira, hogy a szövetség minden egyes nap bizonyítja, hogy agilis, aktív, és eredményeket mutat fel. Arról is beszélt, hogy a NATO megfelelő erőkkel rendelkezik a három balti ország és Lengyelország védelméhez. A főtitkár ezzel Ankara figyelmeztetésére reagált, amely szerint Törökország nem fogja támogatni a NATO védelmi tervét egy lehetséges orosz fenyegetéssel szemben, ha a szövetség nem nyilvánítja terroristának Törökország (kurd) ellenségeit.
Angela Merkel is beszélt Londonban a szíriai helyzetről, szerinte a menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába. A német kancellár közölte: reméli, hogy a NATO-n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani.
A NATO-csúcson részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a hét második felében Tokióban megnyitja a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műveiből válogatott, Kincsek Budapestről című kiállítást, és tárgyal Abe Sindzó japán kormányfővel is – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel.
Orbán kitüntetést adott át Roger Scrutonnak
Sir Roger Scruton előre látta az illegális migráció veszélyeit és megvédte Magyarországot az igazságtalan bírálatoktól – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban, ahol a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adta át Scrutonnak, amelyben Áder János köztársasági elnök részesítette a filozófust. „Szeretett professzorunktól megtanulhattuk: a konzervativizmus minden, csak nem ideológia, sőt valójában az ideológia ellentettje” – fogalmazott a miniszterelnök, és kiemelte: eddig Sir Roger tüntette ki Magyarországot barátságával, ám most Magyarország tüntetheti ki őt.
