Külföld
Donald Tusk vezeti majd a Néppártot
Tisztújító kongresszust tart mától Zágrábban a jobbközép szövetség, az Európai Bizottság leköszönő elnöke egyedül száll versenybe Joseph Daul pozíciójáért

Kétnapos kongresszust kezd ma Zágrábban a kontinens legnagyobb jobbközép pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP). A kongresszus középpontjában a tisztújítás áll. Joseph Daul elnök székére egy jelölt van, a lengyel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A tíz alelnöki posztért pedig tizenketten versengenek: a német David McAllister, az ír Helen McEntee, a román Siegfried Muresan, a ciprusi Averof Neofytou, a finn Petteri Orpo, a francia Franck Proust, a portugál Paulo Rangel, a szlovák Ivan Stefanec, az olasz Antonio Tajani, a holland Esther de Lange, a bolgár Marija Gabriel, valamint az osztrák Johannes Hahn. A pénztárnokságra egyedül a német Christian Schmidt pályázik.
A kongresszus első napján megválasztják a pártcsalád elnökét, valamint többek között a balkáni bővítésről vitáznak. Holnap a többi tisztségről szavaznak, valamint egyebek mellett a klímaváltozás elleni harc ügyét is megvitatják.
Több néppárti állam- és kormányfő is részt vesz a kongresszuson, mások mellett Angela Merkel német kancellár, Leo Varadkar ír kormányfő és Klaus Iohannis román elnök is, valamint Jean-Claude Juncker leköszönő és Ursula von der Leyen megválasztott európai bizottsági elnök is.
A Politico tegnap arról írt, hogy a találkozón megvitatják az EPP álláspontját a digitalizációról is. A lap birtokába került dokumentumban egyebek mellett arról írnak, hogy ha az Európai Unió nem cselekszik mielőbb, továbbra is csak fogyasztója lesz az új technológiáknak, amelyeket gyakran harmadik országok hoznak létre, ahelyett, hogy maga hozna létre új technológiákat és tenne szert digitális szuverenitásra.
Tagságának felfüggesztése miatt a Fidesz delegációja nem vesz részt a kongresszuson, és az EP-képviselői is inkább távol maradnak. Az EPP sajtóosztálya úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Zágrábban nem lesz szó a Fidesz ügyéről, és döntést sem hoznak ezzel kapcsolatban. Múlt héten egyébként német néppárti képviselők jártak Budapesten, az informális találkozón pedig azt a határozott meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Fidesznek az EPP-ben van a helye. Deutsch Tamás EP-képviselő korábban azt nyilatkozta: a néppárti tárgyalódelegáció a tervezettnél később, csak a zágrábi kongresszus után készül el a jelentésével.
Donald Tusk jelölésével kapcsolatban a német Tagesspiegel azt fejtegette a napokban, hogyan esett el az előrelépési lehetőségektől Manfred Weber. A bajor politikus ugyanúgy az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, mint a tavaszi EP-választás előtt, amikor a pártcsalád csúcsjelöltje volt. Lehetett volna belőle az Európai Bizottság elnöke – hiszen erre irányult a kampánya –, a tagállami vezetők, köztük a visegrádi kormányfők és Emmanuel Macron francia elnök ezt megakadályozták.
Ezután Weber arra pályázott, hogy az Európai Parlament elnöke legyen, és a ciklus hagyományos elfelezése között öt évig tölthesse be ezt a tisztséget. Nem jött össze ezt sem, hiszen a szocialista David Sassoli lett az EP elnöke, Weber pedig csak az ígéretet kapta, hogy félidőnél rá kerül a sor. Azt, hogy Webert az EPP elnökének sem jelölték, a lap szerint nem feltétlenül kell személyes kudarcnak tekinteni, erre a posztra ugyanis jellemzően a pályájuk vége felé járó politikusok pályáznak sikerrel.
A Fidesz utasítja el legjobban a migrációt az EPP-ben
A migrációról folyó vita egyértelmű jobb-baloldali polarizációt mutat az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt (EPP) pedig pontosan középen helyezkedik el ebben a kérdésben – fejtette ki friss elemzésében a Vote Watch brüsszeli elemzőintézet. Kutatásaik szerint a bevándorlásról szóló szavazásokban az EPP fele-fele arányban támogatta a szigorúbb és a befogadóbb álláspontokat. A pártcsalád megosztottsága abból fakad, hogy nagy az eltérés az egyes nemzeti delegációk véleménye között. A Vote Watch kimutatásai szerint a nyitott bevándorláspolitikát leginkább – 62 százalékban – a belga kereszténydemokraták (CD&V) támogatják, utánuk pedig a Portugál Szociáldemokrata Párt (PSD) következik, akik a szavazások 56 százalékában támogatták a nyitott migránspolitikát. A legkevésbé bevándorláspárti erő a Fidesz, ugyanis a szavazások mindössze öt százalékában támogattak olyan határozatot, amely a nyitott migrációs politika irányába tett lépésnek tekinthető.
(ŐM)
A németek megvétózzák a Liga csatlakozását
Kételyekkel fogadta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Silvio Berlusconinak, a Forza Italia elnökének ambiciózus terveit, miszerint a Matteo Salvini volt belügyminiszter vezette Ligának a néppártiak nagy családjában a helye. A tárgyalások nem mutatkoznak zökkenőmentesnek – írja a Huffington Post brüsszeli forrásaira hivatkozva. Nem olyan könnyű megnyerni a konzervatív néppárti erők támogatását, amit Salvini több ízben is alulértékelt. Angela Merkel német kancellár pártjának befolyásos tagja, Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter határozottan elutasít mindenfajta párbeszédet a „német szélsőjobb”, az Alternatíva Németországnak párt, valamint a Marine Le Pen vezette Francia Nemzeti Tömörülés szövetségeseivel. A német konzervatívok több ízben is kifejezték, hogy ragaszkodnak az álláspontjukhoz, nem áll szándékukban kapcsolatba lépni a Ligával. A múlt feszültségei tovább éleződnek, a CDU nem bocsátja meg, hogy a Liga nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére. A Berlusconi-féle középjobb azonban
továbbra is reménykedik.
(JD)