Külföld
Szembeszállt Brüsszellel Budapest és Varsó
A jogállamiság kérdése nem lehet politikai fegyver – mondta Varga Judit, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az államközi párbeszédet brüsszeli oktrojáció váltsa fel
Budapest és Varsó tiltakozása miatt végül Helsinki nem tudta az összes tagállamot tanácsi következtetések mögé állítani, így csak a finn uniós elnökség által jegyzett következtetésekben értékelte az általános ügyek tanácsa a jogállamiság kapcsán öt éve indított párbeszéd eredményeit. A két közép-európai tagállamnál az verte ki a biztosítékot, hogy ezt a párbeszédet a szerintük sokszor szereptévesztésben lévő EB tervezett jogállami felülvizsgálati rendszerével akarták összekapcsolni, ami elfogadhatatlan – erről beszélt sajtótájékoztatóján Varga Judit igazságügyi miniszter.
Mint a Bruxinfo nevű hírportálnak fogalmazott: „Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára.” Hozzátette: Varsó és Budapest lényegében egy kisebbségi véleményt fogalmazott meg, hiszen hiába nyújtott be saját, alternatív szövegjavaslatot, azt a finnek valahogy elfelejtették a többi tagállamhoz is eljuttatni, így azok meg sem ismerhették ezt az álláspontot. Helsinki tegnap még próbált egy kozmetikázott szöveggel szépíteni, a két ország azonban ezt is elutasította, így jobb híján a finn elnökség deklarálta következtetéseit a jogállami párbeszédről, hangsúlyozva persze, hogy huszonhat tagállam a huszonnyolcból támogatja vagy legalábbis nem ellenzi a konklúziót, miszerint az éves jogállami leltár támaszkodhat a bizottsági jelentésekre.
Varga Judit a Bruxinfónak azt mondta: „Nem fogadjuk el, hogy ez legyen a párbeszéd alapja.” Kifogásolta, hogy az ilyen irányelveknél megszokottól eltérően az EB részéről minderről nem is konzultált a tagállamokkal, ráadásul nem érti, mi szükség erre azelőtt, hogy a Von der Leyen-bizottság elkezdi a munkát. Varga szerint nincs szükség új eszközre az EU-ban például a pénzügyi fegyelem számonkérésére. A finnek nem adják fel, a hónap végére olyan, a feltételeket szigorító javaslat készül, amellyel próbálják majd rávenni Budapestet, Varsót és másokat az alkura.
Varga az Euronews című portálnak írt is, kifogásolva, hogy egyre gyakrabban használják egyféle politikai fegyverként a jogállamiságot – például az EB is, amely minduntalan ehhez akarja köti az uniós források kifizetését –, amelynek az értéke így jelentősen devalválódik. Különösen, hogy nincs semmiféle objektív kritériuma – fogalmazott a politikus –, ami miatt az aggodalmakat megfogalmazóknak jobban tiszteletben kellene tartaniuk a tagállami sajátosságokat. Varga kifejtette: a vita valójában nem igazán a demokratikus elvekről szól. Aláhúzta, az egyéni szabadságjogok és a közösségi érdekek közötti természetes egyensúly helyreállítása nem sérti a jogállamiságot, amely biztosítható annak ellenére is, hogy egy tagállamnak szigorú a migrációs politikája.
Különbségek vannak abban, hogy miként viszonyulnak a tagállamok Európa keresztény gyökereihez, illetve a nemzetek és a nemzeti kultúrák szerepéhez, és abban, hogyan értékelik a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét; miként közelítik meg a migráció kérdését. Azonban veszélyes precedenst teremt és aláássa az európai integráció alapjait, ha azt állítják, hogy egy tagország pusztán azért nem tartozik többé a legfontosabb értékeket képviselő uniós közösséghez, mert eltérő álláspontot képvisel ezekben a kérdésekben – írta.
„Az uniónak az előttünk álló igazi kihívásokra kell összpontosítania. Néha ehhez az kell, hogy ne csak ahhoz legyen bátorságunk, hogy feltegyük a helyes kérdéseket, hanem ahhoz is, hogy nemet mondjunk” – mutatott rá.
Tovább folytatódik a boszorkányper
A magyarországi jogállamiság helyzete lesz napirenden az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) napirendjén, a képviselők meghallgatják a finn elnökség képviselőnek beszámolóját a hetes cikkely szerinti eljárás állásáról. Erről kérdeztük Varga Judit igazságügyi minisztert.
– Része a LIBE-meghallgatás az eljárás aktuális szakaszának?
– Nem. Az EP nem akarja abbahagyni a boszorkányüldözést, folytatja a politikai nyomásgyakorlást, ami eleve ebből a szakbizottságból indult. Ez nem jelent semmit az eljárás szempontjából, a hetes cikkely nem határoz meg ilyen pótlólagos parlamenti meghallgatást, most a tagállamok kezében van, hogy hogyan tovább.
– Mire számít még a december végéig tartó finn soros elnökség ideje alatt?
– A finn elnökség mindenhol azt hangoztatja, hogy elkötelezett a jogállamiság és az európai értékek iránt – ahogy egyébként mi és minden más tagállam is. A szeptemberi tanácsi meghallgatáson azt kértem, hogy a finn elnökség minden döntésnél biztosítsa, hogy meglegyen a tagállamok egyértelmű többségének támogatása. Meglátjuk, hogy az elkövetkezendő egy hónapban mit akarnak még ebből kihozni.
(Őry Mariann)
Újra Timmermansnál járt Soros
Ismét George Sorossal találkozott hétfőn Brüsszelben Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke (képünkön), aki éppen a múlt héten vette át ideiglenesen a vezetést a műtéte után lábadozó Jean-Claude Junckertől – derül ki Timmermans nyilvános naptárából. A milliárdos és a holland szociáldemokrata politikus régóta, évente többször is megvitatják egymással az európai politika alakulását, általában uniós csúcsok és más fontos események előtt.
A hétfői találkozóról Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt válaszolta, a klímaváltozásról és az új Bizottság által meghirdetett új európai zöldmegállapodásról beszéltek, amiért a várhatóan decemberben felálló testületben Timmermans lesz a felelős. Hangsúlyozta: a biztosok találkozóit illetően teljes a transzparencia.
