Külföld
Várhelyi Olivér: A közös jóért kell dolgozni
A külügyi szakbizottság brüsszeli ülésén a magyar jelölt elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a legfőbb uniós intézmények, illetve a környező országok között.
Várhelyi számos kérdést kapott a képviselőktől a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatára vonatkozólag, és ezekre reagálva többször is leszögezte, hogy mandátuma első napjától kezdve teljesen függetlenül, kollegiálisan kívánna dolgozni az Európai Bizottság tagjaként. Rámutatott, hogy új tisztségében az Európai Uniót kell képviselnie, és pontosan ezt is szándékozik tenni.
Hangsúlyozta, hogy az EU számára stratégiai fontossággal bír szomszédjainak helyzete, fontos cél egyebek mellett a szomszédos térségek stabilitásának, biztonságának és jólétének biztosítása, a fejlettségbeli különbségek mérséklése.
Hozzátette, eltérő célokra és megközelítésekre van szükség a különböző partnerországok esetén, nem lehet egységes sémát alkalmazni.
„Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával”
Várhelyi Olivér kijelentette, hogy minél hamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, az Európai Unió hitelessége forog kockán, a feltételeket teljesítő államok előtt meg kell nyitni az integráció útját
A magyar diplomata elmondta, az EU-nak fel kell készülnie új tagországok befogadására, amennyiben azok eleget tesznek a feltételeknek, de a csatlakozási tárgyalások hatékonyságát is növelni kell.
Kiemelte, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.
A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása a közösségnek is érdeke, fenn kell tartani és gyorsítani kell az érintett országok haladását a reformfolyamatban, odafigyelve a jogállamiság, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjaira - közölte.
Emellett azon véleményének adott hangot, hogy nem kell választani az Európai Unió mélyítése és szélesítése között.
„Törökország fontos partner, de figyelni kell a negatív fejleményekre is”
Törökország kulcsfontosságú stratégiai partnere az Európai Uniónak több téren, és ezt az együttműködést erősíteni kell, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a jogállamiság és az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményeket, az egyre asszertívabb ankarai külpolitikát - emelte ki európai parlamenti meghallgatásán a magyar uniós biztosjelölt.
Várhelyi Olivér leszögezte, hogy Törökországban közel négymillió menekült tartózkodik, és továbbra is segíteni kell az országot az ellátásukban, illetve az illegális migráció megfékezésében.
Ankara jól láthatóan távolodik az európai értékektől és normáktól, ezért tervekkel kell előállni az együttműködés jövőjére vonatkozóan - húzta alá.
A külpolitika terén példaként említette a török kormány „provokatív és illegális” próbafúrásait Ciprus közelében, valamint szíriai katonai beavatkozását, amely Várhelyi megállapítása szerint tovább nehezíti a válság politikai megoldását, és elvonja a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemtől.
„Erősíteni kell a migrációs együttműködést a déli partnerekkel”
Beszélt arról is, hogy erősíteni kell az együttműködést a déli partnerekkel, mások mellett a migráció területén is, miközben támogatni kell a térség biztonságát, stabilitását és jólétét. Ezen belül főleg az illegális bevándorlás megfékezését, az embercsempész-hálózatok felszámolását, a határvédelem támogatását, a visszaküldések fokozását és a kölcsönösem előnyös legális migrációs programokat említette.
Meg kell újítani a partnerségünket a déli szomszédokkal a „többet többért” elv alapján, az érintett államok gazdasági és demokratikus fejlődésére is fókuszálva - közölte, s kiemelte, hogy támogatni kell a menekültek önkéntes és biztonságos visszatérését Szíriába, amikor adottak a feltételek, továbbá javítani kell a humanitárius körülményeket Líbiában.
Írásbeli pótkérdéseket kap Várhelyi Olivér
Írásbeli pótkérdéseket kap Várhelyi Olivér, mivel az EP-frakciók koordinátorai egyelőre nem tudtak megállapodni a csütörtökön meghallgatott magyar biztosjelölt kinevezésének jóváhagyásáról - jelentette be az EP szóvivője.
Bár az Európai Néppárt és kisebb frakciók támogatták, de a Zöldek, a Renew Europe és az egységes baloldal nem, így nem volt meg a kétharmados többség.
Ez nem jelenti azt, hogy Várhelyi nem lehet még uniós biztos, csupán pótkérdéseket kap a külügyi bizottság tagjaitól. A kérdésekre hétfőig kell választ adnia írásban, majd ez alapján döntik el, hogy sor kerül e majd pótmeghallgatásra, vagy átengedik - közölte Jaume Duch.
Duch azt is tudatta, hogy a külügyi szakbizottság jövő hétfő déli határidőt tűzött ki a kérdések megválaszolására.
A szóvivő emellett arról is beszámolt, hogy a francia Thierry Breton és a román Adina Valean megkapta a tárcájukban illetékes testületek jóváhagyását.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Gál Kinga: Várhelyi az egyik legjobb biztosa lesz az új Európai Bizottságnak
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a meghallgatást követően úgy fogalmazott: Várhelyi Olivér nagyon alapos, felkészült, európai elkötelezettségű, a területet jól ismerő jelölt, aki az egyik legjobb és legmegbízhatóbb biztosa lesz az új Európai Bizottságnak. Gál Kinga magyar újságíróknak hangsúlyozta, a biztosjelölt meggyőzően és méltó módon válaszolt a feltett kérdésekre.
