Külföld

„Oroszlánrésze volt Magyarországnak a válság enyhítésében”

El kell fogadni azt a gondolatot, hogy Európa nem képes mindenkit befogadni – hangsúlyozta Hans-Georg Maassen, aki szerint realista menekültpolitikára van szükség

A magyar határvédelmi intézkedéseket dicsérte Hans-Georg Maas-sen tegnap Budapesten. A német hírszerzés volt vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eseményén Balog Zoltánnal és Orbán Balázzsal a migráció veszélyeiről, illetve az integrációs problémákról értekezett.

„Oroszlánrésze volt Magyarországnak a válság enyhítésében”
„Amíg a BfV-nél dolgoztam, húsz, menedékkérőként jött terroristát fogtunk el”
Fotó: MH/Purger Tamás

Olyan Európára van szükségünk, ahol megőrizzük szuverenitásunkat, önállóságunkat – jelentette ki Hans-Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) korábbi elnöke tegnap Budapesten,a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a migráció veszélyeit és a bevándorlók beilleszkedéseinek problémáit taglaló rendezvényen. Előadásában Maassen a migrációval kapcsolatban elmondta, az elmúlt hét évben több mint kétmillió menedékkérő érkezett Németországba, ahol a migrációs válság tetőzése, azaz 2015 után hiányzott a politikai szándék, hogy megbirkózzanak a nagy számú érkezővel. Maassen kiemelte: 2015-ben Magyarország nagyon komoly határvédelmi intézkedéseket vezetett be, és véleménye szerint inkább ennek és az ehhez hasonló döntéseknek köszönhető a helyzet javulása, nem pedig az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásnak. A határvédelmi fellépésért hálás vagyok Magyarországnak – tette hozzá.

Az integráció témáját érintve elmondta, az, hogy ha Németországban valaki sikeresen elvégzi az integrációs kurzust, még nem jelenti azt, hogy valóban integrálódott a társadalomba. Példaként hozta a franciaországi vagy a nagy-britanniai terrortámadásokat, amelyek elkövetői ott élő, az adott nyelvet beszélő emberek voltak, ennek ellenére nem illeszkedtek be a társadalomba. Az integráció sokkal összetettebb folyamat egy kurzusnál – szögezte le.

Maassen beszélt arról is, hogy számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak jöttek létre, egyes személyek nem is akarnak integrálódni, mert elutasítják a nyugati társadalmi értékeket, és ellenségnek tekintik a Nyugat lakóit. Elmondása szerint Németországban körülbelül háromezer iszlamistát tartanak számon, akik legális úton érkeztek, legálisan tartózkodnak az országban, viszont olyan helyről származnak, ahol a saría az irányadó, és meg akarják változtatni a német alkotmányos rendet. Elmondása szerint a BfV élén töltött ideje alatt több mint húsz személyt azonosítottak és fogtak el, akik menedéket kértek, de valójában terrormegbízásuk volt.

Az Iszlám Állam német állampolgárságú, Szíriában vagy Törökországban elfogott harcosainak visszafogadása kapcsán azt mondta, ebben a kérdésben külön figyelni kell a kiskorúakra, akik családjaik által agymosáson mentek keresztül. Mivel nem ismernek mást, csak az iszlamista ideológiát, idővel élő bombákká változhatnak – fogalmazott.

Maassen szerint a menekültkérdésben realista politikára van szükség, el kell fogadni azt a gondolatot, hogy Európa nem képes minden embernek segítséget nyújtani.

Az eseményen Balog Zoltán, a Polgári Magyarország Alapítvány elnöke, korábbi miniszter hangsúlyozta: már miniszterként is azt vallotta, hogy a migránsok Isten teremtményei, ezért felebarátaink, akiknek kötelességünk segíteni. A migráció ugyanakkor egy negatív folyamat, amelyet ha nem kezelünk jól, tönkre fogja tenni Európát – tette hozzá, úgy folytatva: az állam felelőssége, hogy az állampolgárok érdekeit képviselje, attól viszont, hogy a magyar kormány védi az embereket, még nem érheti az a vád, hogy nem humánus.

Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár, a Migrációkutató Intézet volt vezetője arról beszélt, hogy az afrikai térségek gazdasági, politikai, kulturális szempontból különbözőek, egy dolog viszont közös, az instabilitás. Miközben ezek a térségek instabilak, csökken népességmegtartó képességük, ezért népességrobbanással néznek szembe – tette hozzá. Szavai szerint emiatt az ott élő emberek kényszer hatására elhagyják otthonukat, és itt nem pár millió vagy tízmillió emberről van szó, hanem százmillióról. Nem ésszerű ennyi embert befogadni Európában, ugyanis ha rövid idő alatt érkeznek ennyien, az destabilizálja a térségünket – fogalmazott.

Röviden

Több mint félmillió menedékkérelmet regisztráltak az idei év első kilenc hónapjában az Európai Unióban, ami mintegy tíz százalékkal magasabb az előző évi számoknál – írta kedden közzétett jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO). A legtöbb kérelmező szír, afgán és venezuelai volt.

A görög kormány bezárat három túlzsúfolt menekülttábort az égei-tengeri Leszbosz, Híosz és Számosz szigeten, és helyettük úgynevezett indulási és azonosítási központokat hoz létre. Az új központokban olyan migránsokat helyeznek majd el, akiknek nincs kilátásuk arra, hogy menedékkérelmet kapjanak, és a tervek szerint repülővel vissza is szállítják őket a hazájukba.

Őrizetbe vették egy embercsempészbanda nyolc külföldi tagját az olaszországi Piemont régióban, a bűnözők pakisztáni, indiai és bangladesi állampolgárok illegális beutazását szervezték meg – közölték az olasz hatóságok szerdán. A migránsok fejenként nyolcezer eurót (2,6 millió forint) fizettek azért, hogy Olaszországba juthassanak.
(ŐM)

Egyre több a szélsőséges szalafista Berlinben

Hozzávetőlegesen 1120 szalafistát tartanak számon a német fővárosban a berlini hírszerzés vezetője szerint. Michael Fischer a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva hozzátette: a számon tartott szélsőségesek száma 2018-hoz képest közel száz fővel nőtt. Németországban egyébként egy friss felmérés szerint megrendült a politikai rendszer iránti bizalom, míg 2015-ben a németek 81 százaléka országa egyik erősségének tartotta a politikai stabilitást, mára ez a szám 57 százalékra csökkent. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent kutatás alapján jelentősen csökkent azoknak a száma is, akik az ország erősségének tartják a kormányzat munkáját, 2015-ben a németek 49 százaléka vélte így, míg mostanra csupán 26 százalék.
(HSz)

Újra gyűlnek a migránsok a déli határon

Egyre több illegális bevándorló van Szerbiában a magyar határ közelében, évek óta nem volt annyi migráns a határ mellett fekvő Magyarkanizsán, mint az utóbbi hetekben – mondta Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester a szabadkai Pannon RTV-nek. A városban már válságstábot is felállítottak, és a rendőrség is gyakrabban járőröz. Biljana Popovic Ivkovic belügyi államtitkár közölte, hogy az év eleje óta több mint 12 ezer migránst regisztráltak Szerbiában, és eddig több mint 17 ezer ember illegális határátlépését akadályozták meg a hatóságok. A magyar határ mentén legutóbb 2015-ben volt kritikus a helyzet – emlékeztetett az MTI, hozzátéve, hogy a műszaki határzár felállítása óta többen mennek Horvátország felé.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom