A szavazófülkében vettek elégtételt

Csaknem minden szavazat összesítése után úgy tűnik, hogy a romániai elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában a nemzeti liberális (PNL) Iohannis az érvényes voksok 65,9 százalékát, míg a szociáldemokrata (PSD) Dăncilă a szavazatok 34,1 százalékát szerezte meg. A részvétel némiképp elmaradt a korábbiaktól, de még így is 50 százalék közeli volt.
Iohannis nagy győzelmi beszédet mondott, amelyben a szociáldemokratákat ostorozta, akikre az elmúlt harminc évben nem mértek még ekkora vereséget, ugyanakkor kiemelte, a jövőre esedékes parlamenti választásokon a PSD-t
magát is ellenzékbe kell küldeni. Mint mondta, mindent megtesznek egy új parlamenti többséggel elérhető normális Romániáért. Dăncilă köszönetet mondott választóinak, amiért több szavazatot kapott, mint a párt az idei EP-választásokon, és azzal biztatta őket, hogy mindenképpen folytatja harcát a Iohannis és PNL-féle hatalmi monopólium
és megszorító politika ellen.

A bukaresti média is úgy értékelte, hogy a választók a PSD-t büntették, ahogy Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa is így vélekedett lapunknak. Mint mondta, Iohannis kétségkívül nagy győzelmet aratott, bár az eredmény már azóta sejthető volt, hogy kiderült, kiket állít a PSD és az USR-PLUS Iohannis ellen.

Mint a szakértő hozzátette, az nem gesztus, hogy a régi-új elnök az RMDSZ-t is megemlítette az új parlamenti többség alkotóelemeként, csupán a jelenlegi 20 százaléknyi mandátummal bíró Ludovic Orban-kormány működőképességéhez van szükség a magyarokra, a jövő évi választások után, ha erre nem lesz matematikai szükség, senki nem fog erősködni azért, hogy bevegye az RMDSZ-t a kormányba. Ami a magyar voksokat illeti, Illyés leszögezte: szociáldemokrata jelöltre a magyarok hagyományosan nem szavaznak, de Iohannisban is nagyot csalódtak, aki számos barátságtalan gesztussal határolódott el tőlük. Egyébként egyik jelölt sem üzent semmit a magyaroknak, akik úgy érezhették: nemhogy nincs jó választásuk, de még a kisebbik rossz lehetősége sem adatott meg nekik.

A magyar többségű megyékben rendkívül alacsony volt a részvétel, Hargitában 22,9, Kovásznában 25,9 szá­zalék voksolt. Ráadásul rendkívül magas, az 1,9 százalékos országos átlag többszöröse volt az érvénytelen szavazatok aránya, Hargita megyében 9,8 Kovásznában 5,6 Maros megyében 2,8 százalék. Emellett a második forduló előtt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke biztatta szimpatizánsait arra, hogy ilyen módon küldjenek jelzést, hogy sem az öt éve regnáló Iohannis, sem a szociáldemokrata Dăncilă nem érdemli meg a magyarok támogatását.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egyébként úgy vélekedett: olyan eredmény született, amilyet mindenki várt, gratulált Iohannisnak a második mandátumához, és reményét fejezte ki, hogy elnöksége idején többet fordul a jövő felé, a polgárok felé, a közösségek felé, több tiszteletet kapnak tőle az emberek és a magyar közösség is, mert az elmúlt ötéves teljesítménye elmaradt attól, amit a magyarok elvártak tőle, és egyik jelölt sem szólította meg igazán a magyar választókat, csak a kampány végén kérte a szavazataikat.

Egy másik érdekes adat egyébként a diaszpóráé volt. A külföldön élő románoknak ugyanis csaknem 94 százaléka szavazott Iohannisra. Ugyanakkor meglepően aktívak is voltak, 944 ezren járultak az urnákhoz a hétvégén, alig valamivel kevesebben, mint a fővárosban, ahol néhány tízezerrel többen voksoltak. Éppen ezért Dacian Cioloş volt miniszter­elnök, Klaus Iohannis szövetségese felvetette, hogy a bukaresti parlamenti székek tíz százalékát kellene odaadni a diaszpóra képviselőinek és szenátorainak a jelenlegi néhány helyett.