Bizonyította, hogy kiválóan érti azt a bővítési és szomszédságpolitikai területet, amelyért a jövőben felelős lesz. Nem valószínű, hogy találnának felkészültebb embert egész Európában a portfólióhoz tartozó feladatokra - jelentette ki.
A fideszes képviselő szerint eddigi feladatköreiben kifejtett vezetői tevékenysége azt vetíti elő, hogy az Európai Bizottság biztosok testületének tagjaként jól és segítő módon fog együttdolgozni kollégáival.
Kiemelte, Várhelyi Olivér minden olyan kérdésre megfelelő választ adott, ami ahhoz szükséges, hogy a portfólióját és az uniós bizottságban végzett munkáját a legjobban végezze. A hivatali idejét hamarosan megkezdő Európai Bizottság tagjához és pozíciójához méltó válaszaival minden elvárásnak megfelelt - tette hozzá Gál Kinga.
David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke a meghallgatást követően adott rövid nyilatkozatában kijelentette, a meghallgatás tisztességes volt, amely lehetőséget biztosít a biztosjelöltről szóló véleménycserék lezárásához.
Azt hangsúlyozta, Várhelyi Olivér megfelelő biztosítékokat adott arra, hogy együtt kíván működni az Európai Parlamenttel. A német politikus fontosnak nevezte, hogy kinevezése esetén az EP portfóliójához köthető közös célokat tud majd megvalósítani a magyar biztossal.
Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a képviselőcsoportban a biztosjelöltről korábban kialakult pozitív kép megingott, mert nem adott elegendő bizonyítékot arra, hogy független az őt jelölő kormánypárttól. Ez elfogadhatatlan - mondta. „Magyarországnak egy hitelképes embert kellene jelölnie a biztosi pozícióra, aki nem politikai szándékokat közvetít, hanem értékeket, amelyek nem ellentétesek a nemzeti érdekekkel, de mindenképpen európai hangsúlyokkal bír” - tette hozzá.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Trócsányi László korábbi magyar biztosjelölt elutasításával az európai közösség világossá tette, hogy az unió mindenkori döntéshozóinak egyértelműen az európai értékek és érdekek oldalán kell állnia. Nincs helye sem Európa-ellenes illiberalizmusnak, a jogállamiság tudatos lebontásának, sem pedig sötét korrupciónak - jelentette ki.
„Meghallgatásán többek között azt mondta: nem fog elfogadni semmilyen utasítást egyetlen kormánytól, így a magyartól sem. Biztos lehet benne, hogy nyilvános ígéreteire, ha szükség lesz rá, minden pillanatban emlékeztetni fogom” - tette hozzá az MSZP-s politikus.
Gyöngyösi Márton az Jobbik EP-képviselője azt mondta, továbbra is fennállnak a Várhelyi Olivér függetlenségével összefüggő aggályok, továbbá olyan ország jelöltje, amely fokozatosan felszámolta a jogállamiságot az elmúlt kilenc évben. Véleménye szerint ilyen ország jelöltjeként nehéz lesz számon kérni Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, vagy éppen Ukrajna uniós szempontok szerinti jogállamiságát.
Valean: A kerozinadó bevezetése is a lehetőségek között van
A magyar EU-nagykövet után a román biztosjelöltet, Adina Valeant hallgatták meg, aki elmondta: a repülőjáratok számának csökkentése helyett jobb forgalomszervezésre, az üzemanyag-használat leszorítására lenne szükség a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében, de a kerozinadó bevezetése is a lehetőségek között van.
A közlekedési portfólió élére jelölt Adina Valean leszögezte, hogy a 2050-es klímasemlegességi célkitűzések eléréséhez az új Európai Bizottságnak meg kell hoznia ötéves megbízatása alatt a szükséges döntéseket. Ehhez számos más intézkedés mellett vasútfejlesztésekre is szükség van, ahogyan például a tengeri szállítási szektorra vonatkozó szabályok szigorítására is. Kiemelte, az ezredforduló óta csatlakozott EU-tagállamok infrastruktúrája komoly fejlesztésekre szorul. „Európai keleti részét támogatni kell” - fogalmazott.
Breton ígéretet tett az összeférhetetlenségi szabályok betartására
Thierry Breton francia biztosjelölt meghallgatásán ígéretet tett az összeférhetetlenségi szabályozás „radikálisan szigorú” betartására. A politikus számos kérdést kapott azzal kapcsolatban, hogy hogyan tartaná magát távol a korábban általa vezetett vállalatot érintő döntésektől.
Thierry Breton a belső piaci „szuperportfóliót” kapná az Európai Bizottságban, így alá tartozna az iparpolitika, részben a digitális egységes piac fejlesztése, s ő felelne a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért. A bírálók szerint ez nem lenne helyénvaló, miután korábban ő volt a vezérigazgatója az Atos francia informatikai vállalatnak.
A korábbi pénzügyminiszter dokumentumokat mutatott be arról, hogy már eladta minden részesedését a cégben, és aláhúzta, ennek ellenére soha nem venne részt olyan döntésben, amely akár csak halvány kétségeket vethet fel, ha ilyen szóba kerülne, „kisétálna a teremből”.
Korábban az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
A parlamenti szakbizottság javaslata alapján az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete november 21-én dönt arról, hogy elég információhoz jutott-e az uniós parlament a meghallgatás lezárásához. Pozitív döntés esetén az EP plenáris ülése november 27-én dönthet a teljes biztosi testület megválasztásáról.
