Külföld

„Kiemelkedő kezdeményezés a Hungary Helps program”

Csodálom Magyarországot azért, mert megvédi a saját kultúráját – nyilatkozta lapunknak Jennifer S. Bryson, aki szerint Európa nem képes újabb migránstömegek befogadására

Európa nem képes migránsok újabb tömegeinek befogadására Jennifer S. Bryson, az amerikai Hudson Institute kutatója szerint. Az amerikai elemző, aki két évig kihallgatóként dolgozott Guantanamóban, a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián lapunknak a magyar kormány menekültpolitikáját, valamint a Hungary Helps programot is méltatta.

„Kiemelkedő kezdeményezés a Hungary Helps program”
„Az illegális bevándorlás elleni harc nem teszi az országokat migránsellenessé”
Fotó: MH/Katona László

– Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a budapesti konferencián, hogy a keresztény kultúra támadás alatt áll. Mekkora veszély fenyegeti az európai kereszténységet?

– Sok európai szerint két veszély fenyegeti a keresztényeket a kontinensen. A vallásellenes szekularizmus és a muszlimok. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a muszlim többségű országokból Európába érkező bevándorlók nem mindegyike jelent veszélyt, vannak, akik az Iszlám Állam elől menekülnek, vagyis muszlimok, akik utálják a szélsőségeseket. De ez egy bonyolult kérdés. Idén egyébként lefordítottam a német kormány egyik jelentését a németországi iszlamisták körében jelen lévő antiszemitizmusról, amely már csak azért is érdekes, mert abban a berlini vezetés konkrétan leírja, hogy komolyan kell venni a bevándorlók integrációját azért, hogy meg tudják akadályozni a németországi zsidóságot fenyegető, egyre növekvő veszélyt.

– Európa megosztott a migráció kérdésében, Nyugat-Európában és Brüsszelben is gyakran támadják a magyar kormányt bevándorlásellenes intézkedései miatt. Mit gondol a magyar menekültpolitikáról?

– Csodálom Magyarországot azért, mert megvédi a saját kultúráját. Teljesen más a helyzet például Németországban, ahová rengeteg migránst engedtek be az évek során, nem térhetnek vissza a német lét régebbi fogalmának védelméhez, és ez egyébként is egy érzékeny kérdés a huszadik századi német történelem miatt. Magyarországnak viszont megvan a lehetősége, hogy megvédje a kultúráját, és nagyon fontos a magyar nyelv védelme is. Ha rövid idő alatt túl sok bevándorló érkezik egy országba, kevésbé valószínű, hogy megtanulják a helyi nyelvet. Emellett ha saját gyermekeink nem ismerik a saját nyelvüket, elveszíthetjük a kultúránkat. Az országok teljesen jogosan mondhatják, hogyha hozzánk jössz, vannak bizonyos elvárásaink. Nem tudom elképzelni, miként tudná összetartani a társadalmat egy olyan ország, ahová korlátlanul engednek be migránsokat, de nincs terv arra, hogy mit fognak tenni velük.

– A bevándorlók gyakran nem tudnak vagy nem akarnak integrálódni. Nem ismerik például a fogadó ország nyelvét, nem találnak munkát, csak saját közösségükkel van kapcsolatuk, ez pedig párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet. Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az integrációt, hogy ez a probléma megoldódjon?

– A nyelvoktatásnak prioritást kell kapnia, és akár pénzügyileg is ösztönözni lehetne a tanulókat, pél­dául egy eredményes nyelvvizsgáért jutalmat kaphatnának. Úgy gondolom, hogy a párhuzamos társadalmakban élő gyermekek a leginkább elszigeteltek, és a kormányoknak emiatt nagyon komolyan kell venniük az ottani oktatást. A nyelv és a helyi kultúra ismerete nélkül ezek a gyermekek nem fogják azt érezni, hogy van jövőjük a fogadó országban, ez pedig veszélyes.

– Európai szinten mi lenne az észszerű válasz a bevándorlásra?

– Európának egyrészt foglalkoznia kell a helyi lakosság jelenlegi helyzetével, ide értve a nemrégiben érkezőket is. Emellett nagyon komolyan kell vennie a bevándorlás jövőjének kérdését. Szerintem Euró­pa nem képes a 2015-ös helyzethez hasonló, újabb migránstömegek befogadására, ezért fontolóra kell venniük a biztonsági együttműködést az unió déli határán. Néhány európai ország nem veszi eléggé komolyan a határvédelem kérdését, pedig kellene. Az illegális bevándorlás rossz a menedékkérők és a fogadó országok számára is, az ellene folytatott küzdelem pedig nem teszi az országokat migránsellenessé, mivel az irreguláris migráció a menedékkérőket is rettenetes helyzetbe hozza.

– A keresztényüldözésről szóló budapesti konferencián szó volt a Hungary Helps programról is. Mit gondol a magyar kormány keresztény közösségeket támogató intézkedéseiről?

– Az egyik kiemelkedő dolog a Hungary Helps programban, hogy ott próbál meg segíteni a keresztény kisebbségeknek, ahol élnek. Ez a fajta segítségnyújtás stratégiai jelentőségű, mivel a kereszténység a Közel-Kelet ősi része, és ezeknek a közösségeknek a megőrzésével társadalmuk szerkezetének egy fontos részét is megőrizzük. Nemrégiben olvastam Szijjártó Péter külügyminiszter egy nyilatkozatát, miszerint Európa biztonsága ma a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonságával, stabilitásával kezdődik. Ez nagyon okos álláspont, mivel sokan úgy gondolják, ezek a térségek túl messze vannak, hogy hatással legyenek Európára, ugyanakkor az ottani stabilitás elősegítése, például a Hungary Helps programmal, amellett, hogy a rászorulóknak segítséget nyújt, stratégiailag is fontos.

– Mi inspirálhat arra egy, a nyugati világban, demokráciában élő embert, hogy csatlakozzon egy dzsihadista szervezethez
a Közel-Keleten?

– Az Iszlám Államhoz csatlakozó európaiak, illetve amerikaiak többsége fiatalember volt. A fiatal fér­fiak hatalmas energiával rendelkeznek, és ha ezt az energiát nem tudják konstruktívan levezetni, akkor negatív utat találhatnak. A szegénység önmagában nem oka a terrorizmusnak, ugyanis sok jólétben élő, képzett ember válik terroristavezetővé, mivel beleragadnak a felszabadulás, utópia, tökéletesség ideoló­giájába. Azon fiatalok számára, akik össze vannak zavarodva, és nincs más alternatívájuk, ezek a szélsőséges csoportok nagyon izgalmasnak tűnhetnek.

– Ankara bejelentette, hogy visszaküldi hazájukba azokat az euró­paiakat, akiket az Iszlám Államhoz való kötődésük miatt török börtönökben tartanak fogva. Mit tehet egy európai állam vezetése azért, hogy fenntartsa az országa biztonságát?

– Néhány ország például úgy döntött, visszavonja azoknak az embereknek az állampolgárságát, akik csatlakoztak a terroristákhoz. Ezek az emberek így valaki másnak a problémájává válnak, ugyanakkor a döntés azt az üzenetet is hordozza, hogy következményekkel jár, ha valaki dzsihadista csoporthoz csatlakozik. Vannak olyan fiatalok is, akik miután csatlakoztak az iszlamistákhoz, rájönnek, hogy nem tudják elképzelni a jövőjüket a szélsőségesek között. Rendkívül fontos kiutat ajánlani azok számára, akik komolyan keresik azt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom