Külföld

Az Egyesült Királyságban tárgyalnak a NATO-országok vezetői

A NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából kétnapos találkozót tartanak kedden és szerdán Londonban a szövetség tagországainak vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is.

Az Egyesült Királyságban tárgyalnak a NATO-országok vezetői
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára
Fotó: AFP / TIZIANA FABI

A brit kormány tájékoztatása szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg javasolta, hogy az Egyesült Királyság legyen a házigazdája a Leaders' Meeting elnevezésű különleges évfordulós találkozónak, annak elismeréseként, hogy London milyen jelentős szerepet töltött be a NATO hét évtizedes eddigi történetében.

A Downing Street közleménye felidézi, hogy a NATO első székhelye Londonban volt.

Kedd este II. Erzsébet királynő fogadáson látja vendégül a tagországok vezetőit a londoni Buckingham-palotában.

A vezetők szerdán, London egyik északnyugati elővárosban, Watfordban tartanak évfordulós ülést, amelyen a napirend alapján áttekintik az alapítás óta eltelt 70 év eseményeit, de megvitatják emellett a tagországok védelmi kiadásainak kérdését és a NATO szerepét a világszerte jelentkező fenyegetések elleni fellépésben.

A londoni miniszterelnöki hivatal felidézi, hogy a 2014-es walesi NATO-csúcs óta most először találkoznak a szövetség vezetői az Egyesült Királyságban.

A Downing Street tájékoztatása szerint a walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján - amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékét fordítsák védelmi kiadásokra - az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik.

Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a NATO új költségmegosztási formulája stabil és kiszámítható finanszírozást biztosít a következő öt évre. E formula alapján az Egyesült Államok kevesebbet, az európai szövetségesek többet fizetnek, és ez jó irányba tett lépés - mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban - mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.

Hozzátette: a NATO nem érzékel semmiféle azonnali katonai fenyegetést Oroszország részéről egyetlen NATO-tagország ellen sem, azt azonban érzékeli, hogy Oroszország „egyre magabiztosabbá válik”, jelentős összegeket költ új, korszerű eszközökre, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Stoltenberg kijelentette: a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, de ezt kiegyensúlyozott, ellenőrzött módon kell elérni. A főtitkár szerint a világ nem lenne biztonságosabb, ha a NATO egyoldalúan leszerelné összes nukleáris fegyverét.

Trump: „Nem akarok beavatkozni a brit választásokba, de Johnson nagyon alkalmas”

Donald Trump, aki a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott, kedden kezdődött kétnapos londoni vezetői találkozón vesz részt, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: nem akarja „közbeavatkozással bonyolítani” a helyzetet a december 12-ére kiírt brit választások előtt, és együtt tudna működni a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is, ha ő nyerné a választást.

„Nagyon sok embernek nagyon sok választást megnyertem már, de ebből most kimaradok” - fogalmazott Trump.

Hozzátette: ő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) híve.

Stoltenberg a sajtóértekezleten azt mondta: új elem a NATO tevékenységében, hogy a Kína felemelkedéséből a NATO biztonságára háruló következményekre is oda kell figyelnie, mivel ma már Kínáé a világ második legnagyobb védelmi költségvetése az Egyesült Államok után.

A NATO főtitkára szerint Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

„Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” - fogalmazott a NATO főtitkára.

Donald Trump hosszan beszélt a londoni sajtótájékoztatón a védelmi költségterhek megosztásáról, és nem csupán a NATO-val kapcsolatban. Elmondta: az utóbbi hónapokban megállapodott például Dél-Koreával abban, hogy a szöuli kormány 500 millió dollárral növeli éves hozzájárulását az ország amerikai védelméhez.

Az amerikai elnök szerint ez gyakorlatilag a kétszerese annak az összegnek, amelyet Dél-Korea eddig fizetett azért, hogy az Egyesült Államok garantálja katonai biztonságát. Hozzátette: ugyanerről folytatott tárgyalásokat nemrégiben a japán kormánnyal is, kifejtve, hogy Japán nagyon gazdag ország, de védelmét „gyakorlatilag mi fizetjük, így segíteniük kell ebben”.

Trump szerint a világ nagyon sokáig kihasználta az Egyesült Államokat, mivel „soha senki nem kérte, hogy fizessenek többet, egészen addig, amíg én meg nem jelentem a színen”. Elődjeire utalva hozzátette, hogy sem Barack Obama, sem George Bush, sem Bill Clinton nem kérte, hogy a szövetséges országok fizessenek többet az amerikai védelmi garanciáért.

A londoni miniszterelnöki hivatal a mostani NATO-találkozó előtt kiadott hivatalos tájékoztatásában közölte: a 2014-es walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján - amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra - az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik.

Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban - mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom