Külföld

Zöld jelzés Várhelyinek

Egyhangúlag megállapította az EP jogi bizottsága, hogy a magyar biztosjelöltnél nem áll fenn összeférhetetlenség, a francia Thierry Bretont azonban megszorongatták

Simán vette az első európai parlamenti akadályt a magyar biztosjelölt: a jogi bizottság nem állapított meg nála összeférhetetlenséget. Leendő francia kollégája azonban kevésbé meggyőzően szerepelt.

Átengedte az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) tegnap Várhelyi Olivér magyar, Thierry Breton francia és Adina Valean román uniós biztosjelöltet. A testület megvizsgálta a pénzügyi érdekeltségeiket, valamint az esetleges összeférhetetlenségeiket. Az eredményről az ülés után számolt be Szájer József fideszes képviselő, a bizottság egyetlen magyar tagja.

A bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra pályázó Várhelyi esetében vita nélkül, egyhangúlag döntött a testület. A siker nem meglepő, a brüsszeli Politico ugyanis már múlt héten arról írt, hogy Várhelyi vagyonnyilatkozata egy szerény karrierdiplomatáé. Jóval nehezebb dolga volt azonban a belső piaci tárcára szánt Bretonnak, aki az Atos francia informatikai (IT) vállalat vezérigazgatója és korábbi francia pénzügyminiszter. A Financial Times tudósítójának Twitter-bejegyzése szerint mindössze egy szavazaton múlt, hogy Bretont is átengedte a bizottság – ez alapján alighanem a szakbizottsági meghallgatásán is meg fogják szorongatni.

Várhelyi, Breton és Valean egyébként azért került Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnökének csapatába, mert az eredeti jelölteket az EP elutasította. Trócsányi László és Rovana Plumb már a JURI-n sem jutott tovább, Sylvie Goulard pedig két meghallgatással és egy több tucat oldalas írásbeli válaszgyűjteménnyel sem győzte meg az illetékes bizottságokat az alkalmasságáról. Az eljárás sajátossága, hogy a volt francia védelmi miniszterrel szemben olyan etikai és jogi aggályok merültek fel, amelyeknek már a jogi bizottságban is ki kellett volna ütközniük, ott mégis átment.

A három új jelöltet csütörtökön hallgatják meg Brüsszelben. Először Várhelyi kerül sorra, akit nyolc órától kezdve három órán keresztül faggatnak a külügyi bizottság tagjai – egy negyedórás bevezető után huszonöt kérdést fog kapni. Amennyiben a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel jóváhagyják, Várhelyinek nem lesz más dolga, mint várni, hogy – a tervek szerint – az EP plénuma 27-én az egész testületről szavazzon. Ha azonban elsőre nem találják meggyőzőnek, akkor írásbeli kérdéseket kap, és újabb meghallgatás is jöhet, ami után egy titkos szavazáson egyszerű többség is elég lehet a sikerhez.

A Von der Leyen-bizottság november elsejére tervezett hivatalba lépését a három biztos elutasítása miatt kellett elhalasztani. Bár Párizs és Budapest hamar megnevezte a „pótjelöltjét”, Bukarest a kormányválság miatt heteket késlekedett. Az új menetrend szerint december elsején állhat fel az új bizottság, a helyzetet bonyolítja azonban, hogy mivel az Egyesült Királyság nem lépett ki október 31-én az EU-ból, Brüsszel szerint nekik is biztosjelöltet kell állítaniuk.   

Az MTI által idézett diplomá­ciai források szerint London erre hajlandó, egyelőre azonban nem nevezte meg a jelöltjét. A csúszás miatt továbbra is a 2014-ben megválasztott, Jean-Claude Juncker vezette bizottság van hivatalban ügyvivőként. Junckert egyébként a következő kürülbelül két hétben Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke helyettesíti, a luxemburgi politikust ugyanis értágulattal megműtötték. A helyzet pikantériája, hogy a holland politikus volt az európai szocialisták csúcsjelöltje a májusi európai parlamenti választáson, azaz ő is az Európai Bizottság elnöki székére pályázott. Bár a választást az Európai Néppárt nyerte meg, az oszakai G20-csúcson több tagállami vezető is egy olyan névsort állított össze a csúcspozíciókra, amely szerint Timmermans lett volna az elnök. A terv azonban heves ellenállásba ütközött a Néppártban és az Európai Tanácsban is.

Berlusconi bevinné a Ligát az EPP-be

Javasolni fogja az Európai Néppárt (EPP) november 20-i kongresszusán Silvio Berlusconi, a Forza Italia elnöke, hogy vegyék fel a Matteo Salvini vezette bevándorlásellenes Ligát a jobbközép pártcsaládba. Az olasz Il Giornale cikke szerint a veterán pártvezér politikai missziójának tartja, hogy elindítsa a Liga néppárti csatlakozási akcióját. A Forza Italia és a Liga között egyébként az elmúlt évben megfordultak az erőviszonyok, Berlusconi pedig nemrég bejelentette, a két párt mellett az Fratelli d’Italiát (FdI – Olasz Testvérek) is magában foglaló jobbközép szövetség új vezetője Salvini. A lap úgy tudja, beszédében Berlusconi egyrészt irányt szab a Liga és az EPP közeledésének, másrészt pedig alelnöknek javasolja pártja politikusát, Antonio Tajanit.

Konferencia a rendszerváltozásról

Harminc évvel ezelőtt a berlini fal leomlásával, a magyar, a lengyel és a csehszlovákiai rendszerváltozás folyamatával csoda történt Európában, hiszen a 20. század legördögibb, legsötétebb és legkegyetlenebb diktatúráját, a kommunizmust sikerült a szabadságszerető közép-európaiaknak legyőzniük – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kedden egy brüsszeli konferencián az MTI tudósítása szerint. A politikus szomorúnak nevezte, hogy 1989-et követően másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a volt szocialista országok teljes jogú tagjai legyenek az Európai Uniónak. „Ugyanakkor immár másfél évtizede, hogy beérett a gyümölcse annak, amit 1989-ben tettünk Európa újraegyesítéséért” – tette hozzá Deutsch.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom