Külföld

Nehezen körvonalazódik az egység a NATO-csúcson

Az Észak-atlanti Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából kétnapos találkozót tartanak kedden és szerdán Londonban a NATO tagországainak vezetői.

Nehezen körvonalazódik az egység a NATO-csúcson
Sokan sokféleképpen vélekednek arról, hogy merre kellene haladnia a szervezetnek
Fotó: nato.int

A Leaders' Meeting címet viselő különleges évfordulós találkozót a szövetség első székhelyén, Londonban tartják, kedden este II. Erzsébet királynő fogadáson látja vendégül a tagországok vezetőit a Buckingham-palotában.

Magyarországot a találkozón Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

A Londonban tartózkodó Szijjártó Péter (b2) Rehman Chishti brit vallásügyi különmegbízotttal tárgyal
A Londonban tartózkodó Szijjártó Péter (b2) Rehman Chishti brit vallásügyi különmegbízotttal tárgyal
Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

A lényegi tanácskozást a tagállami vezetők szerdán, London egyik északnyugati elővárosban, Watfordban tartják.

Kedden Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára elmondta: a szövetség intézkedéseket készített elő és megfelelő erőkkel is rendelkezik a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia), valamint Lengyelország védelméhez.

Erdogan feltételeket támaszt

A főtitkár kitért Recep Tayyip Erdogan török elnök figyelmeztetésére is, amely szerint Törökország nem fogja támogatni a NATO védelmi tervét a balti országokat és Lengyelországot illetően (egy lehetséges orosz fenyegetéssel szemben), ha a szövetség nem nyilvánítja „terroristának” Törökország (kurd) ellenségeit.

Mint ismeretes, Ankara és a többi szövetséges közötti feszültség oka az, hogy több NATO-tagállam is elutasította a Törökország által Északkelet-Szíriában folytatott offenzívát, illetve az is, hogy a NATO-tag Ankara Sz-400-as orosz légvédelmi ütegeket vásárolt.

„Terveink vannak a balti államok és más szövetségesek megvédésére; és a terveken kívül csapataink is vannak” - jelentette ki a NATO-főtitkár Erdogan nyilatkozata kapcsán.

Macron szerint a NATO agyhalott állapotban van

Stoltenberg kommentálta Emmanuel Macron francia elnök sokat vitatott kijelentését, miszerint a NATO jelenleg az „agyhalál” állapotában van stratégiai szinten. Stoltenberg úgy fogalmazott: a NATO egy olyan szervezet, amely minden egyes nap bizonyítja, hogy „agilis, aktív és eredményeket mutat fel”, és úgy vélekedett: nem szabad megkérdőjelezni a szövetségesek egységét és politikai elhatározottságát azt illetően, hogy együtt maradjanak és megvédjék magukat.

Már elkészült a zárónyilatkozat tervezete

A NATO-csúcs résztvevői előzetesen megállapodtak a zárónyilatkozat szövegéről. A nyilatkozatban első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat.

„Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk”- olvasható a dokumentumban.

Lehetséges problémaként a NATO-tagállamok az ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok kiépítését és fejlesztését nevezték meg, különös tekintettel a technológiai vezető szerepet játszó kínai tulajdonú Huawei távközlési vállalatra, amelyet az Egyesült Államok korábban biztonsági kockázatként értékelt.

A zárónyilatkozat-tervezet nem tartalmazza a Washington által szorgalmazott kötelezettségvállalást, hogy a NATO-tagállamok az 5G hálózatok kiépítésénél tartózkodjanak a Huawei termékeinek felhasználásától.

Heiko Maas német külügyminiszternek a NATO-partnerek közötti szorosabb politikai egyeztetésről szóló kezdeményezése viszont belekerült a dokumentumba. 

A zárónyilatkozat-tervezetbe nem kerültek bele Macron követelései a NATO alapvető stratégiájának megvitatásáról, illetve az Oroszországgal folytatandó szorosabb párbeszédről.

Oroszországgal kapcsolatban a zárónyilatkozat-tervezet fenntartja azt a korábbi álláspontot, hogy Moszkva agresszív cselekményeivel „fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra”. A dokumentum szerint a NATO nyitott marad a párbeszédre, amennyiben ezt Oroszország magatartása lehetővé tenné.

Moszkva számára veszélyt jelent a határaihoz közelítő NATO

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szocsiban arról beszélt: Oroszországra nézve veszélyt jelent, hogy a NATO közeledik a határai felé. „Ma kötelesek vagyunk abból kiindulni, hogy a NATO bővítése, az, hogy infrastruktúráját az orosz határok közelében fejleszti, egyike a hazánk biztonságát fenyegető potenciális veszélyeknek” - mondta Putyin, hozzátéve: Moszkva többször kifejezte együttműködési készségét a NATO-val, és szorgalmazta azt is, hogy közösen lépjen fel vele az olyan valós fenyegetések ellen, mint a nemzetközi terrorizmus, a helyi fegyveres konfliktusok és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye. Putyin kifejezte reményét, hogy a közös biztonsághoz és a Föld békés jövőjéhez fűződő érdekek felül fognak kerekedni a jelenlegi állapotokon.

Trump megállapodna Moszkvával

Mindeközben a francia elnök kedden ismételten megerősítette: fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO agyhalott. Emmanuel Macron ezt egy sajtótájékoztatón jelentette ki, amelyet Donald Trumppal közösen tartott. Trump pár órával korábban azt mondta, az ilyen kijelentések „nagyon sértőek”. Macron szerint a NATO-nak újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait. „A szövetség eddig még abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modern terrorizmus fogalmát” - mondta Macron, aki bírálta Ankarát, hogy olykor együttműködik az Iszlám Állam terrorszervezettel.

Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről. „Őszintén szólva, a nukleáris helyzet nem jó. Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne” - mondta a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló megállapodásra utalva.

Trump szerint Kínát is érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba.

Merkel: A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába
 

A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába - jelentette ki Angela Merkel német kancellár, aki a csúcs kezdete előtt Erdogannal, Macronnal, valamint Boris Johnson brit kormányfővel tanácskozott.
Merkel bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy a NATO -n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani.
Mint mondta, az Erdogan részvételével Szíriáról tartott tanácskozáson bebizonyosodott, hogy „a találkozók mindig jók” a konfliktusok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy egy hosszabb párbeszéd kezdetén állnak.

Hangsúlyozta: a négyes találkozón egyetértettek, hogy folytatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot. Hozzátette: közösen támogatták emellett a szíriai konfliktus politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket és az új szíriai alkotmány kidolgozásával megbízott testület munkáját.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom