Külföld

Igazat adott a kormánynak Strasbourg

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két menedékkérő ügyében másodfokon megállapította, a magyar hatóságok jogsértően jártak el bizonyos kérdésekben, de jogellenes fogva tartás nem történt.

Igazat adott a kormánynak Strasbourg
Röszkei határőrizet
Fotó: MH

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

Az EJEB 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány azonban fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő, tizenhét tagú nagykamara elé utalták.

A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel nem vizsgálták annak a kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.

Rámutattak, hogy az érintetteket de facto nem fosztották meg a szabadságuktól a tranzitzónában, ugyanis oda önként léptek be, és ugyanígy vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve. Attól való félelmük önmagában még nem tette kényszerűvé a tartózkodásukat, hogy Szerbiában nem nyújthatják be a menedékkérelmüket, illetve hogy visszaküldhetik őket Görögországba.

Emellett a bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.

Az ítélet értelmében a magyar államnak összesen 28 ezer euró (mintegy 9,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Varga Judit: Bevándorláspártiak kontra legitim, szuverén határvédelem ügyben a strasbourgi bíróság a kormánynak adott igazat

 Elmondta: a két bangladesi férfit a Helsinki Bizottság képviselte. A kormány álláspontja szerint a jogi támadás mögött az áll, hogy a bevándorláspártiak továbbra is próbálják nyomás alatt tartani Magyarországot és lebontani a határvédelmet. Ennek fontos része a tranzitzóna, amely szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéséhez és a menekültügyi eljárás elindításához. A magyar hatóságok a munkájukat végzik. A tranzitzóna elleni politikai és jogi támadások folyamatosak - emelte ki.

Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezők önként léptek a tranzitzónába, jogosan tartották őket ott a hatóságok és onnan szabadon visszatérhettek Szerbiába. Emellett a tranzitzónában történő elhelyezés körülményei tekintetében sem sérült az embertelen bánásmód tilalma. A Nagykamara döntésével az ügy vizsgálata jogerősen lezárult - tette hozzá.

A miniszter felidézte: az ügy előzménye, hogy Ilias és Ahmed, két bangladesi férfi, 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarország irányában nem tudtak tovább haladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát.

Varga Judit szerint a „nagy jelentőségű döntéssel kudarcot vallottak a magyar bevándorlás politikát és határvédelmet ért politikai és jogi támadások”. A tranzitzónák szabályozott, ellenőrzött körülmények között adnak lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához. A tranzitzónában senki sincs fogva tartva, oda saját szabad akaratukból lépnek be azok, akik menedékkérelmet akarnak benyújtani a magyar hatóságokhoz, és addig vannak ott, amíg az eljárás le nem zárul, vagy amíg nem távoznak onnan.

Az ügy a kormány kérésére került a Nagykamara elé, mert az az európai jogfejlődés szempontjából jelentős kérdéseket vetett fel. A Nagykamara az EJEB héttagú kamarája által 2017. március 14-én hozott ítéletével szemben a fogva tartás kérdésében Magyarországnak adott igazat - fejtette ki a miniszter.


 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom