Külföld

Brazíliában tárgyaltak a BRICS-országok vezetői

A legnagyobb feltörekvő, úgynevezett BRICS-országok, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetői zárónyilatkozatot adtak ki csütörtökön brazíliai találkozójukról, s ebben a világ számos politikai problémájával is foglalkoztak, noha a csoport alapvetően gazdasági kérdésekre összpontosít.

Brazíliában tárgyaltak a BRICS-országok vezetői
Hszi Csin-ping kínai (b), mellette Vlagyimir Putyin orosz, Jair Bolsonaro brazil (k) és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök (j), valamint Narendra Modi indiai kormányfő találkozója Brazíliában
Fotó: AFP / Pavel Golovkin

A 73 pontos dokumentumban szó esik a Szíriában, a Közel-Kelet más országaiban, a Koreai-félszigeten, Afganisztánban, Líbiában és Afrika több térségében dúló konfliktusokról, de Latin-Amerikát nem említik benne.

A résztvevők, Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, Jair Bolsonaro brazil és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő általánosságban fogalmazva sajnálatát fejezte ki „a világ békéjét és biztonságát folyamatosan fenyegető veszélyek” miatt, és az elkötelezettségüket hangoztatták, hogy szembeszállnak velük „az ENSZ Alapokmányával összhangban”.

Annak ellenére, hogy Oroszországban, Kínának és Brazíliának komoly érdekeltségeik vannak Latin-Amerikában, a nyilatkozatban nem foglalkoztak a térséggel. Annál inkább a folyosói beszélgetésekben - jegyezte meg a spanyol hírügynökség. Ezekben a bolíviai helyzet állt a középpontban. A csúcstalálkozó résztvevői közül Oroszország és Brazília már elismerte az új bolíviai vezetést.

A dokumentumban a BRICS tagjai kiálltak a nemzetközi kereskedelem multilaterializmusa mellett és a protekcionista tendenciák ellen. A lassuló világgazdaság megtámogatása és a nemzetközi kereskedelem növelése érdekében a műszaki fejlődést és az innovációt ajánlották megoldásul. Szükségesnek tartják ugyanakkor az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet megreformálását is avégből, hogy ezekben a szervezetekben jobban tükröződjenek a feltörekvő országok érdekei.

A csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin egyebek között arról beszélt, hogy Bolívia a káosz szélére sodródott, és hatalmi vákuum jött létre. Reményét fejezte ki, hogy bárki is szerzi meg végül a hatalmat, folytatja az együttműködést Oroszországgal. A latin-amerikai tiltakozó mozgalmakért a társadalmi gondokat és a külső beavatkozást tette felelőssé.

Közölte, hogy jelenleg nem tervez találkozót Donald Trump amerikai elnökkel, de reméli, hogy fogadhatja Moszkvában a jövő májusi győzelem napi ünnepségen.

Szíriáról azt mondta, hogy Oroszországnak még sok tennivalója van ott. Megjegyezte, hogy eközben a Genfben folyó béketárgyalások sikerét várja.

Jelenleg nem tervez találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel sem - mondta. Közölte, hogy tárgyalt Narendra Modi indiai kormányfővel az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer szállításáról, amelyet India tavaly rendelt meg Oroszországtól.

Putyin kijelentette, fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnán keresztül Európába exportált orosz gáz szállítása megszakad, mivel az év végén lejár az erről kötött hosszú távú megállapodás. Moszkva ugyanakkor hajlandó megfontolni egy rövid távú megállapodást az ügyben, mert még időbe telik, hogy megépüljenek az Ukrajnát elkerülő gázvezetékek - mondta.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom